Priskin Tamás: Felvidékiként sokat jelentett, hogy magyar válogatott lehettem

Utólag is boldog születésnapot kívánunk! Nagy volt az ünneplés?

Köszönöm szépen. Szűk családi körben köszöntöttek fel, nem volt nagy ünneplés. A hozzám legközelebb állók voltak ott, ez volt a legfontosabb.

A pályafutása elején gondolt arra, esetleg tervezte, hogy hány évesen vonulhat majd vissza?

Fiatalon szerintem az ember még nem gondolkodik ilyeneken. Nyilván akkoriban a következő lépés vagy a következő év, ami fontos. Így utólag viszont büszke vagyok rá, hogy 20 éven keresztül profi játékos lehettem.

Hogyan született meg a döntés, hogy visszavonul a profi focitól?

Az elmúlt szezonban sajnos több sérülés is hátráltatott, nekem pedig megfordult a fejemben, hogy lehet, ez egy jelzés a szervezetemtől. Elkezdtem gondolkodni rajta, hogy ez lehet az utolsó évem és befejezem a profi labdarúgást. A szerződésem is lejárt, így könnyebben született meg a döntés, hogy jobb lenne már csak amatőr szinten futballozni.

A sérülésekkel tűzdelt utolsó idény mellett hogyan értékeli a befejező győri éveket?

A szeretett klubomban szerepelhettem, így számomra csodásak voltak most is, és még korábban is az ETO-ban töltött évek. Nagyon boldog voltam, hogy ott lehettem és nem felejtem el, hogy egy gólkirályi cím is összejött. Sajnos az, amit álomként kitűztünk, hogy visszajussunk a csapattal az élvonalba, nem sikerült. De bízom benne, hogy most már a lelátóról, szurkolóként megadatik majd nekem, hogy átéljem ezt is.

A komáromi szurkolók között sokszor felmerült, hogy pályafutása végén náluk is eltölthetne akár egy szezont. Volt realitása a drukkerek vágyainak?

Nyilván Komárom mellől, Patról indultam el, így számomra is fontos volt, hogy ha van rá lehetőség, akkor akár ott is játsszak. Konkrét lépések viszont nem történtek ilyen irányban.

Játszott Angliában a Premier League-ben, a másodosztályban, de Oroszországban, Izraelben vagy többek között a Ferencvárosban is megfordult. Pályafutásának mely időszakára gondol vissza a legszívesebben?

Nyilván mindig Angliát mondom, hiszen ott töltöttem a legjobb éveimet. A Premier League a világ legjobb bajnoksága, így ott egy olyan futballközegbe csöppentem, ami egyedi a világon. Nagyszerű érzés, hogy ott futballozhattam, hogy ott élhettem. Sok olyan pillanat van, ami gyakran eszembe jut. Említhetném a Premier League-ben szerzett első gólomat, ami a rossz időjárás miatt félbeszakított meccsen született, és az eredményt utólag eltörölték. De Ipswich-játékosként lőttem győztes gólt az Arsenalnak vagy akár a Chelsea-nek, vagy a Tottenhamnek lőtt gólom is azonnal beugrik. Szerencsére sok emlékezetes pillanat van abból az időszakból is.

A válogatott kapcsán mindenkinek a norvégoknak lőtt „Priskin-kifli” jut elsőnek az eszébe. Talán kevesebben emlékeznek rá, hogy ugyanakkor mutatkozott be a nemzeti csapatban az argentinok ellen, amikor Lionel Messi. Önnek mi a kedvenc momentuma?

Persze elsőnek nekem is a norvégoknak lőtt gólom és az Európa-bajnokságon tapasztalt élmények ugranak be. Ez két olyan dolog, amit nem lehet elfelejteni és mindig büszkén emlékszem rá. De azt szoktam mondani, hogy a kezdet mindig nehéz, így nagyon büszke vagyok az első mérkőzésemre is, főleg úgy, hogy Felvidékről indultam. Felvidéki srácként nagy álmom volt, és nagyon sokat jelentett számomra, hogy a magyar válogatottban szerepelhettem.

Még 2017-ben szerepelt utoljára a nemzeti csapatban. Foglalkoztatta még utána, hogy visszakerüljön a válogatottba?

A válogatott mindig a legfontosabb volt számomra. Nagyon örülök, hogy több mint tíz évig számítottak rám. Néha több, néha kevesebb lehetőséget kaptam, de nekem mindig ez a csapat volt az első. Bárhol, bármilyen csapatban játszottam, az volt a célom, hogy sikeresek legyünk és biztos voltam benne, hogy ha ez megvan, akkor a válogatottban is számításba vesznek.

Az MLSZ nyáron öntől, Elek Ákostól és Nikolics Nemanjától is elbúcsúzott és köszöntötte önöket pályafutásuk végén.

Nagyon örültem a köszöntésnek. Megtisztelő volt az MLSZ részéről, hogy gondoltak ránk és megköszönték azt, amit tettünk a magyar válogatottért. Ennek ellenére én mindig azt mondom, hogy számomra a legfontosabb az, hogy ott lehettem és képviselhettem a hazámat.

Ausztriában, igaz már amatőr szinten, de gólerősen kezdte az idényt. Hogyan tervezi a következő évét, éveit?

Amatőr szinten futballozom, meglátjuk, hogy meddig lesz meg ez a lehetőség. Emellett elkezdtem az egyetemi tanulmányaimat sportszervezői szakon. Ez nyilván sokat segíthet majd a sportban való elhelyezkedésben. Illetve van egy vállalkozásom, amely szintén a sporthoz köthető, ellátásszervezés-biztosítással foglalkozom, és próbálom megmutatni a sportolóknak ennek az előnyeit.

Melyik az a terület a labdarúgásban, ahol leginkább el tudja magát képzelni a jövőben?

Elsősorban a sportvezetői oldala érdekel ennek a világnak. Nyilván emellett fontos, hogy szakmai rálátásom is legyen, de azért iratkoztam be az egyetemre, hogy olyan tudást szerezzek a sportvezetői oldalon, hogy ha egyszer adódik egy lehetőség, akkor semmi ne érjen váratlanul.

Győrben az ETO nem a másodosztályban megszokott úton indult el, légiósokkal küzdenek a feljutásért. Ön hogyan látja a klub jelenlegi helyzetét és jövőjét?

Mindig pozitívan gondolok az anyaegyesületemre, így örülök neki, hogy az idei bajnokságban jól kezdtek és az első helyen állnak. Ha tudok, minden hazai mérkőzésen kint vagyok és szurkolok a csapatnak. Ahogy már említettem, bízom abban, hogy jövőre már az NB I-ben tudom biztatni a srácokat.

A válogatottban újra szerepelnek Premier League-játékosok is, valamint az elért eredmények is egyre jobbak. Ön szerint meddig juthat ez a generáció?

Az elmúlt évek során megmutatta a csapat, hogy számolni kell vele Európában. Nagyon örülök, hogy egy ilyen egységes társaság alakult ki. Már közel járunk ahhoz, hogy újra sikerüljön kijutni a jövő évi Európa-bajnokságra. Nagyon szurkolok ezért. Nem szabad elkiabálni, hogy ez biztosan meglesz, de úgy érzem, sikerülni fog. Azt kívánom, hogy már a következő mérkőzésen sikerüljön biztosítani ezt a remek eredményt. Nagyon büszke vagyok, hogy egyre több magyar játékos szerepel európai topbajnokságokban és az én kedvenc bajnokságomban, a Premier League-ben is. Külön büszke vagyok, hogy Kerkez Milos Győrből indulva már a Bournemouth-ban szerepel és arra is, hogy Szoboszlai Dominik hétről hétre nagyszerű teljesítményt nyújt a világ egyik legjobb csapatában, a Liverpoolban. Milos nagyon jó mentalitású és mindent megtesz annak érdekében, hogy a pályán sikeres legyen. Szokták mondani, hogy ahogy edzel, úgy játszol. Ezt ő mindig a fejében tartja és biztos vagyok benne, hogy lesz még neki ennél is feljebb.