Gellei Imre nem fél az erős ellenfelektől

Budapest. A magyar labdarúgó-válogatott első idei fellépésére egy ciprusi torna keretében kerül sor. Február 12-én Csehországgal mérkőzik, majd az eredménytől függően másnap a Ciprus–Svájc találkozó győztesével vagy vesztesével csap össze. Március 27-én Moldovában vendégeskedik Gellei Imre együttese, április 17-én a fehéroroszok látogatnak Budapestre, majd május 14-én Pécsett Horvátországot fogadja a magyar együttes. Augusztusban a spanyol válogatott lehet Budapest vendége. Gellei Imre szövetségi kapitány a Nemzeti Sportnak nyilatkozott.– Kevés kapitány mondhatja el magáról, hogy vesztes meccs miatt dicsérték. Ám, gondolom, tudja azt is, hogy az olaszországi meccs kivétel volt, és januártól már új időszámítás kezdődött.

– Tudom, és ahogyan mondta, utólag magam is úgy éreztem, hogy az Olaszország elleni világbajnoki selejtező vizsgafeladat volt. És bár nem győztünk, azért sikerült az elvárásnak megfelelni, és azt hiszem, hogy megbízott kapitányból akkor lettem potenciális jelölt.Nincs önben szorongás, ha a soron következő meccsekre gondol?

Nincs. Az a feladatom, hogy építsek, és ahhoz, hogy a feladatomat sikerrel véghezvigyem, muszáj vállalkozni. Nem bántásként mondom, csupán a tényt említem, hogy a kívülálló a nagycsapatok elleni meccseket kezeli minőségi mérceként, ám edzőként én azt is megemlítem, hogy az év végi Omán elleni ligaválogatott mérkőzések is legalább ennyire fontosak voltak. Nem tartom magam spekulatív edzőnek, és vallom, hogy játszani kell, mégpedig olyan ellenfelekkel szemben, akik ellen valóban építkezhetünk, ha nyerünk, ha kikapunk, ha döntetlenre játszunk. Nekünk nem csak kilencven percekre elegendő muníciót kell szereznünk, az ősztől már másképpen kell bizonyítani, és addigra a csapatnak már készen kell lennie.

Más elképzelései vannak, mint az elődjének, Bicskei Bertalannak?

Nézze, minden edzőnek más elképzelései vannak, még ha a válogatott esetében a legjobb játékosokból álló keret nagyjából standard is. Azt korábban is hangsúlyoztam, hogy olyan futballistákra számítok, akik állandó játéklehetőséget kapnak a klubjukban, és ez a fajta igény szorosan kapcsolódik a szakmai megvalósításhoz. A világ labdarúgásában is sok példa bizonyítja, egy csapat attól jó és eredményes, hogy valóban csapatként működik. Ilyen válogatott a szlovénoké, amely többek között attól működik jól, hogy a csapat sikeressége érdekében kiegyenlítődnek a képességek, és úgy tűnik, mintha csupa jó játékos futballozna az együttesben. Önnek a soros Eb-selejtező lesz a nagy feladata, így érdekelne, hogy milyen ellenfeleket látna szívesen a jövő pénteki sorsolás után.

Nem mondanék csapatneveket, főleg, hogy mára megváltoztak az erőviszonyok. Az utóbbi években nem egy meccs bizonyította, hogy az úgymond ötödik kalapba sorolt csapatok is képesek meglepetésre. Kapitányként felelőtlenül nem ígérgethetek, a reménykedő latolgatást átengedem azoknak a szurkolóknak, akik az utóbbi időben bizonyították azt, hogy mennyire szeretik a válogatottat, és akik a nehéz meccseken is kitartottak a válogatott mellett. A drukkereink nagyon fontosak, és éppenséggel miattuk nagyon szeretném elérni azt, hogy az Eb-selejtezőkön együttesünknek az utolsó utáni pillanatban is legyen esélye a döntőbe jutásra. Februárban Cipruson kezdődhet a próba, és feltételezem, hogy az év első válogatott meccsén, Csehország ellen a legjobb csapatot szeretné kiállítani.

Valóban számítok a hazai bajnokságban játszókra és a válogatottban meghatározó légiósokra is. A helyezetet megkönnyíti, hogy február közepén több magyar gárda is Cipruson edzőtáborozik, sőt azt már tudom, hogy a Dinamo Kijevnél játszó Bodnár László is a szigeten lesz a csapatával.