Ezüstérmet hozott a sydneyi „aranyfecske”

Ki ne emlékezne a tavalyi, sydneyi olimpia tornaversenyének gyűrűdöntőjére, ahol a fizika törvényeinek ellentmondó gyakorlat után Csollány Szilveszter nyakába került az aranyérem. Az elmúlt hét végén a belgiumi Gent adott otthont a torna-világbajnokságnak, és a magyar világsztár ezúttal sem okozott csalódást. Igaz ezúttal „csak” a 2. helyen végzett... Hétfőn, amikor telefonon utolértük Csollány Szilvesztert, még Belgiumban tartózkodott, és éppen az antwerpeni gálabemutatóra sietett. A hét végén aztán Budapesten találkoztunk a 2000-es év legjobb magyar sportolójával.Először is gratulálni szeretnék az ötödik világbajnoki ezüstérmedhez!

Köszönöm, és ne hidd, hogy nem vagyok boldog...Pedig, ha belegondolunk, akkor egy olimpiai és Európa-bajnoki arany után, valamint négy vb-ezüsttel a vitrinben valaki számára már nem akkora örömforrás egy világbajnoki második hely.

Én viszont kimondottan örülök neki. Elég fáradt voltam ebben az évben. A gyakorlatot becsülettel végigcsináltam, ám éreztem, hogy mégsem az igazi. Egyszerűen nem tudtam tökéletesen felkészülni a világbajnokságra.Miért?

Több összetevője van a dolognak. Most alapozom meg a család jövőjét: építkezünk, és a Média Intézet kommunikációs szakán vagyok elsőéves hallgató.Ezek szerint nem is a Testnevelési Főiskolán? Nem vonz az edzői pálya?

Azt már most kijelenthetem, hogy nem fogok edzősködni. Magyarországon egyszerűen nagyon kevés pénz van a tornában, és míg az ember sikereket érhet el, hosszú időnek kell eltelnie. Addig valamiből élni kell, míg munka mellett sem az edzősködést, sem a versenyzést nem lehet százszázalékos erőbedobással csinálni.Ezzel magyarázható az is, hogy rajtad kívül nincs is világ vagy európai elitbe tartozó magyar versenyző? Nem zavar ez a felkészülésben?

Tulajdonképpen ez a dolog lényege. Hogy zavar-e ez a felkészülésben, nem mondanám, az viszont biztos, hogy fáj...Kanyarodjunk vissza Gentbe. A közvélemény számára a sydneyi olimpiai cím után ez az ezüstérem kissé csalódás. Ráadásul, ha ehhez hozzávesszük, hogy nem indult a viadalon a címvédő kínai Tung Csent, akkor talán ez érthető is...

Én saját magam öröméért tornázom, és nem a közvéleménynek. Senkit nem akarok megsérteni, de az igazság az, hogy az embereket csak addig érdeklik a sportolók, amíg sikereik vannak, azután gyorsan elfelejtenek bennünket.Csalódottságot érezni a hangodból...

Egyáltalán nem vagyok az. Sőt! Mikor megtudtam, hogy újra nem jött össze az arany, már mosolyogtam, hogy a földkerekségen nincs még egy tornász, aki egyazon szeren öt ezüstérmet szerzett volna. Lehet, hogy ezzel bekerülök a Guiness-rekordok könyvébe!Javításra, ha egyáltalán kell mit javítani, még van idő bőven.

Nem mondhatnám, hogy sikertelen vagyok. Addig tornázom, amíg örömet okoz nekem, élvezem. Tervem a 2004-es athéni olimpia, utána pedig meglátjuk.Lehet még a gyakorlatok nehézségi fokát emelni addig, vagy már az emberi teljesítőképesség határát súroljátok?

Új elemeket kitalálni nem nagyon lehet, sőt, már most is nagyon be kell osztani az erőnket, hogy a lehető legjobban végezd el a gyakorlatot. Azt tudni kell ugyanis, hogy tökéletes gyakorlat nincs.Egy-egy verseny után állandó beszédtéma a pontozóbírók szerepe. Véleményed szerint mennyire objektívek napjainkban a gyakorlatok pontszámai?

Sosem voltak és nem is lesznek azok.Ti tornászok, tudjátok, hogy milyen sportdiplomáciai erőfeszítések zajlanak a háttérben?

Mi már csak a végeredményt látjuk, amire most, Belgiumban is volt példa. Őszintén megvallva nem is akarok róla tudni, hogy milyen erők mozognak a kulisszák mögött, mert ha komolyan foglalkoztatna, lehet, hogy már nem is lennék tornász.És mi a véleményed az újdonsült, tizenhat éves, összetett kínai világbajnokról? Annak az országnak a versenyzőjéről, mely tulajdonképpen B-csapatával indult Gentben.

Nem is lehet meglepődni nagyon azon, hogy egymilliárd ember közül valahol előbukkan egy újabb világbajnok. De félre a tréfával: ott a sport jelenti az egyetlen kitörési lehetőséget a fiataloknak a szegénységből. És szó mi szó, ügyes is a srác.Olimpiai és Európa-bajnok vagy, valamint öt vb-ezüst birtokosa. Mi motivál még, hogy tovább folytasd pályafutásodat?

Számomra minden verseny motiváció. A következő ilyen állomás a jövő évi Eb lesz, ahol meg kell védenem a címemet. Két év múlva újabb vb-t rendeznek, mondanom sem kell, hogy miért szállok ismét harcba...És amennyiben ott sikerül hatodik nekifutásra „kigyűrűzni” az aranyérmet, lehet, hogy Athén kimarad az életedből?

Az olimpiánál nagyobb motiváció számomra nincs!