Futball a világ körül: Indiában még várat magára a nagy futballbumm

<p>Óriási feladat lehet meghódítani a világot egy olyan országban, ahol nem a futball a legnépszerűbb sportág. Olyannyira, hogy a krikett és a gyeplabda mellett olykor még a tollaslabda is megelőzi.</p>

Pedig a futballvezetők mindent elkövetnek a nagy bumm érdekében, az állami bajnokság mellett megszerveztek egy nyolccsapatos profi ligát, hoztak világsztárokat, de egyelőre a színvonal nem emelkedett a várt mértékben. Az indiai labdarúgás az ország függetlenségének kivívása előtt hat évvel, 1941-ben tette meg az első önálló lépéseket, Manmatha Nath Roy Chowdhary, a nyugat-bengáli szövetség vezetője akkor ajánlott fel egy trófeát a csapatoknak. A Santosh Trophy így indult el hódító útjára, hiába alakult már 1893-ban regionális szövetség, mégis ez lett az első komolyabb, rendszerszintű megmérettetés a hatalmas országban. A kuparendszerben zajló mérkőzések nem fejleszthették olyan mértékben a helyi futballt, mintha egy ligában évi 30–50 mérkőzést vívtak volna egymással. India nem is válhatott komoly tényezővé, noha 1948 és 1960 között négyszer is olimpiai részvevő volt, sőt Melbourne-ben a negyedik helyen zárt. Ehhez persze az is kellett, hogy a forradalom miatt az olimpiától távolmaradó magyar válogatott ellen meccs nélkül jusson tovább, majd a negyeddöntőben a hozzá hasonlóan gyerekcipőben járó ausztrálokat 4–2-re legyőzze. Az elődöntőben Jugoszlávia (1–4), majd a bronzmeccsen Bulgária ellen (0–3) már semmi esélye nem volt.  Ugyan az Ázsiai Játékokon kétszer (1951, 1962) nyert, az Ázsia-kupán pedig 1964-ben második lett, az elmúlt bő ötven évben legfeljebb annak örülhetett, hogy a kis háztáji bajnokságban, a délkelet-ázsiai országok számára kiírt SAFF Championshipben hatszor (1993, 1997, 1999, 2005, 2011, 2015) is az első lett. A Santosh Trophy olyannyira elveszítette a jelentőségét, hogy 1990-ben kísérletet tettek arra, hogy a versenyt U23-as sorozattá minősítsék, de három szezon után rájöttek, hogy ez még reménytelenebbé teszi a helyzetet. A pangó időszakot egy új ötlet pezsdítette meg, 1996-ban megalakult a National Football League (NFL), amely 2007 óta I-League néven a legfőbb állami bajnokságnak felel meg, van átjárás a másodosztály felé, amelynek bajnoka váltja minden évben az élvonal utolsó helyezettjét.Az aranyérmes lehetőséget kap arra, hogy elinduljon az ázsiai Bajnokok Ligája selejtezőjében, a tavalyi bajnok Bengaluru FC azonban gyorsan befejezte a szereplést, miután első meccsén 2–1-re kikapott a jordániai al-Wehdattól. A jelenleg is zajló bajnokságban 14 forduló után az Aizawl vezet 30 ponttal, a 10., utolsó helyen álló Mumbainak 10 pontja van. Nehezen indult be a profi liga Az első profi liga gondolata 2010. december 9-én fogant meg, amikor az Indiai Labdarúgó-szövetség aláírt egy 15 éves szerződést a Reliance Industrieszel és az amerikai International Management Grouppal. Az IMG-Reliance ügylet kizárólagos kereskedelmi, reklám-, közvetítési és franchise-jogokat foglalt magába, a tervek egy 2012-ben elinduló  profi ligáról szóltak, és olyan klasszisok érkezését vizionálták, mint Fabio Cannavaro, Robbie Fowler, Hernán Crespo és Robert Pires.  2012 februárjában meglepetésre kiderült, hogy a liga indulását elhalasztják, 2013-ban pedig anyagi okok miatt hamvába holt a nyitány anélkül, hogy egy meccset is lejátszottak volna. Az első szezont a helyi klubok miatt kellett elhalasztani, az állami bajnokság, az I-League csapatai, illetve vezetői nehezményezték, hogy a megkérdezésük nélkül egyszer csak létrehoznak egy olyan profi bajnokságot, amely egyrészt vetélytárs lesz, másrészt az ő játékosaikra (is) épülne. A klubok heves tiltakozásba kezdtek, és elutasították, hogy játékosaik kölcsönszerződésekkel az új ligába szerződjenek. Azonban a pénznek nem lehetett ellenállni, az IMG-Reliance 2013 augusztusában bejelentette, hogy a megfelelő mennyiségű játékos már aláírt. Kellenek a sztárjátékosok Az alapterv az volt, hogy világszínvonalú sportinfrastruktúra létrehozásával növeljék a sportág színvonalát. Az elképzelések hat teljesen új csapat indulásáról szóltak (végül nyolc klub alakult), a kiírás értelmében a csapatokat indító cégeknek legalább 1,4 millió fontnak megfelelő indulótőkével kellett rendelkezniük. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"270687","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"402","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A bajnokságot eredetileg januártól márciusig tartották volna, végül összehangolva az állami bajnoksággal az I-League-é lett az év eleje, a Szuperligáé az év vége. A tervek szerint minden klub keretében legalább öt helyi, illetve további tíz indiai focistának (köztük legalább hat U21-esnek), emellett négy légiósnak plusz egy nemzetközileg ismert sztárjátékosnak kellett volna szerepelnie.A sztárstátuszt ugyan fenntartották, hogy vonzó maradjon a bajnokság, a kiírást 2015-ben megváltoztatták. A szabályok értelmében a keret maximum 22 játékosból állhat, akik közül nyolc légiós, és 13 hazai (beleértve a kötelező két, 23 év alatti játékost). A keret maximum 25 fős lehet, a plusz három játékosból kettő lehet külföldi.  A lebonyolítás szerint a csapatok oda-vissza mindenkivel megmérkőznek, és a 14 meccses alapszakasz után az első négy az elődöntőben folytatja. Az első a negyedikkel, a második a harmadikkal vív páros meccset, és a párharcok győztese játssza a bajnoki döntőt. Az eddigi három bajnoki címen eddig két klub osztozott, 2014-ben és 2016-ban az Atlético de Kolkata, 2015-ben pedig a Chennaiyin győzött. Jöhet a nagy álom, az egységes indiai liga Az indiai szövetség elnöke, Praful Patel egy hete adott interjút a Hindustan Times című lapnak, és azt mondta, bár a FIFA és az Ázsiai Labdarúgó-szövetség is szomorúan nézi, hogy a nemzeti bajnokság egy pénzes Szuperliga árnyékába szorult, hamarosan egységes nemzeti ligáról beszélhetnek majd. A sportvezető szerint a két szerveződés a 2018/2019-es szezonra egyesülhet: „Ez egy folyamatban lévő munka, de igyekszünk a következő években mindent a helyére tenni. Azon dolgozunk, hogy egy új tervet dolgozzunk ki, de bármi is történik, csak a FIFA és az ázsiai konföderáció égisze alatt képzelhető el a folytatás” – nyilatkozta. A legjobb indiai klubok, a Bengaluru FC, a Mohun Bagan vagy az East Bengal hiába is szeretne a Szuperligában indulni, ott nem látják őket szívesen. De az I-League-et nem lehetne csak úgy felszámolni, hiszen a FIFA ezt ismerte el nemzeti bajnokságként. Azaz a kombinált liga megoldást jelenthetne, akár olyan áron is, hogy kisebb büdzsével jelentkező, jelenleg élvonalbeli klubok talán örökre eltűnnek a másodosztály süllyesztőjében. Hogy a FIFA valóban figyel az indiai sportéletre, arra példa, hogy a hírek szerint a FIFA 2018-as, hivatalos videojátékában a német harmadosztály és a kínai Szuperliga mellett az indiai Szuperliga is helyet kaphat. Printz László 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?