Ezt várjuk a jövőtől: 2017 legfontosabb kérdései a világfutballban

2016 ez utóbbi szempontból kiemelten érdekesen alakult – a portugálok Eb-győzelme, vagy épp a magyar válogatott csoportelsősége a kontinenstornán majdnem ugyanannyi drukkert lepett meg, mint a Leicester City Premier League-sikere –, így hát semmi okunk arra, hogy pesszimistán tekintsünk az előttünk álló esztendő irányába. 1. Tényleg kieshet az angol bajnok? A 2016 nyarán hatalmas meglepetésre Premier League-bajnoki címet nyerő Leicester City borzalmasan kezdte az új évadot: bár a Bajnokok Ligájában sorozatos győzelmekkel meneteltek a csoportelsőség felé – amit később meg is szereztek maguknak –, a bajnokságban egyelőre semmi nem akar nekik összejönni. Claudio Ranieri gárdája 20 fordulót követően mindössze 21 megszerzett ponttal áll a tabella 15. helyén,hat egységgel előzve a már kieső pozícióban tanyázó Sunderlandet. Pedig a csapat kerete nem gyengült vészesen a tavalyi évhez képest, a távozók névsorában mindössze a francia ütköző, N’Golo Kanté számított alapembernek, miközben rekordösszegért érkezett az algériai Szlimani, illetve az Eb-n berobbanó lengyel tehetség, Bartusz Kapusztka is. Ezzel együtt a csapatjáték egyelőre meg sem közelíti a tavaszi színvonalat, a gólgyáros Jamie Vardy gyakorlatilag leállt a termeléssel, miközben a gárda legfőbb erényének tartott kőkemény védekezés is felpuhult. Az előttünk álló időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy össze tudja-e kapni a gárdát Ranieri, vagy a kettős terhelés részleges megszűnésével – februárig a csapatnak nem kell helytállnia a nemzetközi porondon, cserébe viszont az Afrika-kupa miatt egy darabig két kulcsembert, Mahrezt és Szlimanit is nélkülöznie kell – is marad-e a hektikus forma és a botrányos eredmények. 2. Merre tovább, Milánó? Az utóbbi néhány év a Juventus egyeduralmát hozta az olasz futballban. A torinói gigász mögé csak hébe-hóba tudtak felsorakozni Dél nagyjai, a Napoli, a Roma és a Lazio, de a tradicionális riválisnak számító milánói szuperklubok, az Inter és a Milan tartós mélyrepülésbe kezdtek. Idén utóbbi mintha feléledt volna poraiból, és ha nem is mindjárt főnixmadárként köröz az olasz foci romjai felett, de Vincenzo Montella vezetésével egy fiatal és ígéretes csapat zárta ötödik helyen az őszi szezont úgy, hogy korábban sokáig a második helyen menetelt. Az Inter fordított pályát járt be: Roberto Mancini váratlan kirúgása után az Ajaxszal négyszeres bajnok Frank de Boer irányításával kezdték az évadot – bűn rosszul. A keret tekintélyes részével tengelyt akasztó holland kirúgása után érkezett a korábbi laziós sikerkovács, Stefano Pioli, aki kiegyenesítette a sorokat, és egy hármas győzelmi szériával a hetedik helyre vezette a klubot az őszi tabellán. És, hogy van-e, lehet-e feljebb? Erre ad választ a tavasz, érdemes lesz figyelni. 3. Simeone és az Atlético – tényleg elfáradt a kapcsolat? Diego Simeone 2011 karácsonya előtt vette át az Atlético Madrid irányítását. Első fél szezonjában Európa Ligát nyert a csapattal, majd a következő évadra fordulva európai Szuperkupa-győztes, illetve Király Kupa-aranyérmes lett a gárdával amellett, hogy a Bajnokok Ligájába is kvalifikált. 2014-ben bajnokságot nyert a Barca és a Real Madrid előtt, sőt, a BL fináléjába is bevezette a kisebbik madridi csapatot, és csak hosszabbításban maradt alul a Reallal szemben, úgy, hogy a királyi rivális a rendes játékidő utolsó pillanataiban egyenlített ki. Ezt követte még két bajnoki bronzérem, illetve egy újabb BL-döntő 2016-ban, ahol ismét a Real volt az ellenfél, és az Atléti ismét elbukott – ezúttal tizenegyesekkel. Ehhez képest 2016 ősze komoly csalódást okozott az Atlético híveinek. A madridi karrierje során addig bőven 60% feletti győzelmi aránnyal dolgozó Cholo – ez Simeone beceneve – mindössze meccsei felét nyerte meg a csapattal, és a karácsonyi szünetre az Atlético hat-, illetve kilencpontos hátrányt szedett össze a tabellán a Barcelona, valamint az éllovas Real Madrid mögött a bajnokságban. A helyzetet súlyosbítja, hogy Simeone az év elején lecsippentett egy évet eredetileg 2019-ig érvényes jelenlegi szerződéséből, és a világsajtó egy tekintélyes része úgy sakkozik, hogy a szíve már Olaszországba, az Inter kispadjára húzza. Hogy ebből mi igaz, azt nem tudni, de tény: kívülről nézve nagyon olybá’ tűnik, fárad a kapcsolat közte és a csapat között.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"261851","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"270","title":"Gianni Infantino a fél világnak lehetőséget adna a vb-n","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] 4. Hogyan fog kinézni a 2026-os világbajnokság lebonyolítási rendszere? A FIFA új elnöke, Gianni Infantino megválasztási kampánya középpontjába a világbajnokság lebonyolítási rendszerének teljes átszervezését helyezte, lehetőséget teremtve ezzel egy újabb létszámbővítésnek. A torna 1998 óta fut 32 csapattal, és bár sokan úgy vélik, a mezőny már így is túl híg, a svájci-olasz sportdiplomata nem osztja a nézeteiket: szerinte akár 48 ország is elférne a világ egyik legfontosabb sporteseményének főtábláján. „Mindenki támogatja a bővítést. A legtöbben a 48 csapatos, 16 csoportos lebonyolítást javasolják” – érvelt Infantino ötlete decemberi felvetésekor. A döntést a FIFA januári zürichi találkozóján hozza majd meg a világszervezet. 5. Meglepheti az újonc a Bayern Münchent a Bundesligában? A német bajnokság első osztályába frissen feljutó RasenBallsport Leipzig (az osztrák energiaital-óriás, a Red Bull kegyeltje) egészen az utolsó őszi fordulóig taposta a Bayern sarkát a tabellán, mígnem vereséget szenvedett Münchenben. Ralph Hasenhüttl csapata így most másodikként telel, de hátránya mindössze három pont a bajor óriással szemben, miközben a nyomában nem a Dortmund igyekszik, hanem a szintén hatalmas meglepetésre menetelő, Dárdai Pál vezette Hertha BSC. A lipcsei projekt – tele csupa fiatallal, a sportigazgatói kormányrúdnál pedig a nagy gondolkodó Ralf Rangnickkal – jelenleg a Bundesliga legígéretesebb építményének tűnik, és bár arra kevesen számítanak, hogy rövid távon komoly kihívói lehetnek a Bayernnek, a nemzetközi kupaszereplés hiánya, illetve a jelenleg Münchenben edzősködő Carlo Ancelotti közmondásosan gyenge bajnoki szereplése komoly ütőkártyát ad a keletnémet mintaklub kezébe a tavaszra.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"261852","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"A Bayern az ősz rangadóján elintézte a tíz fővel küzdő Leipziget","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] 6. Mennyire lesz szuper a kínai Szuperliga?  A kínai bajnokság már több ízben csábított magához komoly klasszisokat a múltban – elég csak a 2012-ben Sanghajba igazoló Anelka–Drogba-kettősre gondolni –, de az utóbbi két évben szintet lépett az állami forrásból is finanszírozott távol-keleti építkezés. Az idei szezonban többek között Oscar (Sanghaj SIPG, 60 millió euró), Hulk (Sanghaj SIPG, 55,8 millió euró), Graziano Pellé (SD Luneng, 15,25 millió euró) és Carlos Tévez (SH Senhua, 10,5 millió euró) írt alá a kínai bajnokságba (CSL), többnyire mesés fizetésért cserébe. A liga nem titkolt célja, hogy minél rövidebb idő alatt képes legyen versenyre kelni az európai topbajnokságokkal, ehhez pedig további klasszisok megszerzését tervezik a sztáredzők (Fabio Cannavaro, Luiz Felipe Scolari, André-Villas Boas) által irányított csapatok. Hogy sikerül nekik, arra nem mernénk mérget venni, de tény, vigyázó szemeinket érdemes Kínára vetni a jövőben. 7. Mi lesz veled, videobíró? A 2016-os évet lezáró FIFA-klubvilágbajnokságon debütált a videobíró intézménye, amelyet az össznépi várakozás ellenére nem fogadott egyöntetű lelkesedés a drukkerek részéről. A történelem első videofelvétel alapján megítélt bűntetője a magyar Kassai Viktor nevéhez fűződött, igaz, később kiderült, hogy az esetet nagy valószínűséggel lesállás előzte meg. A Kashima Anthlers elleni döntőt követően a Real Madrid edzője, Zinedine Zidane is panaszkodott arra, hogy a vitás esetek olykor percekkel későbbi újranézése nagyon kizökkentette csapatát a ritmusból, így nem lenne meglepő, ha a nagy dérrel-dúrral bevezetett tesztidőszakot még jó ideig nem követné konkrét szabálymódosítás.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"261853","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"269","title":"A FIFA első videobírói képzésére 2016 júniusában került sor","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] 8. Feltámad-e Mourinhóval a United? A rettenetes szezonkezdés után karácsony környékére kiegyenesedett a José Mourinho vezette Manchester United, és hat zsinórban megnyert bajnokival három pontra megközelítette a tabellán negyedik helyen álló, Pep Guardiola által irányított városi riválist. Ezzel együtt az MU még mindig csak hatodik a bajnokságban, és bár a Ligakupában elődöntőt játszhat, valamint az Európa Liga legjobb 32 csapata közé is kvalifikált, ennél sokkal több kell a portugál edzőtől, hogy a szezon végén sikerekre lehessen visszatekinteni az Old Traffordon. 9. Meglepheti-e a nagyokat a Sevilla? Jorge Sampaoli kinevezésével a Sevilla nagyot lépett előre a spanyol bajnokság táplálkozási láncában. A PSG-hez távozó Unai Emery helyére érkező, Copa América-győztes chilei mester debütálása nem sikerült rosszul, az andalúziai gárda jelenleg szorosan tapad a Real–Barca-kettősre a spanyol tabellán, és a BL-ben is kivívta a csoportból való továbbjutást a Juventus mögött. Zsinórban harmadik Európa Liga-győzelem tehát már biztosan nem lesz az idei év végére, de ki tudja, a szurkolók számára talán egy bajnoki dobogó szebben is csillogna.   10. Kik vehetnek részt a 2018-as oroszországi világbajnokságon? 2017 őszén kiderül, mely válogatottak vehetnek részt a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságon. Dél-Amerikában hat fordulóval a selejtezők befejezése előtt Brazília helyzete a legbiztosabb, miközben a szenvedő Argentína jelenleg csak pótselejtezős helyen áll – Kolumbia pedig még ott sem. Európában a topválogatottak helye egyelőre biztosnak látszik (igaz, messze még a sorozat vége), a magyar és a szlovák válogatott pedig egyaránt a harmadik helyen áll jelenleg a csoportjában.  Kele János