A Liverpool a bajnoki címért küzd a Premier League-ben, míg a Tottenham a jövő évi Bajnokok Ligája-indulásért. Mindkét csapat nyert egy-egy félidőt az Anfield Roadon, a végén mégis a hazaiak örülhettek – kis szerencsével, de nem érdemtelenül.
Megszállott PL-sikerre készül a Liverpool
Abban, hogy a Liverpool remekül kezdte a mérkőzést, nem volt sok meglepetés, abban azért már inkább, hogy a balhátvéd Andy Robertson volt a legjobb emberük. A gól előkészítése is az ő nevéhez fűződött az első negyedóra végén: remekül tekert középre egy lendületes felfutás végén, Roberto Firmino pedig védhetetlenül fejelt a kapuba. Ekkor úgy tűnt, sima győzelmet arathat a Pool, hiszen Jürgen Klopp csapata 50 meccse nem kapott ki, ha megszerezte a vezetést.
Küzdeni kifulladásig
A gól után kissé leült a meccs, és bár mindkét oldalon adódtak lehetőségek, a szünetig már nem esett gól. A fordulást követően egyrészt felpörgött a Spurs, másrészt kissé érthetetlen módon beállt bekkelni a Liverpool, és érezni lehetett: a hazaiak ezt így nem fogják kihúzni. Így is lett, gyakorlatilag egy perccel azt követően, hogy szerkezetet váltott Pochettino Szon Hung Min becserélésével (középső védő helyett támadó). A gól nem az ő, hanem elsősorban Harry Kane érdeme volt, aki remekül ismerte fel a helyzetet, és egy mesteri indítással azonnal elvégzett egy, a középpályán megítélt szabadrúgást, melynek végén Lucas Moura volt eredményes – a támadó 9 gólnál és 2 asszisztnál tart az idényben.
A meccs záróperiódusában kőkemény presszinggel jött előre a Liverpool, és a kapuja elé szögezte a Spurst, helyzeteket alakított ki, viszont a fellazuló védelem ellen életveszélyes kontrákat vezettek a vendégek: Sissoko kétszer is betalálhatott volna, Szonnak is akadt egy pazar tekerése milliméterekkel a kapu mellé. Ennek ellenére végül a Liverpool diadalmaskodott: Robertson tekerte középre a labdát egy gyenge szöglet utáni kipattanóból, amit Szalah fejjel kapura tett, de olyan gyengén, hogy Lloris egyenesen meg akarta fogni a labdát öklözés helyett. A védés nem sikerült, a labda kipattant, majd a dermedt Toby Alderweireld lábáról a kapuba csorgott. Ez volt a 3. alkalom, hogy a Liverpool győztes gólt szerzett a szezonban a 90. percet követően, ennél többet csak a 2008–2009-es szezonban sikerült (4), és a PL-történelem egészét figyelve is ők a legnagyobb küzdők.
Megszállott küzdelem a sikerért
„Egész nyugodtan fogadtam a győztes találatot, de csak mert nem láttam a szituációt. Jött a fejes, de aztán semmi, se kép, se hang, fogalmam sem volt, hogy a hálóban kötött ki a labda” – kezdte meccs utáni értékelését Jürgen Klopp. „Az első félidőben nagyszerű lehetőségeket dolgoztunk ki, csodás gólt lőttünk, ugyanakkor a fordulás után ólomlábakon mozogtunk, és gyengén ment a foci. Jött is az egyenlítés, szerencsére fel tudtunk pörögni. Óriási kihívásokkal nézünk szembe, hiszen a City személyében a világ legjobb csapata ellen küzdünk a bajnokságban, miközben a világ egy másik topcsapata, a Tottenham ellen kell három pontot szereznünk. A City bombaerős csapat, megszállottként kell küzdenünk a bajnokságért. A közönség ma is lenyűgöző volt, nagy szerepe van a győzelemben. Sokszor mondtam már: egy meccset 500 módon meg lehet nyerni. Ma nekünk ez csúnyán is sikerült. Érdekel ez valakit? Engem biztosan nem” – mondta a német mester.
Mauricio Pochettino lehangoltan vette tudomásul a történteket. „Mindannyian csalódottak lehetünk, ugyanakkor a második félidőben bemutatott játék bizakodásra ad okot. A meccs végén nyerhettünk is volna, ehelyett mi kaptunk gólt, hiába uraltuk a játékot. Minden vereség keserű, a mai mégis egész más, mint a Southampton vagy a Burnley elleni fiaskó. Az öltözőben azt mondtam a srácoknak: ott vagyunk a legjobb négy között a bajnokságban, és van hét meccsünk, hogy ott is maradjunk. Ha ezeken úgy teljesítünk majd, mint ma az Anfielden, akkor nincs kétségem felőle, hogy megőrizzük a pozíciónkat” – fogalmazott Pochettino, akit a jövőjéről is kérdeztek az újságírók.
Számháború
1 A Tottenham védője, Toby Alderweireld az első játékos, aki az ellenfélnek győzelmet jelentő öngólt vét a 90. perc után 2015 novembere óta – akkor Troy Deeney (Watford) talált a saját kapujába a Manchester United ellen.
9 Andy Robertson már 9 gólpassznál jár az idei szezonban a bajnokságban, a védők közül csak ketten tudtak ennél többet összehozni egy évadban: Andy Hinchliffe (1994–1995) és Leighton Baines (2010–2011), mindketten tizeneggyel zártak a maguk idejében.
10 A Tottenham középpályása, Christian Eriksen az első játékos David Beckham (Manchester United 1997–1998 és 2000–2001 között) óta, aki zsinórban négy szezonban legalább 10 gólpasszt adott a társainak.
37 A Liverpool már 37 hazai mérkőzés óta veretlen (27 győzelem, 10 döntetlen) – ez a második leghosszabb veretlenségi sorozat a Premier League-ben, de a rekordhoz még nagyon sokat kell tennie a vörösöknek, hiszen azt a Chelsea 86 meccsel tartja a 2004–2008-as időszakból.
79 A Liverpool a történelme legjobb szezonját produkálja, a 32. fordulóban még sosem álltak 79 ponttal, az eddigi legjobbjuk az 1987–1988-as szezon volt 76 ponttal (ha minden eredményt átszámolunk a győzelemért járó 3 pontos rendszerre).
150 Ez volt Mauricio Pochettino 150. edzői veresége, melyek közül hetet a Liverpool ellen szenvedett el – csak a Chelsea ellen veszített többször, összesen 9 alkalommal.
A fehér is lehet fekete
„Túl bonyolult a helyzet, nehéz lenne egyértelműen kijelentenem, hogy boldog vagyok, és a következő idényt is a jelenlegi csapatom élén kezdem” – mondta a 47 esztendős menedzser, akit az utóbbi időben a Real Madriddal és a Manchester Uniteddel is összeboronált az angol sajtó, de végül mindkét együttes más szakvezetőben látta a megoldást problémáira. „Tudom, a futballban a hibákért szinte mindig az edzőket veszik elő, ezért sosem tervezek előre. A labdarúgás különleges játék: ami ma még fehér, az holnap éppúgy lehet fekete” – mondta a Tottenham argentin menedzsere, aki öt mérkőzés óta nyeretlen csapatával.
Jürgen Kloppnak aligha kell aggódnia, hiszen fantasztikus szezont fut a csapat: a Bajnokok Ligájában a Porto ellen juthat a legjobb négy közé, miközben reális cél a bajnoki címről beszélni. Igaz, Graeme Souness szerint nem a Pool a favorit.
A Liverpool korábbi játékosát, a Sky Sports jelenlegi szakértőjét arról kérdezték, hogy mit gondol a két együttes bajnoki versenyfutásáról. „A Manchester City egy Ferrari, a Liverpool, ha nem is egy Ford Mondeo, de semmiképp sem Ferrari…” – mondta Souness.
Dráma a pályán és azon túl
A hétvégén azonban nem csak az Anfield Roadon vettek drámai fordulatot az események. Kiderült, hogy a tragikus balesetet szenvedő Emiliano Sala gépét vezető pilótának nem volt engedélye az éjszakai repüléshez.
Az európai légi közlekedési szabályok szerint az éjszakai repülési időszak a naplemente után 30 perccel kezdődik, és a napfelkelte előtt fél órával ér véget. Ehhez képest már több mint egy órája lement a nap, amikor felszállt a Salát szállító repülőgép – amelynek indulását a tragédia napján eredetileg reggel 9-re időzítették, ám a játékos szeretett volna elbúcsúzni a csapattársaitól, így az ő kérésére valamivel 19 óra után indult a légi jármű, a szabályok értelmében azonban egyértelműen a pilótának kellett volna döntenie az indulás időpontjáról.
A BBC-nek nyilatkozó egyik forrás szerint a sötétben repülés kulcsa az, hogy a zöld és a piros fényeket meg tudja különböztetni egymástól a pilóta. Ehhez képest az értesülések szerint a pilóta, David Ibbotson színtévesztő is volt, akinek a repüléshez szemüvegre is szüksége volt.
A PL-címről döntő meccsek
Liverpool
Southampton (i)
Chelsea (o)
Cardiff City (i)
Huddersfield Town (o)
Newcastle United (i)
Wolverhampton (o)
Manchester City
Cardiff City (o)
Crystal Palace (i)
Tottenham Hotspur (o)
Manchester United (i)
Burnley (i)
Leicester City (o)
Brighton (i)
Pénz? Az nincs
A történetnek van egy másik ronda szála is: az argentin csatárt idén januárban – klubrekordot jelentő – 17 millió euróért vásárolta meg az angol élvonalban szereplő Cardiff City a francia Nantes-tól, és január közepén be is mutatták a walesiek a futballistát. A vevő azonban eddig egy fillért sem utalt át a francia klubnak.
A Cardiff most arra készül, hogy a FIFA-nál arra hivatkozzon: azért nem akar fizetni, mert a játékos szerződése szabálytalan volt, azt a Premier League nem fogadta be, vagyis nem játszhatott volna a walesi klubban a csatár.
A BBC azt írja egy meg nem nevezett cardiffi forrásra hivatkozva, hogy a két klub közötti megállapodás – a Nantes kérésére – előírta, hogy a Walesi és a Francia Labdarúgó-szövetség is erősítse meg az átigazolás tényét. Ugyanakkor a walesiek azt állítják, a játékos szerződése tartalmazott egy pontot, amely szerint ha valamely szövetség a megadott határidőig nem ismeri el az átigazolást, akkor az semmisnek tekintendő.
Ugyanakkor Sala szerződését a Premier League sem fogadta be, mert nem felelt meg az aláírási pénzekre vonatkozó előírásoknak. A walesiek érvelése szerint mivel így nem léphetett volna pályára az angol élvonalban, ezért nem is akarnak fizetni. A történet várhatóan április elején folytatódik, miután a FIFA állásfoglalása megérkezett a klubokhoz.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.