Montenegrói-magyar – Gól nélküli döntetlen Podgoricában

Marco Rossi szövetségi kapitány csapata a pontosztozkodással – jobb gólkülönbségének köszönhetően – megőrizte második helyét a csoportban Montenegró előtt, amely eggyel több mérkőzést játszott.

A nemzeti együttes négy találkozó után is nyeretlen Montenegróval szemben, viszont idegenben a harmadik meccsen először nem kapott ki.

A magyarok kedden a két mérkőzés után egyetlen ponttal negyedik helyen álló litván csapatot fogadják.

A hazai szurkolók élőképpel és „a hegyeink nem tűrik a szabályokat” felirattal fogadták a kedvenceiket, míg a semleges szektorokba jegyet vásárló magyar drukkereket kisebb csoportokban felkísérték az eredetileg 500 fős vendégszektorba, amelyben így csaknem dupla annyian foglaltak helyet.

A magyarok kifejezetten indiszponáltan kezdték a találkozót, amit a sok eladott labda jelzett, éppen egy ilyen után Jankovic jobbról veszélyesen ívelt középre, a 70. válogatottságát és 28. születésnapját ünneplő Nagy Ádám pedig majdnem saját kapujába fejelte a labdát, amely a keresztlécre pattant. Bár 12 perc után Szalai fejesével Marco Rossi szövetségi kapitány együttese is veszélyeztetett, de a hazai csapat továbbra is gyorsabbnak és harcosabbnak tűnt: Savicevic távoli bombájánál Dibusz nagy bravúrral tolta szögletre a jobb felső sarokba tartó labdát. Később stabilizálta játékát a vendég gárda annak köszönhetően, hogy jobban megbecsülte a labdát. Hosszasan passzolgattak a magyarok, amiből bár helyzet nem lett, de legalább Dibusz kapuja sem forgott veszélyben egy kivételtől eltekintve, amikor Jovetic centikkel tévesztette el a bal sarkot. A szünet előtti percekben ismét Jovetic okozott izgalmas pillanatokat, de megpattanó szabadrúgását Dibusz biztosan védte.

A térfélcserét követően is többet volt a labda a magyaroknál, de hiába sikerült szűk területen jól passzolgatni, a támadó harmadban a kulcsfontosságú átadások már nem voltak pontosak és az utolsó cselek sem jöttek össze, így az állandósuló mezőnyfölény meddőnek bizonyult. A játékrész közepén többnyire mezőnyjátékkal teltek a percek, a hazaiak ebben a periódusban a biztonságot tartották szem előtt, a magyarok játékából pedig a kreativitás hiányzott elöl, amin a cserék sem segítettek. A hajrában sem változott a játék képe, próbálkoztak a csapatok, de átjátszani egyiknek sem sikerült az ellenfél védelmét, így a második 45 percben jószerivel nem volt dolga a két kapusnak.