Kettős mérce vagy Sinner tényleg ártatlan?

A US Opent pályafutása során először megnyerő Sinner szervezetében anabolikus szteroidot (klosztebolt) mutattak ki. Az illetékes sportszervezetek azonban nem függesztették fel a 23 éves teniszező játékjogát, miután a vizsgálat alapján a szer nem a teniszező hibájából került a szervezetébe. Az indoklás alapján az egyik stábtagja saját magán alkalmazott egy Olaszországban vény nélkül kapható spray-t egy seb kezelésére, mialatt napi rendszerességgel masszírozta Sinnert. Így juthatott akkora mennyiség a sportoló szervezetébe, amely már kimutatható, azonban ez még nem alkalmas a teljesítménye fokozására.

Miután kiderült, hogy a kloszte-bolt tartalmazáó spray-t Sinner egyik edzője, Umberto Ferrara adta a gyúró Giacomo Naldinak, a sportoló mindkét stábtagjától megvált. A gyúrónak már ráadásul korábban, egy kosárcsapatnál is volt hasonló ügye.

Az eset után sokan azonnal támadni kezdték a világelsőt, hogy ilyen gyorsan véget ért a vizsgálat, mikor mások esetében ez akár éveket is igénybe vett a múltban. Nem ez volt azonban az első ilyen eset, hiszen Marco Bortolotti 2023-as ügye is nagyon hasonló volt. A szintén olasz teniszező ugyancsak egy sebkezelő szerrel járta meg, és miután ezt bebizonyították, őt is gyorsan, már idén felmentették. Ennek ellenére több teniszező is kikelt magából a közösségi médiában, és kettős mércét emlegettek, de volt olyan, teniszre szakosodott újságíró is, aki képeken vizsgálta, hogy mikor került ragtapasz Naldi kezére, és érzett némi ellentmondást a leadott pozitív minták és a fotók dátumai közt.

Leginkább azonban Kamil Majchrzak lengyel teniszező akadt ki, akit azok után meszeltek el, hogy bebizonyította, egy rosszul felcímkézett izotóniás itallal jutott tiltott szer a szervezetébe. Ugyanezzel a szerrel bukott meg a szlovák Andrej Martin is, aki szintén azt állította, sosem doppingolt.

Ahogy szinte minden sportágban, a tenisz világában is több fura doppingvétséget találhatunk, amelyeknél logikus volt a védekező sportoló magyarázata, az mégsem hatotta meg a döntéshozókat. Ilyen volt például Marija Sarapova esete, aki egy tíz éve használt szív-gyógyszere miatt kapott eltiltást. Az orosz teniszező azért bukott meg a doppingvizsgálaton, mert a Meldonium nevű készítmény időközben került fel a tiltott szerek listájára. A szlovák Karol Beck be is fejezte pályafutását, miután két évre eltiltották a clenbuterol nevű szer használatáért. „Addig azt sem tudtam, hogy van ilyen nevű készítmény. Ráadásul az egy héttel korábbi teszteredményem még negatív volt. Végül annyiban maradt az ügy, én viszont tudom, hogy nem használtam nem legális szereket” – nyilatkozta már évekkel az eset után Beck.

Tanulságként mindeképp levonható, hogy nehéz összehasonlítani az eseteket, hiszen nem mindegy, milyen szerről van szó és hogy milyen mennyiséget mutatnak ki a sportoló szervezetében. De az is fontos tényező, hogy melyik szervezet vizsgálódik. Simona Halep esetében például a tenisz tisztaságát felügyelő szervezet (ITIA) és a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) más döntést hozott, így az eredeti, hároméves eltiltásánál jóval korábban visszatérhetett a pályára. A kétszeres GS-győztes román teniszező azzal védekezett, hogy egy szennyezett táplálékkiegészítő miatt került tiltott szer a szervezetébe. Az eltiltást azonban összességében ő sem úszta meg, ahogy az olasz Sara Errani sem, aki azt állította, édesanyja rák elleni gyógyszere eshetett bele a házi készítésű tortellinibe. (MTI, Eurosport, Sportnet, ez)