Kedvenc tantárgya a matematika volt!

Wizards, azaz varázslók. Mármint a washingtoni kosárlabdacsapat játékosai. Tényleg azok? Néha az eredményeik nem igazolják a tételt. De a huszonhármasnak már a látványa is megér minden pénzt. A közönséges halandó elgondolkodhat azon, kortársaink közül kinek van hasonló kisugárzása. Nelson Mandelának? II. János Pálnak? Persze profán tett őket egybevetni MJ-vel, de vajon ki tett annyit a sportért, a saját sportágáért mint ő? Mély, rekedtes hangjából szinte árad az energia, az életerő. Amerikának voltak és vannak fekete sztárjai. Olyanok is, akik a sikereikkel új távlatokat nyitottak a maguk területén – maradjunk az Államokban használt kifejezésnél – az afro-amerikaiak számára. Tiger Woods és a Williams lányok új fejezetet írtak a maguk sportágában. Mégis: Michael Jordan csak egy van. Még az ezredforduló környékén készítettek egy felmérést, ami azt tette közzé, MJ a világ legismertebb sportolója, első NBA-csapata, a Chicago Bulls a világ legnépszerűbb sportegyesülete, amire a nagyvilágban, a hamisítványokat is beleértve milliárdos nagyságrendben eladott ereklyék, mezek, sapkák számából következtetni lehet.

Jordan a legnagyobb. A sztár, aki kétszer már visszavonult, nemrégiben bejelentette harmadik, s egyben véglegesnek szánt búcsúját. A nyárig még láthatjuk, aztán vége, maradnak a filmek, a videók. De addig még ünnepeljük. Sokszor a játékát, s ezekben a napokban a születésnapját. A hajdani brooklyni kisfiú ma 40 éves. Ezek a napok ugyan az ünneplés jegyében telnek, ám alkalmasak egyfajta számvetésre is. Ezért is szerepeltek washingtoni faggatózásunk során a jelenre vonatkozó kérdések mellett a múltról szólók is.

Melyik volt a kedvenc tantárgya az iskolában?

A matematika. Gondolta volna?

Lehet, hogy azért, mert aki ennyi pontot dob, annak jól meg kell tanulnia számolni?

Nem rossz elmélet. De inkább azért, mert logikusnak tartottam, én pedig szeretem a logikus dolgokat.

Azt mondják, aki szereti a matematikát, az általában tudatosan, racionálisan cselekszik. Igaz ez Michael Jordanre is?

Ha úgy érti, hogy mindig tudatosan cselekedtem-e, nemmel kell felelnem. Nincs olyan, akit sohasem befolyásolnak az érzelmei. Egyszer még iskolásként egy lány végső érveként azt mondta, azért nem akar járni velem, mert nigger vagyok. Nos, akkor nem az értelmem került előtérbe... Ki is csaptak az osztályból.

Pályafutása leghosszabb szakaszát a Chicago Bullsban töltötte. Hogyan emlékezik vissza azokra az évekre?

Szinte minden meccset élveztem. Nagyszerű társak között egy csodálatos csapatban, s egy pazar edző keze alatt dolgozhattam. Nagyon szerettem a várost és a csapatot is. Azóta is, ahányszor csak ott játszom, felállva ünnepelnek, s ez nagyon jólesik.

Kivel szeretett a legjobban együtt játszani a chicagói társak közül?

Scottie Pippennel.

Térjünk át a jelenre. Igaz, hogy az idény végén visszavonul, hiszen korábban már kétszer is megtette, majd mindkétszer vissza is tért?

Ez most már tényleg, végérvényesen az utolsó idényem. Nincsenek fizikális gondjaim, s azt hiszem, a játékomra sem lehet panasz. Ugyan kevesebb pontot dobok, mint korábban, de, bármilyen hihetetlen is, azért van, mert nem akarok többet dobni. Ha erőltetném a pontszerzést, azzal megkönnyíteném az ellenfél védekezését, s ezáltal ártanék a Wizardsnak. Ma már nem fontos, milyenek a statisztikáim, sokkal inkább a csapat szempontjai érdekelnek. Szóval nem azért vonulok viszsza, mert nem bírom a tempót, hanem mert úgy gondolom, meg tudok már lenni a játék nélkül is. Ez pedig intő jel.

A február eleji All Star-gálán szinte az egész világ szeme előtt tündökölve újabb rekorddal lett gazdagabb. Fontos volt, hogy elérje a csúcsot?

Egy sportoló mindig nyerni akar, minél több csúcsot elérni. De jobban bosszantott, hogy nem tudtam megszerezni a győzelmet a rendes játékidőben a csapatomnak, mint amennyire az dühített volna, hogy nem javítok rekordot.

A gálán elmondott szavai felértek egy búcsúbeszéddel. Mit jelent pontosan, hogy „jó kezekben hagyom a játékot”?

Azt, hogy jó kezekben hagyom a játékot. Hogy én is sokat kaptam a játéktól a korábbi nagy sztárokat, Dr J-t, Magic Johnsont, Lary Birdöt látva, s remélem, én is adhattam valamit azoknak a nagyon tehetséges utódoknak, akik tovább viszik a fáklyát. Ahogy mondtam, nyugodt lehetek a kosárlabda jövőjét illetően.

Néhány hónapot játszik még, s azután vége. Hogyan tovább?

Alighanem úgy, mint eddig. Azzal a különbséggel, hogy már nem játszom tovább az NBA-ben. A civil életemben nem tervezek szinte semmilyen változást... (Magyar Róbert)