Németh dobása megbénította az ellenfeleket

Negyedszer került sor nyári olimpiára az amerikai kontinensen. Ekkor már érezhetőek voltak a válság jelei az olimpiai mozgalomban, melynek kicsúcsosodását 23 afrikai ország bojkottja jelentette. Montrealban nemcsak a versenyek színhelyein csillogtak a fegyverek, hanem mindenütt. A rendezők – emlékezve a tragikus müncheni eseményekre – olyan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, hogy az rányomta bélyegét az olimpia ünnepélyes légkörére. Mintegy 14 ezer rendőrt és legalább kétszer annyi katonát mozgósítottak a sportolók és kísérőik védelmére...

Atlétikában kilenc világcsúcs született. Az „Öreg Hölgy”, Irena Szewinska–Kirszenstein életének negyedik olimpiáján – túl a harmincon – még egyszer megmutatta, ki az igazi klasszis. A 400-as döntő célegyenesében valósággal eltáncolt ellenfeleitől, hatalmas fölénnyel, fantasztikus világcsúccsal győzött (49,29). Rakétás, görögtüzes búcsú volt. Tokióban 18 évesen második lett a távolugrásban és 200 méteren, a váltó tagjaként pedig aranyérmes; Mexikóban 100 méteren bronzérmes, 200-on világcsúccsal bajnok; Münchenben 200 méteren bronzérmes. Szewinska rakétás búcsújáról Németh Miklós rajtja jut eszünkbe. Ez olyan történet, amilyen még nem volt. Olimpiai bajnok dobóapának olimpiai bajnok dobófia. Németh Imre 1948-ban kalapáccsal, Németh Miklós Montrealban gerellyel. A döntő jószerivel addig tartott, amíg az 504-es rajtszámú versenyző be nem fejezte első kíséretét: 94,58 méter – világcsúcs. Az ellenfelek egy kissé elcsüggedtek, alig volt szabályos kísérletük, vagy 7-10 méterrel kevesebbet dobtak....Alberto Juantorena, a jellegzetes futásáért lónak becézett kubai történelmet írt Montrealban. Ő a modern olimpiák első atlétája, akinek 400-on is, 800-on is sikerült aranyat szereznie.

Tornában Nyikolaj Adrianov gyűjtötte a legtöbb érmet, de egy 14 éves kislány hódította meg Kanadát és a világot. Károlyi Béla tanítványa hét ízben kapott tíz pontot a bíráktól, a román Nadia Comaneci három bajnokságot nyert és a végére még mosolyogni is megtanult. Mosolygott a dinamikus öklű Teofilo Stevenson is, akinek fegyverviselési engedélyt kellet volna váltani a jobb kezére. Az ellenfelek rendszerint kettős fedezékbe bújtak, de a kubai ellen három olimpián (1972, 1976, 1980) nem volt menekvés. Beállította Papp László csúcssorozatát. Anton Tkáč viszont megszakította a kétszeres olimpiai és többszörös világbajnok Morelon sorozatát. A 25 éves pozsonyi versenyző a pályakerékpározás királyi számában, a repülőversenyben legyőzte a franciát; Tkáč lett a világ leggyorsabb kerékpárosa (az utolsó 200 métert 10,78 mp alatt tette meg). Jim Montgomery pedig a világ leggyorsabb úszója, az amerikai elsőként úszta 50 másodpercen belül a 100 gyorsot (49,99).

ÖTKARIKÁS KRÓNIKA

HOL, MIKOR: Montreal, 1976. július 17–augusztus 1.

INDULÓK: 88 ország 6189 sportolója (ebből 1244 nő)

SPORTÁGAK/VERSENYSZÁMOK: 22/198

(CSEH)SZLOVÁK GYŐZTESEK: Anton Tkáč (pályakerékpár: repülőverseny); Jiří Panáček (skeetlövés).

MAGYAR ARANYÉRMESEK: Tordasi Ildikó (tőrvívás); Németh Miklós (gerelyhajítás, 94,58 m – világcsúcs); Magyar Zoltán (lólengés); vízilabdacsapat (Cservenyák Tibor, Molnár Endre, Szívós István, Faragó Tamás, Sárosi László, Horkai György, Csapó Gábor, Sudár Attila, Kenéz György, Gerendás György, Konrád Ferenc).