Halász Bencét elvarázsolta a szakértő közönség Párizsban

Hogyan élte meg a párizsi olimpiát?

Nagyon szép emlék lesz számomra ez az olimpia, már csak azért is, mert a magyar sikerek időbeli sorrendjében az enyém viszonylag elöl helyezkedik el. És szeretném remélni, hogy a többieknek, akiknek csak utánam következtek a versenyei, egy pici lendületet adott az ezüstérmem az első hétvégéről. Szeretném ezt hinni, aztán majd egyszer talán elmondják, hogy így volt-e (mosolyog). 

Nagyon jól szervezett játékokon vagyuk túl. Akár az atlétikából indulok ki, akár a többi sportágból, amit meg tudtam nézni, a versenyhelyszínek mindig tele voltak, nem nagyon lehetett találni üres lelátókat. Az olimpiának ez az egyik lényege, hogy a nézőszám meglegyen, mert akkor nagyon jó hangulatot tud varázsolni a közönség, ami így is volt Párizsban. Amit pedig külön ki szeretnék emelni, hogy a nézősereg egyben szakértő is volt, értették, miről szól a sport és különösen az atlétika. Magasra tette a lécet a francia főváros, de szerintem az amerikaiak igyekeznek majd megugrani azt Los Angelesben négy év múlva.

Az elvárás önnel szemben sem volt kicsi az ötkarikás játékokon, a nyilvánosság érmet remélt kalapácsvetésben. Mennyire nyomasztotta ez, vagy akár a saját maga által támasztott elvárások? 

Igen, volt elvárás velem szemben, de én a saját versenyemet próbáltam végigcsinálni, ami sikerült is. Az utóbbi hónapokban abból próbáltam erőt meríteni, hogy a kalapácsvetés mégis csak magyaros sportág, az atlétika pedig önmagában egy nagyon sikeres sportága az olimpiáknak magyar szempontból, hiszen az enyém lett a tizedik magyar olimpiai érem. Ebből próbáltam erőt meríteni, és a jövőben is ebből fogok „élni”.
 

A döntő napján felkelve érezte, hogy jól fog menni a kalapácsvetés?

Nagyon nehéz ezt elmondani. Az az érzés természetesen megvolt, hogy minden rendben, fel vagyok spannolva, majd szétvetett az erő. De azt, hogy biztosan meglesz az érem, nehéz kijelenteni, mert a többiek is úgy időzítették a formát, hogy aznap legyenek a legjobbak. A kanadai versenyzőre mondhatjuk, hogy kiemelkedett a mezőnyből, de utána nagyon szoros verseny volt. A kalapácsvetés kifejezetten olyan sportág, amelyben az aznapi forma dönt arról, ki lesz érmes és ki szorul le a dobogóról.

Az emlegetett Ethan Katzberg rögtön elsőre hatalmasat dobott. Ez mennyire zökkentette ki? Mennyire figyeli azt, hogy a riválisok hogyan teljesítenek?

Igyekszem saját magammal foglalkozni, de természetesen a kijelzőn minden ott van. Azt hiszem, teljes bizonyosággal mondhatom, a 12 fős döntős mezőnyből én voltam az egyetlen, akit Katzberg 84 méteres dobása nem sokkolt. Én építettem továbbra is a saját magam versenyét, a többieknek viszont kellett egy kis idő, hogy visszakapaszkodjanak abba az érzésbe, hogy ez egy olimpiai döntő. Én viszont folyamatosan tudtam lépdelni szépen fölfelé, megtalálni azt a ritmust, amivel jól fogok tudni teljesíteni. (Halász dobásai sorrendben 77,58; 78,84; 79,97; 79,94; 77,66 és 79,82 voltak – a szerk. megj.)

A többiekkel milyen viszont ápol? Akadnak barátságok a kalapácsvetők között, vagy inkább a távolságtartás a jellemzőbb?

Nekem személy szerint senkivel sincs gondom, a legtöbb versenyzővel gyakorlatilag együtt járom a világot, a különböző európai városokat. Együtt versenyzünk, verseny után pedig szoktunk együtt lazulni is, ebben a közegben nincs helye semmiféle ellenszenvnek. A legjobb viszonyban a görög Krisztosz Franceszkakisszal vagyok, ő nagyon jó barátom, de a bronzérmes ukrán Mihajlo Kohannal is jó kapcsolatot ápolok. De ha visszagondolok a lengyelek videózásaira, még velük is jóban vagyok, Pawel Fajdek közeli cimborám. (A tavalyi vb-n utólagos videózás után vették el Halász Bencétől karrierje addigi legnagyobb dobását, amit elsőre a zsűri érvényes kísérletnek könyvelt el – a szerk. meg.)

Hogyan alakul a közelebbi és a távolabbi jövője?

Szeretnék pihenni, bár van még van hátra egy hónap az idényből két versennyel, úgyhogy alighanem holnap már edzésem lesz. Ami pedig a távlati terveket illeti, különféle érmeim már vannak nagy világversenyekről, már tele velük a vitrin, ideje lenne aranyat is szerezni (nevet). Két olimpiát még mindenképpen tervezek.