Reggelig állt a bál

A tegnap esti hírek szerint az edző az elsőség megszerzése ellenére távozik a Dukla kispadjáról, s valószínűleg a kassai HC-hez tart. Utódjáról még ezen a héten döntenek a trencséni klubvezetők. Dušan Gregor a bajnoki trófeával. ČTK-felvételSokan már a körmérkőzéses sorozat félidejében bajnoknak tekintették a trencséni csapatot. Milyen érzés volt?

Nagyon rossz, mivel attól féltem, elbízzák magukat a fiúk. Szerencsére jókor jöttek a váratlan vereségek, rendezni tudtuk sorainkat; volt időnk felkészülni a rájátszásra.

Mikor izgult igazán a playoff-sorozatban?

A negyed- és az elődöntőben simán nyertünk, majd amikor elveszítettük a zólyomiak elleni első hazai mérkőzésünket, kicsit komolyabb lett a helyzet. Másnap azonban egyenlítettünk, sőt, a soron következő két idegenbeli meccsünket is megnyertük, s már készültünk a bajnokavatásra.

Aztán jött a hidegzuhany...

Azt volt ám a javából, mert az egész város az ünneplést várta. Erre mi történt? Megint kikaptunk hazai jégen, s három kettőre szépített az ellenfél. Bántott a vereség, de nem estünk kétségbe.

Nem tartottak a hatodik döntő mérkőzéstől?

Nem! Győzni mentünk Zólyomba, s ez sikerült is. Fantasztikus érzés volt hazatérni, hiszen a város központjában több mint háromezres tömeg fogadott, reggelig állt a bál.

Minek köszönheti negyedik aranyérmét a Dukla?

Annak, hogy kezdettől fogva taktikusan hokizott, kifogástalan volt a csapatszellem, és nem utolsósorban bíztunk a végső sikerben. Le a kalappal a fiúk előtt, valamennyien átlagon felülit nyújtottak. Sokat köszönhetünk fantasztikus közönségünknek is, amely akkor is mellettünk volt, amikor nem ment a játék. Beérett tehát a többéves, áldozatkész munka gyümölcse. Természetesen nem csupán a játékosok és az edzők, hanem az odaadó klubvezetők érdeme is ez a bajnoki cím, akik remek feltételek biztosítottak.

Az alapszakasz-győzelemért 500 ezer, a bajnoki címért pedig 770 ezer koronát kapott a csapat az Extraliga szponzoraitól. Mi lesz a pénz sorsa?

Erről egyelőre még nem döntöttünk...