Pecze Károly is követi az Eb-trófeát

Pozsony. Görögország futball-lázban ég, az ország labdarúgása egyszeriben a figyelem középpontjába került, ezért érthető, hogy szakmailag milyen kihívást jelent egy görög élvonalbeli csapat kispadjára ülni. Pecze Károly két év után hagyja el a pozsonyi Intert, hogy Athénba kövesse az Eb-trófeát. A népszerű edző egy plusz egy évre szóló szerződést kötött a legrégebbi görög futballklubbal.

Már az Eb előtt is arra figyelmeztetett, hogy a görögökkel számolni kell. Azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy ez lesz a vége?

Elsőségük számomra is meglepetés. Az 1992-es dán győzelemhez hasonlítanám ezt a görög sikert: a csapat esélytelen volt ugyan, de azt is figyelembe kell vennünk, hogy egy görög játékos számára sokkal nagyobb motivációt jelent válogatott mezben futballozni, mint például Zidane-ék számára. Vannak futballistáik, akik az európai topligákban játszanak, de ott nem tudnak annyira érvényesülni, és annál nagyobb a bizonyítási vágy bennük, hogy végre kamatoztathassák tudásukat, míg az angol vagy francia sztárok már mindent elértek klubszinten, nincs, ami hajtsa őket.

A bolgárok viszont semmit sem értek el klubszinten, és a válogatott is zuhanórepülésben búcsúzott az Eb-n.

Nagy szerepe volt a jó kezdésnek. Ha a görögök nem verik meg a portugálokat a nyitómeccsen, hanem mondjuk belefutnak egy olyan zakóba, mint Bulgária a svédek ellen, akkor a folytatásban sem találtak volna magukra.

Otto Rehhagel személye is feltétele volt a sikernek?

Mindenképpen, hiszen kellett valaki, aki bevezeti a fegyelmet. Korábban én is azt tapasztaltam Törökországban, hogy technikailag képzettek a játékosok, de a taktikai fegyelem ismeretlen fogalom számukra. Rehhagel pedig nagyszerűen ráérzett arra, hogyan lehet a játékosok nyelvén kommunikálni, hogyan lehet erőszakmentesen rendet tartani. Ennek az eredménye volt az, amit az Eb-n láthattunk. A görögök okosan futballoztak, és ez új erényük. Persze az is kellett még, hogy ne legyenek sérültjeik, és senki se kapjon piros lapot a meccseken.

A válogatott szárnyalt, a görög futball azonban belső gondokkal terhelt: korrupció, bundagyanú, csődeljárások. Pozitív hatással lesz az Eb ezekre a jelenségekre is?

Az már csak a futballvezetőkön múlik, hogy az Eb-aranyból profitálni tudnak-e. Törökország lehet számukra a példa: a világbajnoki bronzérem óriási lökést adott a nemzeti bajnokságnak is, átalakulóban az intézményrendszer stb. Hogy a görögök élnek-e ezzel a lehetőséggel, az már a közeljövőben elválik.

Mielőtt elfogadta volna az athéni Panioniosz ajánlatát, magyar és török klubok keresték meg. Miért mondott nemet?

Magyarországról a Zalaegerszeg és a Győri ETO érdeklődéséről hallottam, Törökországból pedig az Ankaragücü jelentkezett, de végül az döntött a Panioniosz javára, hogy a csapat az UEFA-kupában indulhat, s ez volt a legnagyobb kihívás.

A klubvezetés nyilván említett célokat is.

Említett, és ahogy minden török és görög csapatnál, itt is rögtön azzal kezdik, hogy az első helyen kellene végezni. De ettől sokkal fontosabb lesz, hogy az UEFA-kupában jól szerepeljünk, és hogy a bajnokság végén ismét olyan helyen végezzünk, amely majd nemzetközi kupaszereplést jelent.

A Panioniosznál Jozef Bubenkót váltja a kispadon. Kapott tőle tanácsokat?

Elbeszélgettünk, és amiket megtudtam, azokkal annak idején én is szembesültem Törökországban. Tudom, hogy a külföldiekkel szemben fokozottabbak az elvárások, s hogy hiába van szerződése egy játékosnak, ha nem teljesít megfelelően, egyik napról a másikra kirúgják. Pinte Attila esete is hasonló volt, és ahogy hallottam, évente 7-8 játékosnak mennie kell.

A görög bajnokság csak az olimpia után rajtol. Mikor kezdik meg a felkészülést?

Egy hét múlva utazom Athénba, és 14-én el kell kezdeni a munkát. Igaz ugyan, hogy a bajnokság első fordulója csak szeptember 19-én lesz, de mi már előtte UEFA-kupa meccset játszunk.

Elképzelhető, hogy futballistákat is visz magával Szlovákiából?

Egyelőre még nem ismerem a játékoskeretet, az sincs véglegesítve, hogy ki marad a tavalyiak közül. A felkészülés alatt olaszországi edzőtáborba utazunk, akkorra már talán teljesebb képem lesz a csapatról.

Panioniosz: a legrégibb görög futballklub

Az athéni Panioniosz Görögország legrégibb futballklubja (alapítási éve: 1890), 17 ezer férőhelyes stadionja Athén belvárosában van. A kezdetektől „masszív középcsapatnak” számít a nagyok (Panathinaikosz, Olimpiakosz, AEK Athén) árnyékában. Fennállásának 114 éve alatt bajnokságot még nem sikerült nyernie, s a klub krónikája az 1970-es éveket nevezi aranykornak: a csapat ötször játszott kupadöntőt, s 1979-ben az AEK legyőzésével el is hódította a trófeát. A bravúrt 1998-ban sikerült megismételniük, a Panathinaikosz elleni diadallal, ráadásul a következő szezonban a KEK-ben egészen a negyeddöntőig jutottak. A Panioniosz tavaly 47 ponttal hatodikként zárt a görög bajnokságban, ennek köszönhetően a gárda idén is elindulhat az UEFA-kupában, ahol tavaly a második körben búcsúztatta őket az FC Barcelona. (jgj)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?