Paavo Nurmi a csillagok legfényesebbike

A békeviszonyok helyreállításával rohamosan megnőtt az érdeklődés a játékok iránt, versengeni kezdtek a rendezésért. Coubertin kívánságára Párizs nyerte el 1924-re a vendéglátó jogát az olimpiai mozgalom 30 éves jubileuma alkalmából. Csúcsot jelentett a résztvevők száma (a háborúban vesztes nemzetek is visszatérhettek, de a németeket még mindig nem hívták meg), a franciák egy sikeres és valóban modern olimpia rendezésével feledtették az 1900-as csalódást, amikor a játékok szegény kis mostohatestvérként húzódtak meg a pompás világkiállítás árnyékában. Egyszóval 1924-ben az érdeklődés középpontjában volt az olimpia. Először volt rádióközvetítés a versenyekről, újra elhangzott az olimpiai eskü, hogy mindenki becsületesen fog küzdeni...

Botrányok azonban akadtak. Néhány pártoskodó gyaloglóbírót le kellett váltani, incidensek és verekedések fordultak elő a labdarúgó-és ökölvívó-mérkőzéseken, a vívásban pedig a heveskedő olaszok okoztak közjátékot. Az egyik kardvívójuk megsértette a versenybíróság magyar tagját, mire kizárták a versenyből. Erre fel a társai visszaléptek.

Párizs legfényesebb csillaga Paavo Nurmi volt. A Hallgatag Finn, a Futógép, a Repülő Finn a legyőzhetetlenség képzetét keltette a nézőkben (fénykorában 1500 métertől 20 kilométerig verhetetlen volt). Legnagyobb bravúrját július 10-én hajtotta végre: az 1500 m-es síkfutás döntőjében 1,4 másodperccel verte a svájci Scharrert, majd pontosan 23 perccel később ismét pályára lépett és 5000 m-en is olimpiai bajnok lett. Legendás stopperórájával a kezében csaknem két perces előnnyel nyerte a 10 000 méteres mezei futást, tagja volt a finnek két győztes csapatának is. Négy évvel később „csak” 10 000 m-en bizonyult a legjobbnak. Indulni akart az 1932-es olimpián (maratoniban), de profivádat emeltek ellene, állítólag túl nagy követelményekkel lépett fel külföldi versenyei során.

Hullottak a csúcsok az uszodában. A leghíresebb „vizes” a karcsú, magas, jóképű amerikai Johny Weissmüller volt három aranyéremmel. Már 18 évesen elérte a megközelíthetetlennek tartott „perc alatti” világrekordot 100 méteren (58,6), a húszas években ötször nyert olimpiai bajnokságot és összesen 67 alkalommal javított világrekordot. Huszonöt évesen Hollywoodba szerződött, és mint felejthetetlen Tarzan lopta be magát az emberek szívébe.

A futballtornán új csapat tűnt fel és nyert bajnokságot. Uruguay. Négy esztendő múlva ismét övé az aranyérem, és 1930-ban ő lett az első világbajnok. Győzelmi reményekkel indult útnak a magyar csapat, első meccsét 5:0-ra meg is nyerte Lengyelország ellen, de aztán jött a sokáig emlékezetes „egyiptomi csapás”: a lebecsült afrikai együttes 3:0-ás vereséget mért a magyarokra, és szertefoszlottak Fogl, Orth, Opata, Braun és a többiek olimpiai reményei.

ÖTKARIKÁS KRÓNIKA

HOL, MIKOR: Párizs. 1924. máj. 3.–júl. 27.

INDULÓK: 44 ország 3075 sportolója (ebből 136 nő)

SPORTÁGAK/VERSENYSZÁMOK: 19/131

(CSEH)SZLOVÁK GYŐZTESEK: Bedřích Šupčík (torna, függeszkedés)

MAGYAR ARANYÉRMESEK: Halassy Gyula (agyaggalamblövés); Pósta Sándor (kardvívás)