Magyarországon a bizottság

Az átalakított újpesti stadion már közelít az európai színvonalhoz A honi kétkedőknek is üzenve, az európai föderáció képviselői leszögezték, nem zavarja őket, hogy a magyarországi stadionhelyzet, az infrastruktúra és az utak állapota jelenleg nem a legrózsásabb.

,,Egyetlen jelentkezőtől sem várjuk el, hogy olyan stadionokat mutasson be, melyekben azonnal megkezdődhetnének a világ harmadik legjelentősebb sporteseményének küzdelmei. Nekünk azt kell elbírálnunk, hogy reálisak-e a benyújtott tervek, s hogy a kormány valóban garanciát vállal-e a szükséges fejlesztésekre” – mondta Mike Lee, a 2008-as labdarúgó Európa-bajnoki pályázatot vizsgáló UEFA kommunikációs igazgatója.

Lars-Christer Olsson, az UEFA marketing osztályának vezetője máris oly bátornak mutatkozott, hogy megnevezze a magyar pályázat fő erősségét. Amondó volt, hogy az úgynevezett Új Futballeurópa koncepció sokat nyomhat a latban, minthogy a Kárpát-medencében egy olyan országban, illetve régióban kerülne sor a kontinenstornára, amely még nem lehetett házigazdája ily jelentős eseménynek. Makray Balázs, a magyar pályázat egyik projektigazgatója felhívta a figyelmet arra: e helyt az UEFA valóban hét környező ország 100 milliós lakosságát vonhatná be a nyugaton jól működő labdarúgó-iparágba.

Mike Lee is hangsúlyozta, tudják, hogy a magyar focinak óriási lökést adhatna a sztárok idecsábítása, valamint a stadionfejlesztés. A nyoni főhadiszállásról érkezett szakemberek megkockáztatták: gyenge pontot eddig nem találtak a pályázatban. A személyes vizsgálódás persze csak most következik, s péntekig tart. A küldöttség hétfőn Győrött, tegnap Kaposváron és Székesfehérváron tartott szemlét. Ma a Parlamentben Medgyessy Péter kormányfő és Jánosi György sportminiszter fogadja a küldöttséget, majd Miskolc és Debrecen feltérképezése következik. Csütörtökön szegedi és a fővárosi szemle jövend (a Budapest Aréna mint jövendő sajtóközpont, a BNV mint tv-közvetítési bázis és a reménybeli sorsolásnak helyet adó Kongresszusi Központ megtekintésével). Záróakkordként Mádl Ferenc köztársasági elnök látja vendégül az UEFA korifeusait, akik eztán újabb sajtókonferencián összegzik tapasztalataikat.

Berzi Sándor, az MLSZ főtitkára a körút megkezdése előtt kiemelte, hogy a jelzések alapján elsősorban a szállásgondok megoldására kíváncsi a szemlebizottság: ,,Megfelelően el kell helyezni a 16 csapatot, és az sem volna baj, ha a résztvevőknek lenne majd választási lehetőségük. Ráadásul a szurkolóknak is biztosítani kell szálláslehetőséget, márpedig mi azt mondjuk, hogy a környező országokból is sok érdeklődőt várunk.“

Az UEFA-delegáció augusztusban az osztrák-svájci, majd a dán–finn-norvég–svéd előkészületeket vizsgálta, két hete Oroszországban járt, ĺrországban és Skóciában pedig pénteken fejezte be látogatását. Berzinek egyébiránt megsúgták az UEFA-sok, hogy a glasgow-i sajtótájékoztatón meglepetésükre még a helyi média is nagyon kritikusan viszonyult a közös skót–ír rendezéshez.

Magyarország után Bosznia-Hercegovinát és Horvátországot (október 7-11.), majd Görögországot és Törökországot (október 14-18.) vizsgáztatják az Európai Labdarúgó Szövetség emberei. Az utóbb említett országoknak vajmi kevés esélyük van a rendezésre.

Információink szerint a többi jelentkezővel is akadnak gondok: a skandinávoknál nehézséget okoz a négyes kandidálás (ráadásul Svédországban a 90-es évek elején rendeztek már Eb-t), az ír–skót pályázat mögé nem csak a közvélemény, a hírek szerint a két kormány sem sorakozott fel, miként az oroszoknál is kétes a politikai támogatás.

A legerősebbnek tetsző svájci– osztrák duónak is vannak jelentékeny gyengeségei. Svájc nem EU-tag, míg Magyarország hamarosan csatlakozhat az Unióhoz. Ausztriában pedig a határozathozatal idején előre láthatóan nem lesz hivatalban lévő kormány, ami aligha perdíti táncra a magabiztos rendezőre vágyó döntnököket.