Muskóék még nem a kínaiakkal foglalkoznak

Minek minősíthető, ha a magyar válogatott egy alig kétezer lelket számláló dél-szlovákiai településen lép asztalhoz?
A sport összeköt, ennek minősíthető leginkább. Majdnem öt évet játszottam Hodosban, és szerettem volna megmutatni a magyar asztalitenisz-válogatott tagjainak, hogy milyen sportélet van a faluban. Nem mellesleg már ötszörös szlovák bajnok a helyi csapat, s három győzelemben még benne voltam én is játékosként. Egyhetes edzőtáborból vagyunk úton hazafelé Budapestre, délelőtt még edzettünk Ausztriában, s úgy terveztük, hogy közben játszunk egy edzőmérkőzést. 

Mivel évekig asztaliteniszezett Hodosban, tálcán kínálta magát ez a lehetőség?
A kialakult vírushelyzet miatt nincsen semmilyen nemzetközi verseny, és legalább barátságos mérkőzést játszhattunk. Közel van, jól ismerem a hodosiakat, játékosaikat, igen, adta magát, hogy játszunk egy meccset.

Sidó Ferenctől Berczik Zoltánig neves szövetségi kapitányai voltak a magyar férfi-asztalitenisznek az elmúlt évtizedekben. Ön áprilisban került erre a posztra. Milyen nyomokat hagyhat maga után?
Majd az idő és az eredmények eldöntik, hogy milyen nyomok lesznek, vagy nyomtalan marad. Rajtam nem fog múlni, a srácokon sem fog múlni. Én hiszek a közös munka sikerében. A nagy elődöket pedig tiszteletben tartjuk, megbecsüljük. Ők a dicső múltat jelképezik, mi meg megpróbáljuk a dicső jövőt meg a jelent kialakítani.

A játékosoknál szintén kötelez a múlt, hiszen Jónyer István és Klampár Tibor a sportág világnagyságai voltak, de akadna más magyar asztaliteniszező is, akire fel lehetett nézni. Hol tartanak Magyarország jelenlegi legjobbjai?
Az elmúlt hat évben Aranyosi Péter volt a szövetségi kapitány, és nagyon erős fejlődő tendenciát mutattak legjobbjaink. Csapatszempontból és egyénileg is. Majoros Bence jelenleg 59. a befagyasztott világranglistán, Szudi Ádám a 116. Reményeink szerint lesz még egyéni olimpiai selejtező, ahol mindkettejüknek van esélye. Egyéniben ugyanis csak ketten indulhatnak az olimpiai kvótáért. Előtte pedig feljutottak a csapat-világbajnokságon a másodosztályból az elsőbe, ami óriási dolognak számít, mert a középmezőny rendkívül erős. A következő cél az lesz, hogy megmaradjunk az első osztályban, ami jelenleg nehezebbnek tűnik, mint feljutni. Erre készülünk, a srácok nagyon elhivatottak. Van bennük perspektíva.

Kívülállóként úgy tűnik, asztaliteniszben is a nagy számok törvénye érvényesül. A kínaiak szétszéledtek a világban, és amerre fordul az ember, az ő akadályukba ütközik. Hogyan néz szembe ezzel 2020-ban a magyar férfiválogatott?
Kínával sehogy nem nézünk szembe. Volt egy hosszú és jelentős időszak, amikor Európát elárasztották a kínai idegenlégiósok, akár már több generáció is, de aki itt született, az nem számít kínainak állampolgárság szempontjából. Abban az időszakban nagyon sok európai ország honosított kínait. Ez most már az új szabályozások alapján nem megy abban a formában, mint eddig, Külön nem gondolunk a kínaiakra. Próbáljuk magunkból a legtöbbet kihozni, és saját magunkkal foglalkozunk. Arra készülünk mindig, akire éppen aktuálisan kell. Külön Kína nem foglalkoztat minket. Majd ha oda kerülünk, akkor csak rájuk fókuszálunk. Bárcsak ott tartanánk.