Jules Rimet elnök elévülhetetlen érdeme

A világbajnokságok rendezésének a gondolata már akkor felmerült, amikor 1904. május 21-én meg-alakult a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA. Jean Hirschman, a tekintélyes holland kereskedő, a szövetség frissiben megválasztott elnöke azt javasolta, az országos válogatottak mérkőzzenek meg a világbajnoki címért. A jelenlevők óriási hahotában törtek ki, de Hirschman úr nem kedvetlenedett el, tovább beszélt, érvelt, míg végül legalább azt elérte, hogy foglalják szabályba: kizárólag a FIFA rendezhet világbajnokságot.

Egy évvel később Hirschman ismét előterjesztette javaslatát, és a jelenlevők már nem nevettek. Lelkesen tapsoltak. Az első futballfesztivál gondolata azonban csak a csoportbeosztásig jutott el, mert egy ország sem jelentkezett a világbajnokságra. Még azok sem, amelyeknek képviselői a legjobban harcoltak a seregszemle megrendezéséért, például Hollandia, Belgium és Franciaország.

Ma már nehéz minden kétséget kizáróan megállapítani, mi volt az oka a világbajnoki gondolat teljes sikertelenségének. Sokan mondják, talán a játékszabályok miatt esett kútba az elképzelés. Ugyanis kontinensünkön csak hiányosan ismerték a brit futballszabályokat (köztudott, a szigetország a modern labdarúgás őshazája), és minden ország többé-kevésbé saját szája íze szerint alkalmazta. A világbajnokságok megrendezésénél huzavonákhoz vezetett volna az is, hogy a FIFA-tagállamokban két-három szövetség is megpróbálta irányítani a sportágat, ráadásul Angliát kivéve senki sem lett volna képes a bevételekből fedezni a kiadásokat. A századfordulón ugyanis az állam még nem tartotta saját ügyének a „komolytalan játék“ világbajnokságát, akkor még egyáltalán nem volt társadalmi ügy, reklám, jól jövedelmező üzlet. Anglia nyilvánvaló fölénye sem tett volna jót egy randevúnak, mert például 1907-ben 15:0 és 17:0 arányban nyert a francia fővárosban a „gall kakas“ ellen. ĺgy tehát a világbajnoki tervek beláthatatlan időre lekerültek a FIFA-kongresszusok napirendi pontjáról.

Amikor azonban 1921-ben a francia Jules Rimet lett a nemzetközi szövetség elnöke, újra és újra felveti a vb-rendezés gondolatát. Az amszterdami nyári olimpia alkalmából (1928) a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vezérkara is ülésezett, és egyhangú határozatot hozott: az olimpiák közbeeső páros esztendejében a FIFA világbajnokságot rendez, s az elsőre 1930-ban kerül sor. Nevet is kapot a torna: World Cup – Világ Kupa. Érdekes módon azonban már akkor is minden országban csak világbajnokságnak hívták a futballfesztivált. Egyébként 1924-től az olimpiák győztesét nem hivatalos világbajnoknak tekintették.

Annak ellenére, hogy a vb-gondolat Európában született meg, Uruguay, pontosabban a főváros, Montevideo kapta az első világbajnokság rendezési jogát, s ez bizony nem igen tetszett kontinensünk futballdiplomatáinak. Nem csoda hát, hogy amikor 1929. december 31-én lejárt a jelentkezési határidő, Európából egyetlen ország sem nevezett. Bosszúból? Nehéz megmondani. Jules Rimet futott ide, futott oda, tárgyalt, agitált, végül sikerült „összekaparnia“ négy válogatottat.

Fájlalták, sokáig fájlalták a dél-amerikaiak, hogy Európa cserben hagyta őket, és csak négy másodrendű csapatot (Románia, Belgium, Franciaország, Jugoszlávia) küldött az első világbajnokságra. Ahogy azonban közeledett a megnyitó ünnepe, egyre kevesebb zokszó hallatszott, az egész ország futball-lázban égett. A kormány elrendelte, az állami hivatalok csak déli tizenkét óráig legyenek nyitva, hogy minden érdeklődő elmehessen a mérkőzésekre. Amikor július elején kéthetes tengeri út után a Conte Verde (olasz) hajó befutott az akkor 800 ezer lakosú Montevideo kikötőjébe, több tízezer szurkoló várta nagy ujjongás közepette az európaiakat. Nyoma sem volt a haragnak...

Hat nappal a sorsolás után, július tizenharmadikán a Franciaország–Mexikó mérkőzéssel megkezdődött az első labdarágó-világbajnokság. A tizenhárom válogatottat (Argentína, Brazília, Franciaország, Mexikó, Chile, Jugoszlávia, Belgium, Bolívia, Románia, Peru, Uruguay, Egyesült Államok, Paraguay) négy csoportba osztották, s körmérkőzések után a csoportgyőztesek jutottak az elődöntőbe. De erről majd legközelebb.