Marja-Lisának nem akadt párja sífutásban

Némileg meglepte a világot, hogy Bosznia-Hercegovina félmilliós fővárosa, Szarajevó kapta a 84-es a játékok rendezési jogát (Göteborg és Szapporó előtt), hiszen Jugoszlávia nem úgy élt a köztudatban, mint a téli sportok országa; bár indult minden olimpián, nem szerzett érmet. Szarajevóban néha-néha tréfálkozott az időjárás, de végeredményben valós körülmények között zajlottak a versenyek. Lake Placidhez képest olyan országok is képviseltették magukat egy-egy sportolóval, mint a Virgin-szigetek, Egyiptom, Mexikó, Monaco, Puerto-Rico és Szenegál, így a résztvevők száma harminchétről negyvenkilencre emelkedett (a Nemzetközi Olimpia Bizottság először fedezte minden ország egy-egy női és férfi sportolójának a költségeit).

Sífutásban Marja-Lisa Hämäläinen sporttörténelmet írt. A 29 éves finn versenyzőnő megnyerte mind a három számot (5, 10, 30 kilométer), és nem is akármilyen előnynyel. Nézzük csak – 5 kilométer: 1. Hämäläinen 17:04,0, 2. Aunli (norvég) 17:14,1; 10 kilométer: 1. Hämäläinen 31:44,2, 2. Szmetanyina (szovjet) 32:02,9; 20 kilométer: 1. Hämäläinen 1:01:45, 2. Szmetanyina 1:02:26,7. Ráadásul hajráemberként a dobogó harmadik fokára vezette a finn váltót. Lesz még ilyesmire példa? Nehezen tudjuk elképzelni.

A férfiak között két svéd dominált: a fiatal Gunde Svan és a tapasztalt Thomas Wassberg. Mindketten nyertek egyéni számot és tagjai voltak a győztes svéd váltónak. Nagy csalódás érte az óriás termetű finn Juha Mietót. Lake Placidben Wassberg előzte meg, Szarajevóban csak negyedik lett. Drámai küzdelmet hozott az 50 kilométer. Wassberg és Svan váltotta egymást a vezetésben, a hajrában Svan haladt az élen, de a szakállas társa, mint egy lokomotív húzta maga után a „vagonokat”, s aki hozzá „kapcsoltatta” magát, reménye volt a jó helyezésre. Wassberg 4,9 másodperccel előzte meg Svant. Nem nagy különbség 50 kilométeren. Figyelmet érdemel két híres síugró. Nagysáncon a finn Matti Nykänen győzött az NDK-beli Jens Weissflog előtt, középsáncon fordított volt az eredmény.

Szarajevóban szerezte első olimpiai bajnokságát az NDK büszkesége, a műkorcsolyázó Katarina Witt, aki négy év múlva a háromszoros aranyérmes norvég Sonja Henie után másodikként védte meg elsőségét. Jégtáncban – új korszakot nyitva – csodálatos programot mutatott be a Jayne Torwill, Christopher Dean kettős, a bírók az olimpiák történetében a legmagasabb pontszámmal (kilenc hatossal!) jutalmazták a brit páros produkcióját. Gyorskorcsolyázásban egyszerűen taroltak az NDK-s lányok: hazavitték a négy szám minden arany- és ezüstérmét! Közülük Karin Enke megnyerte az 1000 és1500 métert, 500-on és 3000-en a második helyen végzett.

Az USA alpesi síelői már sokszor meglepték az európaikat. Most a lesiklásban és műlesiklásban utasították maguk mögé a mezőnyt. A férfiaknál a királyi számban és a műlesiklásban kettős sikert értek el, az utóbbiban az ismert Mahre fivérek voltak a leggyorsabbak, női műlesiklásban is a két legfényesebb érem jutott az amiknak.

Szuverénül, pontveszteség nélkül lett első a szovjet jégkorong-válogatott, hatodik bajnoki címét szerezte. A kapus Vlagyimir Tretyak negyedik olimpiáján harmadszor lett aranyérmes (1980-ban csak ezüst jutott neki és csapatának).

LEGERDMÉNYESEBB ORSZÁGOK (49 résztvevő; 1274 sportoló, ebből 277 nő; 8 sportág, 39 versenyszám): Námet Demokratikus Köztársaság 9–9–6, Szovjetunió 8–10– 9, Egyesült Államok 4–4–0, Finnország 4–3–6, Svédország 4–2–2.

LEGEREDMÉNYESEBB EGYÉNEK: Marja-Lisa Hämäläinen (finn, sífutás) 3–0–1, Karin Enke (NDK-beli, gyorskorcsolya) 2–2–0, Gunde Svan (svéd, sífutás) 2–1–1, Gaetan Boucher (kanadai, gyorskorcsolya) 2–0–1, Wolfgang Hoppe (NDK-beli, bob) 2–0–0, Dietmar Schauerhammer (NDK-beli, bob) 2–0–0, Thomas Wassberg (svéd, sífutás) 2–0–0.