Egy percen múlt a rimaszombati győzelem

A rimaszombati kezdőcsapatban ott volt a vezetőedző Tomáš Boháčik is, aki Andrej Kamendyvel, az U14-es együttes edzőjével játszott együtt a védelem tengelyében. A hazaiak jól kezdtek, már a 4. percben vezetést szereztek Šulek góljával, és ezután is irányították a játékot. A félidő utolsó negyedórájára feljavult az újonc Rakytovce, és nem sokkal a szünet előtt Gašpar fejjel egyenlített, miután a hazaiak fiatal kapusa nem ideálisan számította ki a labda ívét. 

A szünet után viszont jóvátette a hibáját, kirúgásból indított egy ellentámadást, és az ukrán Papariha révén ismét vezettek a hazaiak. Növelhették is volna az előnyüket, de a helyzetek kimaradtak, a vendégek kapusa többször nagyot védett, a 89. percben pedig a Rakytovce szögleténél ismét Gašpar érkezett, és újra a hálóba fejelt.

„Szerencsétlen meccs volt ez számunkra – mondta lapunknak Tomáš Boháčik, aki a 82. percben cserélte le magát. – Lehet, hogy ez hiba volt, talán fent kellett volna maradnom a pályán a végjátékra, pont a pontrúgások, fejesek miatt, de már homályosan láttam. Negyvenévesen nem vicc ilyen hőségben focizni.”

A meleget Jozef Šulek is rosszul viselte, a szünetben élesztgetni kellett az öltözőben. „Le a kalappal előtte, temetésről érkezett, mégis vállalta a játékot. Az első félidő vége felé azért is volt olyan kaotikus a játékunk, mert már kezdte rosszul érezni magát, szédelgett a pályán” – magyarázta Boháčik, aki szerint csapata három pontot érdemelt volna. „Nem akarok már kifogásokat keresni, de az ellenfél kétszer járt a kapunk előtt, és két szöglet után két gólt szerzett. Persze nekünk is ki kellett volna használnunk a helyzeteinket, győznünk kellett volna. Szerintem Čadcán és a Liptovský Hrádok ellen is mi voltunk a jobbak, de kilenc pont helyett csak egy pontunk van.”

A rimaszombatiaknak ez az első pontjuk az idei bajnokságban, és ezzel sikerült elmozdulniuk az utolsó helyről.