Nagy fába vágta a fejszéjét a somorjai kajakvilágbajnok

Komolyan gondolta, végleges a visszavonulása?

Igen. 

Nem tántoríthatná vissza semmi?

Eldöntöttem magamban, hogy ez így lesz a legjobb, szögre akasztom a lapátot. Innen már nem fordulok vissza.

Nem véletlen, hogy ezzel kezdtem, hiszen tizenéves korában egyszer már abba akarta hagyni, pedig a jó szemű szakemberek ígéretes jövőt láttak Linka Tiborban. Akkor édesanyja, Lepi Denisza győzte meg arról, hogy folytassa. Mit beszélt Tibi fejébe, hogy meggondolja magát?

Arra már nem emlékszem, hogy pontosan mit mondott. Valójában arról volt szó, hogy kicsit rendet rakjon a fejemben, és magamtól jöjjek rá arra, hogy mégis érdemes folytatni, a kajakban maradni. Anyai szóval felnyitotta a szememet.

Rövid volt Linka Tibor élsportolói pályafutása?

Lehetett volna hosszabb is. 

Miért? Mi maradt ki belőle?

Nagyon nem tervezgettem. És ami történt, az nem is annyira tőlem függött, mint egy pár körülöttem lévő embertől. 

2015-ben robbant be a világ élmezőnyébe, ahol máris világbajnok kajak négyesben ülhetett Milánóban. Egy évvel később Európa-bajnok lett Moszkvában, és ugyanabban az esztendőben riói olimpiai ezüstöt hozott haza Somorjára, az első ötkarikásat a csallóközi városba. Mindannyiszor kajak négyesben és az 1000 méteres távon, s mindannyiszor Denis Myšákkal, Vlček Erikkel és Tarr Györggyel volt a hajóban. Ezután miért állt le a felnőttek közötti aranygyűjtés?

Voltak bizonyos dolgok, amelyek elvették a kedvemet, ezekbe nem akarok belemenni. 

2016-ban jött a megtorpanás, de Linka Tibor még 2020-ig versenyzett...

Pontosabban 2018-ig, mert utána volt egy sérülésem, amiből próbáltam valahogy kimászni. 2019 versenyzői szempontból üres év volt számomra, és a tavalyi, 2020-as évre ez még inkább igaz. Kiújult a sérülésem és más dolgok is közrejátszottak. Ez már tényleg a pályafutásom vége volt. 

Sokoldalú versenyző lévén, az 500 és az 1000 méter mellett a 200-as sprinttávon is kiválóan teljesített, 2020 telén a szlovák bajnokságon teremevezésben 36,440 másodperccel világra szóló időt ment! Előtte és utána is azonban komoly térdműtéten esett át. Ilyen gyorsan elhasználódott az élsporttól a szervezete?

Az élsportolói szervezet eleve hamar elhasználódik. Pont az az alkat vagyok, akinél még inkább előfordulhat: magas, nehéz... Hamarabb elkopunk.

Ezt versenyzői időszakában is érezte?

Nekem jó pár éve, 14-15 éves koromtól gondjaim voltak a derekammal. Köztudott dolog, hogy az élsportoló nem egészséges ember. 

Visszavonulásával azt akarta elérni, hogy egészségesebb legyen?

Nem az az oka annak, hogy befejeztem. Remélem, megmarad az egészségem legalább a mostani szinten. 

Dühkitörés volt a visszavonulása? 

Nevezhető hosszan tartó dühkitörésnek.

Mit akart azzal kifejezni, hogy ilyen korán befejezte?

Megpróbáltam felhívni a figyelmet azokra a problémákra, amelyek velem is előfordultak. Hogy figyeljenek fel rá, amennyien csak tudnak, és próbáljanak cselekedni, hogy mások ne így végezzék. 

Figyeltem a pályafutását, de sejtelmem sincs, miről beszél. Hogyan fognak erről tudomást szerezni azok, akik érintettek, cselekedhetnek, ha nem mondja el?

Akinek érdeke, kell tudnia, az tudja.

Mit kapott az élsportban töltött utóbbi öt évtől?

Az egypár darab érmen kívül az élsport, és a sport is mint olyan, arra késztetett, hogy versenyzőtársaimmal együtt hamarabb nőjek fel a játékos gyerekkorból, és kicsit megtanuljak törődni magammal. Sokat köszönhetek a sportnak és pár embernek is benne.

Nem hiányzik a kajakozás?

Egyelőre abszolút nem, mert kicsit feldühített, amit átéltem. De nincs kizárva, hogy egy idő után el kezd hiányozni, mert benne van jóformán az egész gyerekkorom, eddigi életemnek több mint a fele, s biztos, hogy valamikor előjön belőlem. 

A lapátot és kajakot már végleg félretette?

Ha átmegy rajtam ez a méreggel járó korszak, kedvtelésből biztosan vízre megyek. Elkapom a hajót és az evezőt, és kerülök egyet. 

Kitanult szakács, mondhatnánk gasztroszakember, de úgy hírlik, hogy a favágás keríti a hatalmába. Tényleg belevágta a fejszéjét a fába?

Kemény fába! Fakitermeléssel foglalkozom.

Már el is kezdte?

Igen. Nem titok, hogy falusi gyerek vagyok, a munkától sose féltem. A fizikai erőkifejtésen belül is érdekel ez a terület. A természet is húz. Húznak az erdők, húznak a hegyek...

Tetszik a munkája?

Igen, mert örömömben csinálom. (s ez a hangjából is kiérezhető – a szerző megj.)