Fél pontra a kupaelsőségtől

J. MÉSZÁROS KÁROLY

Januárban azonban más tölti ki hétköznapjait: délelőttjei egy pozsonyi szakközépiskolában telnek, délután meg jön az edzés, az idei győzelmek megalapozása, este tanulás. „Vízre még nem járunk ilyenkor. Erősítünk, futunk, időnként a csónakházban és környékén, de legtöbbet a tanmedencében töltünk. Nem nagyon kedvelem, de fontos a technika csiszolására – részletezi. – Hasonló, mint ha vízen lennénk, de a természet kínálta környezetet nem pótolja.”

Egyáltalán nem volt rossz éve 2012. Sőt! Kenu egyesben az országos bajnokságon két távon – ötszáz és kétszáz méteren – győzött, ezer méteren második lett. „Nyáron nagyon fájt a vállam, még edzeni se tudtam úgy, ahogy kellett volna. Mire felépültem, már csak alig másfél hetem maradt a bajnokságig – említi a kellemetlen előzményt. – Ötszáz a kedvenc pályám, de a kilométerem is erős, most azonban hiányzott az erő, a kitartás. Mivel olimpiai táv az ezer és a kétszáz méter, így ezekre is odafigyelek, mert a jövőben esélyt kínálnak a sikerekhez. Hogy milyen jól megy az ötszáz méteren, azt az is bizonyította, hogy másfél hajóval nyertem az országos döntőt. Kétszázon viszont csak a kenum orrával értem korábban a célba. Kétezred másodpercnyi különbséggel.”

Öccse, Dávid is kenuzik. Ő csak tizenhárom éves. „Éppen múltkor edzettünk először együtt, pontosabban mi mutattuk a fiatalabbaknak az evezési technikát. Dávid utána nem mondott semmit, de láttam rajta, hogy tetszett neki – tér vissza egy érdekességre, majd tavalyi nemzetközi szereplését említi. – Kenu kettesben indultam klubtársammal, Tarcsi Dáviddal a portugáliai junior Eb-n. Egy kilométeren és ötszázon rajtoltunk, de nem jutottunk döntőbe. Egy évvel korábban négyesben szerepeltem az Eb-n, Tarcsival és két novákyi sráccal egy hajóban. Túl fiatalok voltunk még a mezőnyben, nem sikerült feltörni.”

Fekete Roland nyolc éve került a kajak-kenu hatalmába, három évet kajakozott, aztán térdelt a kenuba. „Szeretnék egyszer kijutni az olimpiára. Már a 2016-os riói is aktuális, de addig még rengeteget kell dolgozni, edzeni – közli búcsúzóul. – Továbbra is somorjai színekben folytatom, de tavasztól a trencséniekkel járunk edzőtáborozni. Szeretek kenuzni, hiszen jó a természetben, a friss levegőn, és kikapcsolódásnak is megfelel. Ameddig lehet, megpróbálom. Ott lebeg előttem az olimpiai részvétel.”

Roland idén már a felnőttek között folytatja, a sikeres juniorévek után Tarcsival és Fehérrel lép erős klubtársaik, Tóth Kristóf és Csenkey Ádám és a többi szlovákiai kenus közé. Lehet ebből nagy somorjai rivalizálás. Ami a fiúk fejlődését is felgyorsíthatja.