Hatalmas botrányok a láthatáron

A Manchester City és a Paris Saint-Germain folyamatosan megszegte a pénzügyi szabályokat, ám az UEFA, élén Gianni Infantióval módszeresen szemet hunyt a kihágások felett, írja a nemzetközi labdarúgás visszásságait feltáró Der Spiegel. A német lap olyan információkhoz jutott, amelyek bizonyítják a ma már a FIFA elnökeként dolgozó svájci üzletember érintettségét. A háttérben eközben tovább alakulhat a nemzetközi Szuperliga életre hívásának gondolata.

Gianni Infantino központi szereplője volt a Manchester City és a Paris Saint-Germain kiegyezésének az UEFA-val. A két, arab pénzen felpumpál klub nem felelt meg az UEFA pénzügyi fair play szabályának, ezt segített eltitkolni, megoldani Infantino a Spiegel által megjelentetett Football Leaks dokumentumok alapján. Egy Infantinónak tulajdonított e-mailben azt írta a Manchester City igazgatójának, Kaldun al-Mubaraknak, hogy „néha szóban keményebbnek tűnhet majd”, de azzal zárta levelét, hogy „legyen pozitív”. Infantino azóta már nem az UEFA tisztségviselője, hanem a nemzetközi szövetség, a FIFA elnöke.  

Szőnyeg alá söpört milliók

Az újság által megszerzett dokumentumok szerint a PSG 1,8 milliárd eurót kaphatott Katartól, az üzlet célja természetesen a Bajnokok Ligája megnyerése lett volna. Neymarért 222 millió, Kylian Mbappéért pedig 180 millió euró mehetett el ebből az összegből.

Úgy tudni, a 2012-ben korrupció miatt óriásit bukó exelnök, Michel Platini külön üzletet kötött a klub vezetőjével, Nasszer el-Kelaifival is az ügyben. A sportvezetők segítségével a Manchester City és a francia klub is rendre megúszhatta a súlyos büntetéseket. Most nemcsak pénzbüntetés, de az európai kupaporondról való eltiltás is fenyegeti a klubokat. 

A PSG-nél ráadásul nemcsak az európai kupaporondról van szó: állítólag a korábbi francia elnök, Nicolas Sarkozy is szerepet játszott abban, hogy a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési joga Katarhoz került. Az emírnek, Tamim et-Taninak azt ígérte, ha megvásárolja a PSG-t és elindít egy sportcsatornát Franciaországban (a ma is működő beIN Sportsról van szó, a csatorna mögött álló al-Dzsazira Sports igazgatója Nasszer el-Kelaifi, aki egyben a PSG elnöke is), akkor utasítja Platinit arra, hogy Katarnak ítélje oda a 2022-es vb rendezési jogát – ezzel az eseménnyel kapcsolatban korábban is hallhattunk korrupcióról, ám a FIFA 2014-ben tisztázta Katart.

A Manchester City sem maradt ki a „jóból”. 2014-ben Infantino „szigorúan bizalmas” levelezésben vázolta fel a City Football Group elnökének, Kaldun el-Mubaraknak, hogy hogyan kerülhet ki a pénzügyi fair play megszegésének következményei alól a klub. Végül az Infantino által vezérelt ügyeskedéseinek köszönhetően az angolok is maradhattak a Bajnokok Ligájában, annak ellenére, hogy mindkét csapatnak a megengedettnél nagyobb hiánya volt a költségvetésben, és vélhetően a szponzori pénzekkel is trükköztek, mert ezzel a költségvetésben több bevételt írhattak le a valódinál. A jelentés szerint tehát mindkét esetben a szabálytalanságokra reagálva Infantino elmondta a kluboknak, mit kell tenniük, így megúszták az esete(ke)t – pontosabban a City és a PSG végül megegyezett az UEFA-val 2016-ban arról, hogy fejenként 20 millió eurót fizetnek be, ami a tizede volt annak az összegnek, amivel túlköltekeztek a bajnoki címek felé vezető úton.

A PSG és a Manchester City is kommünikében tagadta az ellenük ismételten felhozott vádakat, sőt a Football Leaks kiszivárogtatott dokumentumai alapján a Manchester City hosszú bírósági procedúrára készült az UEFA ellen, amennyiben nem engedik szerepelni a klubot a nemzetközi kupákban.

De mi is az a pénzügyi fair play?

Még 2011-ben történt, hogy Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) akkori elnöke, és Karl-Heinz Rummenigge, az európai klubokat tömörítő ECA elnöke a svájci Nyonban ismertették a pénzügyi fair play néven ismertté vált szabályozás alapelveit.

Az UEFA vezetői hangsúlyozták, hogy a pénzügyi fair play létfontosságú az európai klubfutball jövője és fenntarthatósága szempontjából, és segít a kluboknak abban, hogy kiszabaduljanak a sokukat kínzó adósságcsapdából.

A pénzügyi fair play lényege, hogy a klubok legfeljebb annyit költsenek, amennyi bevételük keletkezik a labdarúgással kapcsolatos tevékenységükből. A szabályozás bevezetése fokozatosan, hároméves időszak alatt történt meg. A legfontosabb elem, a bevételek és a ráfordítások egyensúlyának ellenőrzése a 2012-ben végződő gazdasági évre vonatkozóan lépett életbe. Azokat a klubokat, amelyek megsértették a rendelkezéseket, a 2013–2014-es szezonban büntethették meg először, és az UEFA már a rendelkezés bevezetésekor hangsúlyozta: a renitensek kitilthatók lesznek az európai kupaporondról.

Karl-Heinz Rummenigge, a 197 európai klubot tömörítő ECA (European Club Association) elnöke – aki egyébként a Bayern Münchent irányító gazdasági társaság első embere is – ugyancsak kiemelte: eljött az idő a közbelépésre.

„A legelső pillanattól kezdve támogattam az ötletet, mivel nyilvánvaló volt számomra, hogy a kontinens labdarúgása rossz irányba tart, már ami a gazdasági, pénzügyi szempontokat illeti. Eljött az ideje, hogy levegyük a lábunkat a gázról, és rálépjünk a fékre annak érdekében, hogy racionálisabb gazdálkodást hozzunk az európai futballba” – mondta a német sportvezető.

Fair play helyett Szuperliga

Ez már csak azért is érdekes, mert a Der Spiegel az UEFA-botránnyal párhuzamosan nyilvánosságra azt a riportot is, amelyben arról van szó, hogy 16 európai topcsapat 2021-re már külön szuperligát indíthat – részben a Bayern München vezetésével. 

A német lap a Bayern Münchenre összpontosítva számolt be arról, hogy a legnagyobb európai futballklubok már két éve dolgoznak azon, hogy kilépjenek az UEFA égisze alól, és létrehozzanak egy szuperligát, amelynek teljes bevételét szétosztják egymás között.

Ezek a csapatok vállalnák, hogy elhagyják az UEFA-t, valamint saját nemzeti bajnokságukat, és csakis a saját szuperligájukban szerepelnek – a sorozatot felvázoló tanulmány szerint a klubok 500 millió eurónál is nagyobb bevétellel kalkulálhatnak évente, ami 420-szal több mint a BL-győztes Real Madrid előző szezonbeli UEFA-bevétele. A 11 alapító húsz évig garantált hellyel bírna a sorozatban.

Minderről a szándéknyilatkozatot már idén novemberben aláírhatják, s a kedd-szerda-szombat meccsütemű liga 2021-ben elindulhat. A tervek szerint a 34 fordulós alapszakasz után amerikai mintára rájátszás következne.

A tényfeltáró írásból kiderül, hogy a Bayern München nemcsak annak a lehetőségét vizsgálta meg, hogyan léphet ki a Bundesligából, hanem annak is, miképpen mentheti fel játékosait a válogatottban való szereplés kötelezettsége alól.

A kutakodás egyik fontos alakja Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern ügyvezető igazgatója, aki a több mint 200 európai klubot tömörítő ECA szervezet első embereként az egyesületek tudta nélkül tárgyalt a szuperliga megalapításáról, illetve az UEFA-nál a nagy európai klubok bevételének növeléséért – azaz a futballklubok közötti szakadék elmélyítéséért – lobbizott. Az ő utasítására kutatták ki a megbízott ügyvédek, hogy milyen akadályai lehetnek egy új szuperliga létrehozásának.

A szuperliga ötlete nem újkeletű, sőt két évtizedre nyúlik vissza. 1998-ban egy olasz sportmenedzsment cég, a Media Partners megkereste a kontinens legjobbjait, és impozáns tervvel állt elő. Az európai Szuperliga a Bajnokok Ligája anyagi sikereit megcélozva állandó részvételt biztosított volna 12 európai topcsapatnak, és közel négyszeres haszonnal kecsegtetett, az akkor már évi 260 millió euróból gazdálkodó BL-büdzséhez képest. Az ügy aztán évről évre napirenden maradt, utoljára 2016-ban vetett nagyobb hullámokat, mikor öt angol topklub vezetői titkos megbeszélésre gyűltek össze a londoni Dorchester Szállodában. Az amerikai milliárdos, Stephen Ross hívta találkozóra a Manchester United, a Chelsea, az Arsenal, a Manchester City és a Liverpool vezetőit. Ha valaki, hát Ross tudja, hogyan kell pénzt csinálni, a Miami Dolphins NFL-csapatának többségi tulajdonosa évek óta kiaknázza azt, hogy az európai topklubok iránt világszerte egyre nagyobb az érdeklődés, ez motiválta a találkozót is. 

A pénzügyi dopping 

A mostani, újabb ügy hátterében többek között az állhat, hogy Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke a pénzügyi fair play szabályainak felülvizsgálatát tervezi.

„Nem akarjuk, hogy a szakadék olyan nagy legyen, hogy végül csak néhány komoly klub maradjon” – tette hozzá.

Ceferin a legjelentősebb nyári átigazolások kapcsán közölte, a pénzügyi fair play szabályai változtatásra szorulnak. Emellett a fizetések korlátozását és a nyári átigazolási időszak korábbi lezárását sem zárja ki.

Az elnök „döntő pillanatnak” nevezte, amikor Neymar világcsúcsot jelentő 222 millió euróért, Kylian Mbappé pedig 180 millió euróért a Paris Saint-Germainhez igazolt.

„A pénzügyi fair playt a labdarúgás stabilitásának megteremtése érdekében hozták létre. A rendszer sikeres volt, de az idők változnak, ezért módosítanunk, modernizálnunk kell. Tennünk kell valamit az egyensúly visszaállításához” – mondta Ceferin.

Az esetleges további változtatásokról kifejtette, korlátozhatják a kluboknál regisztrált, valamint a kölcsönadott játékosok számát, az átigazolási időszak végét pedig előbbre hozhatják júliusra, hogy a következő hónapban, amikor a legtöbb bajnokság elkezdődik, már ne történhessenek jelentős változások a keretekben.

Javier Tebas, a spanyol liga elnöke is a pénzügyi fair play szigorítása mellett foglalt állást. Úgy fogalmazott, hogy „a pénzügyi dopping jelentősen károsítja a labdarúgást”, és külön kitért a PSG-re, valamint a Manchester Cityre, amelyek tulajdonosai közel-keleti befektetési alapok. „Mindkét klub sokkal többet fizet a piaci áraknál, ami inflációhoz vezet az átigazolási piacon, sőt, a nemzeti ligák széthullását is eredményezheti” – nyilatkozta.

Az UEFA aggályai rendszerint kézzel fogható szabályozásokhoz vezetnek, ami viszont sokszor szembe megy a klubok és a nagytőke érdekeivel, ezért is kerülhetett újra napirendre az UEFA-tól független Szuperliga bevezetése.

Pincési László