Nem esnek egymásnak Kaliskával

Az elmúlt idény melyik pillanatára emlékszik a legszívesebben?

Egyértelműen a dunacsúni világbajnokságra. Hazai pályán versenyeztünk, itt lehetett megszerezni az olimpiai kvótát, ezért elég nagy nyomás volt rajtunk, mindenki jó eredményt várt tőlünk. Sikerült érmet nyernem, ezt az eredményt tartom a legtöbbre 2011-ből.

Egy évvel korábban Dunacsún Eb-t rendezhetett, de az árvíz miatt több hónappal el kellett halasztani a versenyt. A vb alatt is közbeszólt az időjárás – az erős szél miatt kellett változtatni a programon. Nem tartottak tőle, hogy ismét el kell halasztani a rendezvényt?

Nem. A szél egyik pillanatról a másikra elállhat, az árvíz viszont nem vonul le olyan gyorsan, ezért akkor sokkal kilátástalanabb volt a helyzetünk.

Lelkesítő vagy inkább nyomasztó érzés hazai közönség előtt versenyezni?

Számomra ez mindig motiváció, de érzem a felelősséget is. Annál nagyobb viszont az örömöm, ha jó eredménnyel tudom megköszönni a hazai közönségnek a támogatást.

Az idei év csúcspontja a londoni olimpia lesz, oda azonban még ki is kell jutnia. Riválisa nem akárki, hanem a kétszeres olimpiai bajnok Elena Kaliská, őt kellene megelőznie a válogatón.

Ez a szituáció nem ismeretlen számunkra, pontosan tudjuk, mi vár ránk, hiszen négy évvel ezelőtt ugyanez volt a helyzet. Az olimpiára három válogatóversenyen át vezet az út.

Úgy tűnik, a belső kvalifikáció nehezebb, mint maga az olimpia.

Négy éve is így volt, s most már természetesnek veszem, hogy ez van. Nagyon jól fel kell készülnöm már a válogatókra is, hogy egyáltalán ott lehessek az olimpián.

Milyen lesz a felkészülése?

Minden évben változtatok egy kicsit, hogy ne legyen unalmas. Azt hiszem, a valaha volt legkeményebb felkészülés vár rám, de mindez abból fakad, hogy 2012-ben fantasztikusan jó formában kell lennem.

Gondol már esetleg arra is, hogy az olimpián mit szeretne elérni?

Nehéz a távoli jövőbe előre nézni, ha az ember még nem teljesítette a részcélokat, de természetesen úgy kell felépítenem a felkészülésemet, hogy az olimpiai csúcsforma legyen a végcélja. A válogatók és az ötkarikás játékok között ugyanis nagyon rövid az idő, tehát mindketten úgy állunk hozzá, hogy az olimpiára készülünk, de persze tudatosítjuk, hogy közben még néhány lépést sikerrel kell vennünk.

Hol lesznek a válogatóversenyek?

Az első válogató a németországi Európa-bajnokság lesz. Egy régebbi, mindkettőnk által jól ismert pályán rendezik. A másik kvalifikációs verseny az angliai Világkupa-futam lesz. Ezen a pályán még sosem jártam, s ha jól tudom, a szlovák versenyzők közül még senkinek nincs tapasztalata onnan. Ez tehát teljesen új élmény lesz mindannyiunk számára. Az utolsó válogatóra pedig a franciaországi Pau-ban kerül sor – ez egy nagyon nehéz pálya, kiszámíthatatlan vízzel.

Mi dönt végül arról, ki utazhat az olimpiára?

Mi ketten egymás ellen versenyzünk, a többiektől és az összesített eredménytől függetlenül. Aki kétszer megveri a másikat, az mehet az olimpiára.

Gondol a mentális felkészülésre is?

A sportnak a mentális felkészülés is része, de az már egyénfüggő, ki mennyi időt és energiát szentel ennek. Számomra nem ez lesz a felkészülés központi része, de ezzel is fogok foglalkozni.

Milyen viszonyban van egyébként Elena Kaliskával?

Szerintem egész jó a kapcsolatunk, bár inkább neutrális. Nincs közöttünk viszály vagy ellenségeskedés, még ha néha a sajtó igyekszik is így beállítani. Mi azonban nem felejtjük el, hogy a vízi szlalom sport. Mindkettőnknek nagyon sokat jelent, ez a munkánk, és minden sportoló nyerni akar, de azért nem esünk egymásnak.