Sport

Nagy: „Messzebb akartunk jutni a tornán”

Többre vágytak, de jól játszottak. Remekül érezték magukat Kassán, de a pozsonyi hangulatba is bele akartak kóstolni. Felemásan értékelték a szlovák hokisok a válogatott vb-szereplését, összesítésben kilencedik helyezését.
Orosky Tamás

2019. május 22. 18:43

Ladislav Nagy ezzel a mérkőzéssel intett búcsút a jégkorongnak. - TASR-felvétel

A dánok elleni utolsó csoportmeccs után a csapat tagjai még hosszasan időztek a jégen. Ladislav Nagyot köszöntötték, aki ezzel a mérkőzéssel intett búcsút a jégkorongnak. „Inkább másnap fogom majd tudatosítani a búcsút. Még két évig el tudnék játszani, de már sok volt, már mindenem fáj...” – mondta Nagy, miután abszolválta az ünneplés összes részét: meghallgatta eredményei méltatását, megnézte nagy pillanatainak kisfilmjét a kivetítőn, csapattársai vállán megtette a díszkört a jégen, fogadta a gratulációkat és megölelgette feleségét és két kisgyerekét. „Minden egyes mérkőzést élveztem a vb-n. Gyönyörű volt, a nézők megpróbáltak belehajszolni a győzelembe. Nem a csoportkör után akartuk befejezni a tornát, de néhány meccset elrontottunk, pedig volt potenciál a csapatban.”

Nagy minden egyes mondatában volt némi csalódottság, hogy a válogatott ismét nem jutott el a vb kieséses szakaszába. Csapattársain is ez a kettősség érződött a dánok elleni 2:1-es, rávezetésekkel aratott siker után.

Nagyról mondták

Martin Fehérváry: „Gyönyörű búcsú volt. Csodálom Lacót, hihetetlen pályafutása volt. A dánok elleni mérkőzésre fölfestettem a hokibotom tolljára a 27-es mezszámát. Nagyszerű vezér, remélem, egyszer én is hasonló módon tudok majd visszavonulni.”

Martin Marinčin: Elakadt a szavam, csak azt figyeltem, hogyan élvezi Laci az ünneplést. Meg is érdemelte, tudom, mi mindennel jár a hoki csúcsszinten. Hihetetlen sikereket ért el, gratulálok neki.”

Matúš Sukeľ: „Kiemelkedő karriert tudhat maga előtt, le a kalappal előtte. Az extraligában is szívesen néztem a játékát, mert olyan könnyedén hokizott.”

Dávid Buc: „Óriási tehetség volt, született gólvágó. Én rettentően sajnáltam, hogy nem negyeddöntős továbbjutással búcsúzott. Évek hosszú során bizonyított, büszke lehet arra, amit elért.”

Ján Lašák, a válogatott kapusedzője: „Az 1999-es winnipegi U20-as vb-re emlékszek leginkább, amikor bronzéremesek lettünk. Ott minden Laco körül forgott.”

Tomáš Tatar: „Nagyszerű ember, remek csapattárs. Nagyon jó, hogy így tudtuk elbúcsúztatni. Biztos sok érzelem kavargott benne, én helyette is örültem.”

Andrej Sekera: „Én vetettem fel, hogy az utolsó meccsén legyen helyettem csapatkapitány. Nagyszerű pályafutást tudhat maga mögött.”

„Szomorú vagyok, hogy nem jutottunk tovább, mert volt bennünk ennyi, de ilyen a sport. Nagyon élveztem a vb-t, remek kollektíva voltunk. Az egész tornán jól játszottunk, néhány másodpercen múlt, hogy nem lett meg a negyeddöntő” – utalt a németek és a kanadaiak ellen a hajrában elvesztett meccsekre Martin Fehérváry, a szlovákok fiatal védője. Rutinosabb társa, a kanadai táblázaton hét pontig jutó Martin Marinčin is vegyes érzelmekkel gondol a tornára: „Régen nem volt ilyen jó válogatottunk. Kár az elveszített pontokért, de szerintem jól hokiztunk. Hét ponttal zártam, de inkább elcserélném a tabellán pár pluszpontra.”

A rutin, amit a fiatal játékosok szereztek a tornán, viszont még sokat érhet a jövőben. „Megmutattuk, hogy a legjobb csapatokkal is felvesszük a versenyt, talán egy kicsi szerencse hiányzott a meccsek végén. Remélem, tanultuk belőle, nekünk fiataloknak ennél nagyobb tapasztalatszerzésre nincs módunk. Ha jön egy újabb lehetőség, én készen fogok állni” – szögezte le határozottan Adam Liška, 18 évével a szlovákok legfiatalabb hokisa.

Hogy ez a jövő Craig Ramsay-vel avagy nélküle fog folytatódni, nem lehet tudni, mindenesetre a kanadai származású szövetségi kapitány szerződése a világbajnokság végéig szólt. „Először kicsit levegőhöz kell jutnom, kell egy pici szünet, hogy átgondoljam a jövőmet” – mondta Ramsay a mérkőzést követően, Miroslav Šatan, a válogatott főmenedzsere pedig hozzátette, a szlovák szövetség júniusi tisztújító kongresszusa után fog csak eldőlni minden, ahol elnökválasztást is tartanak.

„A hét meccsből csak 40 másodpercet kellene leszámítani, és a továbbjutást ünnepelnénk. Minden meccset meg akartunk nyerni, függetlenül attól, ki volt az ellenfél. Pozsonyba is el akartuk juttatni ezt a nagyszerű atmoszférát. Ki tudja, meddig mentünk volna a tornán – elmélkedett Ramsay. – Nagyon büszke vagyok a játékosokra. Teljes erőbedobással, bátran játszottak, maximálisan megküzdöttek a jégen, többet nem kívánhatok tőlük. Azt kell megtanulniuk, hogyan kell lehozni a meccsek hajráját, hogy 60 percig kell ugyanazt nyújtani. Gyorsan és nagy intenzitással hokizunk, sok fiatalt sikerült beépítenünk a csapatba, aminek nagyon örülök.”

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Rossi Gombaszögön: „Ha kijutunk az Eb-re, elkezdek magyarul tanulni!”

Meghalt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus

Keszegh: Régiónk sokadrangúként van kezelve

Több ezres leépítés a kassai U.S. Steelben

Műanyagot nyelt le a dán partoknál elpusztult viharmadarak 95 százaléka

A lakosság javaslatai alapján szervezik át a közlekedést Somorján

Legfrissebb galériák
Olvasta már?