F1 és a biztonság: ha a szemednek nem tudsz, higgy a szenzoroknak!

Hogyan látják a baleseteket a Forma–1-ben azok, akiknek feladatuk, hogy azonnal reagáljanak, ha valami történik? A Medical Car, vagyis az orvosi autó minden verseny rajtjánál a mezőny végéről indul, hogy egy esetleges rajtbalesethez azonnal odaérjenek és megkezdhessék a szükséges ellátást. Akármi történik a pályán, Roberts doktor azonnal információt tud szerezni a versenyző állapotáról egy olyan eszköz segítségével, amelyet ő és Van der Merwe egy közös projekt keretén belül fejlesztett ki.

A biometrikus kesztyűről van szó, amely egy olyan kiegészítő, amelyben egy mindössze 25 grammos szenzor található: ennek segítségével baleset esetén – amennyiben nem tudnak azonnal kommunikálni a versenyzővel – rögtön láthatóak a legfontosabb és legszükségesebb értékek, mint például a vér oxigénszintje és a pulzus. Óriási segítség lehet ez számukra akkor, ha valóban szükség lenne rá – eddig szerencsére nem kényszerültek arra, hogy ránézzenek ezekre az adatokra egy balesetet követően, azonban a találmány további fejlesztésekhez nyújt biztos alapot.

A kesztyűt egyelőre csak erősen ajánlott használni a csapatoknak, azonban jövőre már kötelezővé teszi az FIA mindenki számára az F1-ben, később pedig más motorsportokra is kiterjeszthetik. Jelenleg csupán a McLaren istálló az, amely nem teszteli az eszközt – ennek különösebb oka nincs, azonban érdekesség, hogy a verseny során a többi csapat is szenzor nélküli kesztyűt használ. Ekkor minden egyes gramm számít az autóban – így a 25 gramm tömegű szenzor is.

A kesztyű baleset esetén nagy segítség lehet a Medical Car csapatának: Alan van der Merwe és dr. Ian Roberts azonban bízik benne, hogy igazán nagy szükség sosem lesz rá – ők akkor nyugodtak, ha a pilóták azonnal kiszállnak a versenygépeikből egy esetleges incidens után. 

Hol figyelik a rajtnál történt eseményeket: az autóban található kijelzőn vagy előrefele néznek, és a pályára koncentrálnak?

Dr. Ian Roberts: Nincs élőképünk a rajtnál a kijelzőn, egyedül a térkép az, ami valós idejű, ami előttem van. Látom, hogy melyik szektor sárga, valamint ezen látom a G-erős adatokat. De ezek csak eszközök, amik segítenek nekünk, a legjobb, ha nézzük, hogy éppen mi történik, és a térképet csak további információk szerzésére használjuk, arra, hogy segítsen minket.

Mikor használják az egyéb eszközöket, és mikor néznek rá a biometrikus kesztyű által szolgáltatott adatokra?

I. R.: A biometrikus kesztyűre és bármilyen más adatra csak akkor van szükség, és csak akkor kell ránéznünk, ha valamilyen komoly probléma van a versenyzővel. Ha kiszáll az autóból, és elvisszük a pályakórházba, akkor nincs szükség arra, hogy ránézzünk ezekre az adatokra. Láthatjuk őket korábban is, de nem monitorozzuk az adatokat, amikor a versenyzők körbe-körbe mennek, mert erre nincs szükség. Marcus Ericsson kesztyűje a monzai balesete során például működött, vannak adataink erről, de nem kell elemeznünk őket. A kesztyű egy eszköz arra, hogy ellenőrizzük a pilóta állapotát, amikor nem tudjuk, hogy mi van vele. Ha tudunk vele beszélni, akkor nem kell elővennünk.
Alan van der Merwe: Ez olyan, minthogy egy kórházban sem láthatjuk a páciens adatait, ha odamegyünk. Ez egy új probléma: az adat elérhető, de régimódiak vagyunk a használatában. Nem kezdhetjük el küldözgetni mindenkinek, csak azért, mert elérhető. Ezzel a dologgal óvatosan kell bánni.

A csapatok aggódnak amiatt, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerülhetnek?

A. M.: Nem igazán. Tudják, hogy mi ezzel nagyon konzervatívan bánunk. Ian számára elérhető, ha esetleg még egy Carlos Sainz-eset történne (amikor a spanyol pilóta 2015-ben nagy balesetet szenvedett Oroszországban, és néhány percig nem tudtak kommunikálni vele, mert az autó a gumifal alá szorult – a szerk.), vagy valami komolyabb baleset, akkor valószínűleg ránézne, mert ellenőrizné az állapotát a pilótának. Ha szükség lesz rá, akkor ott lesz, elérhető, meg tudjuk nézni. Ez egy új probléma.
I. R.: Biztosra akarunk menni abban, hogy az adatokat bizalmasan kezeljük, és olyasvalaki használja azokat, aki vigyáz rájuk. Senki nem látja, és én, aki egyébként láthatom, nekem sincs szükségem arra, hogy nézzem. Az ellátás szempontjából szükségtelen.

Akkor egyelőre másra nem használják a biometrikus kesztyűhöz kapcsolt szoftvert?

A. M.: A szoftvert úgy fejlesztettük, hogy érzékeny környezetben működjön, és most arra képes, hogy mutassa az adatokat, ha szükséges. Ahogy múlik az idő, majd egyre többet és többet használjuk, de most egyelőre csak akkor vesszük elő, ha Iannek kell. Sok fotós van az autó körül, illetve egy orvos ül mindig hátul, aki esetleg fotót készít, felteszi a Twitterre vagy a Facebookra, ami egy hatalmas, személyiségi jogokat sértő probléma lehet. Szóval jelenleg ennek a kezelése nagyon-nagyon konzervatív. Nagyon könnyen problémázhat valaki. Ez jogsértő lehet Európában, ismerik a GDPR-t, ez még inkább megnehezíti a helyzetet, mert itt személyes adatokról van szó. Így kell megtennünk mindent, amit csak lehet.

Milyen lehetőségeket rejt még ez az irány, és hol lesz hasznosítható a későbbiekben?

A. M.: A fejlesztés akkor jön, amikor más adatokat is monitorozunk majd, olyan adatokat, amiket Ian hasznosnak talál. Szerintem ez akkor lesz sikeres, amikor sokan használják majd. A Formula–1 technológiája sokszor az F1-ben marad, mert drága, nehéz megcsinálni, de azt gondolom, hogy a fejlesztések, amelyeken dolgozunk, más sportokban is megtalálhatóak lesznek, és ezzel ezeknek a sportoknak a színvonalát növelhetjük. Nagyon sok motorsportnak nem lehet Ian doktorja, mert nagyon sok motorsportnak nincs Ianje, hanem van egy helyi mentőcsapatuk. Szóval, ha tudnánk nekik adni egy eszközt, akár a gokartban, a raliban, a Dakarban, akárhol, akkor azt hiszem, az nagyon hasznos lenne számukra.

Milyen lehetőségek vannak még a biometrikus adatok vizsgálatában? Ez más motorsportokba is átültethető lesz?

I. R.: A biometrikus dolgok mérhetőek, de a kérdés inkább az, hogy hasznosak-e, és beleilleszthetőek-e az adott környezetbe. És ha a válasz nem, és nagyon nehéz használni őket egyébként is, akkor nagyon messze vagyunk attól, hogy ezt nyomjuk. Szóval a versenyzők egyre inkább monitorozva vannak, de az adatoknak relevánsnak kell lenniük és hasznosnak. Ki tudja, mit hoz a jövő? Lehet, hogy nagyon speciális szenzorok lesznek, amelyek különböző dolgokat vizsgálnak. Ez nagyon izgalmas, de még nem tudjuk.

Lehet, hogy most haszontalannak tűnik egy fejlesztés, de ha egyszer szükség lesz rá, akkor nagy jelentőséget tulajdonítanak majd neki.

I. R.: Igen, ezt lehet csendben csinálni. Ha a versenyzők biztonságát és egészségét akarjuk növelni, akkor igen. És lehet, hogy valahol, egy laborban ezt csinálják, ki tudja. Meglátjuk.

Mely csapatok használják jelenleg a biometrikus kesztyűt?

A. M.: Mindenki használja, kivéve a McLarent.

Mi ennek az oka, ők miért nem?

A. M.: Egyszerűen nem akarják használni. Ajánlott használni, a következő évben pedig kötelező lesz. Most nem az, mert ez egy biztonsági kiegészítő, és az FIA egy évig úgy akarta tesztelni, mint egy ajánlott eszközt.

Miért döntött az FIA az egy év türelmi idő mellett?

A. M.: Egyelőre opcionális a tesztelés, mert a csapatoknak van egy súlyhatár megadva, amit nem léphetnek át. Ez a szenzor 25 gramm. Az 25 gramm üzemanyag. Ha ezt berakják, akkor valamit ki kell venni, ami 25 gramm. Látjuk, hogy a csapatok használják a hétvége különböző időpontjaiban, általában több mint a mezőny felénél ott van, de a versenyre, amikor minden optimalizálva van, gyakran kiveszik. Én is ezt csinálnám, mert ki tudja, ha valaki 100 ezer fontot költ arra, hogy könnyebb legyen a pedálja, akkor miért tenne a kezére egy 60 grammos órát? De a következő évtől már használniuk kell.

Eltávolodva a biometrikus kesztyűtől, milyen más biztonsági eszközök fejlesztésén dolgoznak? 2019-ben bevezetik a motorsportok eddigi legbiztonságosabb bukósisakját. Ennek a fejlesztésében részt vesznek?

I. R.: Nem vagyok benne a sisak-projektben, ez a kutatók feladata, de olyan eszközökre van szükségünk, amelyek növelik a biztonságot, és a fő cél, hogy biztonság legyen ott, ahol elhelyezik őket. Nem szabad sorba rendeznünk a kategóriákat. Ha ez így lesz, az nagyon pozitív lenne.

Biztonsági szempontból a Halót is érte kritika korábban, attól tartottak, hogy a kimentést nehezítheti. Tovább tart kiemelni a versenyzőt a Halo jelenléte óta? Ezzel kapcsolatban tartanak továbbképzéseket a mentőcsapatok számára?

I. R.: Minden egyes kimentőcsapat extra tréningen vesz részt, aminek része a Halo, kivétel nélkül mindenkinek meg kellett csinálnia a kimentést a fejvédővel, és nem ütköztek nagy nehézségekbe. Egy nagyon picivel lett lassabb a dolog, de az időeltérés nem jelentős. Természetesen most egy kicsit mélyebbre kell hajolniuk. De mindenki nagyon jól alkalmazkodott ehhez összességében. Természetesen ha a legroszszabb történik, akkor benne hagyhatjuk az ülést, és a versenyzőt kivesszük, szóval vannak alternatívák arra, hogy hogyan vesszük ki a pilótát.

Mennyire rendszeres a tudásfrissítés a csapatoknál, ami a biztonsági szempontokat illeti?

I. R.: Mióta Melbourne-ben elkezdődött a szezon, változhattak a dolgok, szóval néha átnézünk eszközöket, szabályokat, amelyek megváltoztak. Fontos, hogy folyamatosan ellenőrzéseket végezzünk.

Milyen területen várhatóak fejlesztések a Forma–1 biztonságában, és mikor jönnek az újabb bejelentések?

A. M.: Nagyon sok dolog van, ami jönni fog, a biometrikus eszközök nehéz dolgok a Forma–1 számára általában, szóval van néhány jó kis dolog, ami még jönni fog. Vannak problémák a motorsportban, amelyek nincsenek megoldva, szóval szenzorokat szeretnénk, amelyek segítenek a mérések elvégzésében. Az első, amit fejleszteni akarunk, azok a mérések, és az év végén lesz néhány dolog, amit bemutatunk majd.