Nincs formában a MiZo

Pécs/Pozsony. Rátgéber László nyugodt, barátságos ember. Elbeszélget az újságírókkal, s előtte még megkérdezi, milyen nyelven társalogjunk. Elnézést kér, hogy csak keveset tud szlovákul. A pécsiek és a magyar válogatott mestere azonban a kosárlabda-mérkőzés közben már nem ismer pardont, hangosan biztatja, korholja játékosait. Csütörtökön este is ezt tapasztaltuk a MiZo Pécs–Ružomberok Euroliga-mérkőzés (61:69) után. Rátgéber dühösen magyarázta, hogy csapata nincs formában, védencei pontatlanul dobnak kosárra. „Kedvezően alakult a mérkőzés, hisz fölényesen, 17:6-ra vezettünk, de előnyünk tíz perc alatt elfogyott. A vendégek elkezdtek szorosabban védekezni, mi meg képtelenek voltunk lövőhelyzetet teremteni. Elismerem: jobb volt az ellenfél, tapasztaltabb és nyugodtabb csapat benyomását keltette.” Ezúttal csődöt mondott a pécsiek legnagyobb fegyvere, így középtávolságból és távolról nem dobtak kosarat. Hírességeik, Iványi és Csák csak alig jutottak tíz pont fölé, Károlyi meg csak hármat szerzett.

Pécs a kosárlabda városa. A MiZo játékosai nevetnek a járókelő szemébe a kirakatokból és embernagyságú utcai reklámtáblákról. A csarnokban valamennyi kosaras mezét árusítják. Olyan ez, mint a futballőrület. A mintegy ezer lelkes szurkoló a kezdő sípszó előtt felállt, és elénekelte a magyar himnuszt. Mérkőzés közben meg egymást váltogatta a „Hajrá, Pécs!” és a „Ria, ria, Hungária!” buzdítás.

Natália Hejková, a rózsahegyiek edzője szerint azért billent a mérleg nyelve a javukra, mert csapatában több volt az egyéniség a pályán. A rossz kezdés után a jugoszláv bedobó, Bogojevics öt perc alatt jóformán egyedül egyenlített, a hajrában pedig honfitársa, Mandics és Bieliková talált magára. A kétszeres Euroliga-győztes csapatban szinte kezdettől fogva játszott Číkošová. A 19 éves bedobó kiválóan védekezett, remekül fedezte a jugoszláv Tuvicsot, aki a legtöbb veszélyt jelentette a vendégek számára.