László Csaba: „Saláta és Priskin is illene a DAC-ba”

Hogyan látta az őszi szezont?

Elégedettek lehetünk, bár nem teljesen, mert Nagyszombatban és a pozsonyi Slovan ellen nem nyomott annyira az ellenfél, hogy el kellett volna vesztenünk azokat a mérkőzéseket. Hazai pályán jól szerepelt a csapat, ez volt a legfontosabb mindenki számára. Idegenből is tudtunk hozni négy pontot. Ha tavasszal ezt folytatjuk, akkor szép eredményeket érhetünk el.

Nehéz helyzetben vette át a DAC-ot, és pár nap után is már nagy változtatásokat hajtott végre. Slávik egy bajnoki meccsen sem szerepelt, amikor a Spartak otthonában kapuba állította, a tapasztalt Michalíkot félretette…

Nem azért hoztak ide, hogy azt nézzem, ki hányszor szerepelt már az első csapatban. Egy edzőváltás mindig hoz magával új dolgokat. Ilyen volt Slávik beállítása, de mondhatnám Zsivkovicsot vagy Kontárt, de Sarr és Simon Pambou is sokszor csak a második csapatban szerepelt korábban. Talán nyolc-kilenc játékost is mondhatnék, akik érkezésem előtt inkább a B csapatban játszottak. Ezen csodálkoztam is. Az a véleményem, a B csapatnak az a feladata, hogy a tehetséges fiatalok vagy az A csapat sérültjei játékba lendüljenek, de egy profi labdarúgót azért idehozni, hogy a B csapatban játsszon folyamatosan? Ezzel teljesen felborul a struktúra, ezt meg is változtattam.

Min változtatott még?

A korábban mellőzött játékosok is lehetőséget kaptak, és éltek is vele. Egyedül Černák nem tudott élni vele, pedig ő is kapott egy félidőt a nagymihályiak elleni hazai meccsen. Nem voltam elégedett a teljesítményével. Nem írtam le végleg, de egy profinak tudnia kell élni a lehetőséggel, mert nincs sok alkalom próbálgatni. 99%-ban mindenki bebizonyította, hogy megéri azt, amiért idehozták. De nyilván tovább kell fejlődni, ki kell építeni a konkurenciát.

Milyen játékosmozgás várható a télen?

Nem vagyok a téli játékosmozgás híve, mert ilyenkor főleg a skandináv országokban jár le a futballisták szerződése. Közép-Kelet-Európában nem találsz olyan játékost, amilyet szeretnél. És csak azért hozni valakit, hogy legyen játékosmozgás, az butaság. Manapság csak a nagy klubok tudják kivásárolni a játékosokat a szerződésükből, a többi, mint mi is, inkább vár, kinek jár le a szerződése, és közülük ki az, aki beleillik a csapatba, passzol hozzánk.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"258935","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Egy 6:0-s pofon után vette át a DAC-ot. Sokáig tartott felrázni a csapatot?

Eléggé, mert a nagyszombati mérkőzésen csak a második félidő volt jó. Az elsőn még érezni lehetett, hogy nem hiszünk saját magunk erejében, nem működünk úgy, mint egy csapat. De a második félidő már jó volt, mondtam is az öltözőben, hogy ha ezt tudjuk folytatni, akkor teljesen más eredményeket fogunk produkálni. Megpróbáltam pszichésen hatni a csapatra, bár az edzésmunkán is változtattunk. Főleg azzal foglalkoztam, mik az erősségeink, és erre építkeztem. Az nem vezetett volna jó útra, ha a gyengéinket keresem. A csapat nagyon maga alatt volt, mindenki kereste az okát, hogy miért nem tudunk mérkőzéseket nyerni.

És kiderült, hogy mi volt ez az ok?

Sokan azzal jöttek, hogy a statisztikákban nem voltunk rosszabbak az ellenfélnél. Én meg azt mondom, a pontokban hiszek. Ha futómennyiségben, labdabirtoklásban, kapura lövések számában szinte ugyanolyan jók vagyunk, mint az ellenfél, mégis kikapunk, akkor a statisztikát rosszul olvassuk. Mert a futómennyiségnél az a kérdés: a labda után futsz, vagy a labdával? És a kapura lövéseknél hányszor találtad el a kaput?

Mire tudott építkezni az érkezése után?

Nagyon fontos a közösség. Amikor idejöttem, azzal kezdődött a hét, hogy a szurkolók bojkottálni fogják a nagyszombati meccset. Korábban pedig a drukkerek bőröndöket raktak le a stadion elé, ezzel mutatva, hogy elégedetlenek a teljesítménnyel. Ezután volt egy szurkolói ankét is, ahol elmondtam, kell adniuk egy esélyt a csapatnak. Büszke vagyok a játékosokra azért, amit a hazai mérkőzéseken mutattak. Amit tudtak, visszaadtak a szurkolóknak. Ez becsülendő. A szurkolók hálásak is voltak. Az az egység, az a szeretet, összeforrottság, amit most a hazai meccseken láttam, az első pillanattól az utolsóig, és utána is, ahogy a csapat ott állt a szurkolók előtt, és ünnepelték egymást – ez azt mutatja, hogy mindkét fél tudott élni az eséllyel, amit egymástól kaptak, és egymásra találtak. Az a legfontosabb, hogy ezt tudjuk folytatni.

Mi kell ehhez?

Biztos lesznek rossz pillanatok, rossz mérkőzések, de a lényeg az, hogy soha ne forduljunk el egymástól. A játékosoknak is meg kell érteniük, hogy ez a klub érzelmeket mozgat meg, itt komolyak az elvárások, amelyeknek meg kell felelni. A DAC nem játék. Van egy székely mondás: „A medve nem játék!” A DAC sem játék. Szurkolónak, játékosnak tudnia kell, hogy ez több, mint játék. Annak örülnék a legjobban, ha megérném azt, hogy a következő három szezonra már minden jegy elkelt elővételben, mert ez azt jelentené, hogy nagyon sok szurkolót termeltünk ki, akik jóban-rosszban velünk vannak. A szurkoló élteti a klubot, hozza a pénzt, ha sok a szurkoló, több a szponzor, nagyobb a médiaérdeklődés, és akár arra is felmerülhet az igény, hogy bővítsük a stadiont.

Rövidebb távon mik a célok?

Remélem, a kupában tavasszal bejutunk a legjobb négy közé, ez a minimális cél. Ha sikerülne a döntőbe is bejutnunk, akkor szép szezont zárhatnánk. Hogy a döntőben mi történik, az mindig specifikus, 50-50 százalék az esély, de már az is szenzációs lenne, ha ott lennénk a fináléban. Ami a bajnokságot illeti, azt mondom, legyünk hetedikek vagy nyolcadikok, de jussunk be a kupadöntőbe. Ha fel tudnánk magunkat tornászni a harmadik helyre, az gyönyörű lenne. Megmondom őszintén, az utolsó őszi meccs után néztem először a tabellára. Addig nem néztem, hány pontunk van, milyen pozícióban vagyunk. Most már azt mondhatom, picit kidugtuk a fejünket a vízből. Még mindig a nyakunkig ér, de már tudunk lélegezni.

Tavasszal idegenben kezd a DAC, de utána sorozatban hat meccset játszik itthon.

Én mindig mérkőzésről mérkőzésre gondolkodom. Nagyon fontos, hogy legyen egy jó, sérülésmentes felkészülésünk, és ha jönnek új játékosok, akkor őket be tudjuk építeni. Nem zavar, hogy idegenben kezdünk, de utána a hat hazai meccset nyerjük meg, és akkor megint lehet kicsit számolgatni, nézelődni. A tulajdonos úrnak is elmondtam, hogy ebben a bajnoki szezonban az a legfontosabb, hogy stabilizáljuk a csapatot. Nem fogunk tudni lépést tartani az infrastruktúra gyors növekedésével, ezért legalább három évben kell gondolkoznunk. Fontos, hogy az akadémia ne csak futballistákat termeljen, hanem igazi csallóközi embereket, akik mindig büszkék lesznek arra, hogy a DAC-akadémián lehettek.

Már eddigi ténykedése alatt is bátran nyúlt a hazai játékosokhoz, elég csak Kontárt, Németh Zsoltot, Szépét vagy Mészárost említeni.

Örültem, hogy volt kihez nyúlni, ez is az akadémia eddigi munkáját dicséri. Szeretném, ha télen is egy vagy két fiatal profi szerződést kapna. Ez persze az edzőn is múlik, mert sok edző – pláne ilyen helyzetben – nem nyúlna a fiatalokhoz, azt mondaná, rossz a helyzet, nem fogok rizikózni. Számomra nincs se fiatal, se idős, akit kiküldök a pályára, annak meg kell felelnie annak a tudásnak, amit látok benne. Ha egy játékos rendszeresen gyengébben teljesített, az öreg székely azt mondta: nem a játékos a hibás, hanem az edző, aki betette, mert nem látta meg benne, hogy nem alkalmas. Én is ezt vallom.

A kapus Slávik kétszer is nagyot hibázott, de továbbra is bizalmat szavazott neki.

A bizalom fontos dolog. Az aranyosmarótiak elleni meccs után Szépét is lekaphattam volna, mert két olyan hibát csinált, amiből kaphattunk volna gólt is. Legyünk őszinték, a senicai meccsen két pontot vesztettünk Slávik miatt. Ezt a felelősséget is vállalnom kell. De a hosszú sarokba nem lehet gólt kapni! Az utolsó meccsen is voltak olyan megmozdulásai, amiket nem szeretek. Nem szeretem, ha a kapus elkezd cselezgetni, vagy ha egy kézzel jön ki öklözni. De ez képzés kérdése is. Ha Slávik ezeket a dolgokat helyre tudja tenni, stabil kapussá növi ki magát.

Kiket emelne ki az őszi teljesítménye alapján a csapatból?

A csapatot emelném ki, mert ahogy már elmondtam, a DAC-ban nincsenek sztárok. Nincsenek kimagasló vagy nagyon kutyaütő teljesítmények, szinte mindenki egyforma szinten van. De nagy pozitívum volt számomra Zsivkovics játéka, bebizonyította, hogy helye van az A csapatban. Nem lennék meglepve, ha valakinek már feltűnt volna, és ki akarná vásárolni a szerződéséből, mert gólokat készít elő és gólokat lő. Ezt az a játékstílus is hozza, amit én játszatok a csapattal. Volt olyan mérkőzés ahol a jobb-bekk beadásából a balbekk gólt lőtt. A futballtudás tekintetében ki lehet emelni Ljubicicet, lehet látni, hogy egy erősebb bajnokságban is szerepelt, letisztultabb a játéka. Az utolsó hazai meccsen annyi labdát blokkolt egyedül, mint az egész csapat együttvéve. Tudta, mikor kell becsúszni, mikor kell állva maradni. Ezt a szurkoló talán nem veszi észre, de én nagyon értékelem, amikor egy játékos nyomás alatt tudja, mit kell csinálni. Pozitívan értékelem Huk játékát is. Az utolsó öt meccs alapján már senkinek nincs arról kétsége, hogy igazi belső védő, akiből válogatott futballista lesz.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"258936","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 415px;","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Milyen posztokon kellene erősítenie a DAC-nak?

Szeretnék még egy jobbhátvédet, Zsivkovics egyedül kevés. A belső védőknél kérdés, ki milyen gyorsan fog felépülni, mert Kwinnek mindkét meniszkusza beszakadt, és a keresztszalaggal is problémái vannak, Kocsis Gergő pedig ebben a szezonban már egyáltalán nem játszhat. Ezen a poszton most csak három játékosunk van, Michalík, Huk és Szépe. Csatárposzton is szét kell néznünk, milyen lehetőségek vannak a piacon. De nehéz lesz télen szabadon igazolható játékost szerezni.

Azt rebesgetik, hogy a télen létrejöhet egy Pačinda–Saláta csere a Slovannal.

Én ezt még nem hallottam, de az biztos, hogy Saláta jó játékos, játszott már itt, az a kérdés, hogy milyen anyagi követelései vannak. Annak idején szerettem volna elvinni a Ferencvároshoz. Ha Saláta holnap itt lenne, biztos lenne helye a csapatban. Pačinda is érdekes futballista, sokkal több van benne, mint amit eddig mutatott. Meg kell piszkálni, ki kell hozni belőle. A szezon végén lejár a szerződése, rajta múlik, hogy eladja magát, vagy mi lesz vele.

Salátának is az idény végéig van szerződése.

A Slovanból két olyan embert tudok mondani, aki nagyon passzolna hozzánk, Priskin és Saláta. Nemcsak a magyarságuk miatt, hanem a játéktudásuk, hozzáállásuk miatt is. Amellett, hogy válogatott futballisták, mindkettő győztes típus, mindkettőben megvan a mentalitás, hogy képesek vezetni egy csapatot. Priskin meccseket tud eldönteni. Ez nagyon fontos. Ha egy csatár rúg egy szezonban 15 gólt, de ebből a csapat csak hat pontot csinál, az nagyon kevés. De ha rúg 10 gólt, és ezzel összehoz legalább 12 pontot, az nagyon jó teljesítmény.

A DAC-stadionban az edzői öltöző ajtaján van egy szamuráj harcost ábrázoló poszter, ami korábban nem volt ott. Ennek mi a története?

Amikor idejöttem, ezt a posztert az öltöző egyik eldugott sarkában találtam meg, kérdeztem, hogyan került ide. Azt a választ kaptam, hogy a tulajdonos úr a szamurájokat állította példaként a játékosok elé, hogy legyenek olyan erősek, harcosak. De hát akkor miért van ez valahol eldugva? Azt mondtam, akkor most megmutatjuk, hogy itt, ebben az öltözőben, akik titeket vezetnek, azok tényleg szamurájok! Az öltözőajtón a posztert mindenki látja, nemcsak én és a játékosaim, hanem az ellenfél is. De van más is: az új stadionban játszott első hazai meccs előtt minden játékossal felírattam egy táblára, mivel akar hozzájárulni a most kezdődő új történelemhez. Mindenki a maga nyelvén írta le a fogadalmát. A táblát bekereteztük, ott lóg az öltöző falán, a játékosok minden meccs előtt látják, mire vállalkoztak. Így nem lehet kifogásokat keresni, mindenkinek mindent bele kell adnia. 

Bőd Titanilla - Szabó Zoltán