Magyar delfin a tengerben

Görögország nemzeti ünnepén, április 6-án 80 ezer ujjongó athéni jelenlétében nyitották meg az első újkori olimpiát. György király elmondta az azóta hagyománnyá vált 16 szót, ágyuk dörrentek, galambok röppentek, a patkó alakú arénában pedig ott díszelgett a mecénás Averoff szobra. Az első bajnok az amerikai James Connoly lett. Klasszikus nyelveket tanult a Harvardon, és tanulmányi útnak tekintette az athéni kirándulást is. És ha már arra járt, 13,71 méterig jutott a hármasugrásban. Kapott érte egy olajágat és egy ezüstözött érmecskét. Odahaza pedig – útilaput a talpa alá. A hármasugrást ugyanis április 6-án rendezték, és hogy valaki a szorgalmi idő alatt külön-vakációt vegyen magának (Connoly saját költségén utazott Athénba), azt nem viselték el a professzorok. Kirúgták. Aztán, valamivel ké-sőbb, 80. születésnapján díszdoktorrá avatták. A Harvardon.

Sok megmosolyogtató eseménye volt az első olimpiának. Boland angol úr éppen Görögországban üdült, amikor fülébe jutott a hír, teniszversenyeket is rendeznek. Benevezett, és kölcsönkért felszerelésben, kölcsönvett ütővel egyesben és párosban (egy német atlétával az oldalán) olimpiai bajnok lett. Egészen furcsa számok is szerepeltek műsoron. Például a testsúlykorlátozás nélküli birkózás, amelyet a német Schumacher nyert meg (az első nap nem tudta legyőzni ellenfelét, másnap folytatták), aki a tornacsapatnak is tagja volt. Súlyemelésben két versenyszám szerepelt: egykarú emelés és kétkarú emelés. Itt sem léteztek súlycsoportok. Bármilyen módon a fej fölé lehetett emelni a vasat. Sokan a derékövükre erősítettek egy kampót, s az első lendület után a kampóban megpihentették a súlyt, no meg az igénybe vett izmokat. Az úszóversenyeket a tengeren rendezték, talán 13 fokos vízben, úgyhogy egymás után kellett kihalászni a meggémberedett versenyzőket. Nem úgy a 18 éves Hajós Alfrédot, aki 1:22,2 perccel győzött 100 méteren, s csaknem 3 perces előnnyel 1200 méteren. El is nevezték magyar delfinnek. Amikor a király a fogadáson német nyelven megkérdezte, hol tanult meg ilyen csodálatosan úszni, zavarában azt felelte: „A vízben, fenség...”

Hogy Szpiridon Luisz, a 25 éves pásztor (más források szerint postaküldönc, földműves, katona volt), a maratoni futás legjobbja hol tanult meg futni, nem tudni. De hogy nagyon tudott, bizonyítja: 2:58:50,0 óra alatt teljesítette a 40 kilométert, nyolc perccel előzte meg egyik honfitársát és a magyar Kellner Gyulát. Hősként ünnepelték, élete végéig nagy tiszteletben tartották. Viszont igencsak megharagudtak a harmadikként célba érkező Bikiliaszra, akiről kiderült, hogy a táv nagy részét kocsin „futotta”. Nemcsak eredményét semmisítették meg, hanem nyilvánosan letépték róla a nemzeti színű kék-fehér trikót is.

ÖTKARIKÁS KRÓNIKA

HOL, MIKOR: Athén, 1896. április 6–15

INDULÓK: 13 ország 295 sportolója

SPORTÁGAK, VERSENYSZÁMOK: 8/43 (csak férfiak)

(CSEH)SZLOVÁK GYŐZTESEK: –MAGYAR ARANYÉRMESEK: Hajós Alfréd (úszás – 100 m: 1:22,2; 1 200 m: 18:22,2)