Egy gól és más semmi

Pozsony. Amikor a második percben Mucha kapus üggyel-bajjal szögletre tolta N. Hrnčár sarokra tartó szabadrúgását, azt hittük, jó és izgalmas focit láthatunk. Mondanunk sem kell, tévedtünk. Bosszantóan unalmasan csordogált a játék, a két csapatnál szinte minden pillanatban dadogott a labda, vagyis a mezőnyben annyit rontottak, hogy a nézők nem állták meg füttyszó nélkül. Pedig hát az égszínkékek szeretik csapatukat, de ami sok, az sok(k). Mindkét oldalon pontatlan passzok, pontatlan összjáték, pontatlan és gyér lövések. Mindezek következtében csak természetes, hogy szenvedett a futball és dühöngött a kétezernél alig több szurkoló. A rózsahegyiek játékosságban némileg felülmúlták ellenfelüket (ilyen tekintetben manapság ki nem jobb a Slovannál?), a támadások során igyekeztek úgymond egyből futballt játszani, de még a 16-os előtt elakadtak akcióik. Érdekesség, az első félidőben a Slovannak két, a vendégeknek egy kapura tartó lövése volt (a szünet után ez az arány 4:1-re módosult), s a másodiknál siker koronázta a hazaiak igyekezetét. Ehhez az kellett, hogy a fáradhatatlanul rakkoló jobbhátvéd, a majdnem 34 éves Pecko megrázza magát. Szokásos lendülettel felfutott, átjátszott egy védőt, hosszú ívelése után Šesták fejjel a kap- elé küldte a labdát, amelyet a cseh légiós, a szintén harmincon túli Nečas ugyancsak fejjel juttatott a hálóba (38.).

A szünet után sem nyújtottak más látványt a játékosok, keresték egymást a labdával, de többnyire nem nagyon találták meg; azért egymásba bele-belrúgtak (a szabálytalanságok aránya 22:20). Rusnák edző csapata megpróbált egyenlíteni, de mivel a Slovan „sűrítette“ védekezését, nem járt sikerrel. Játékosai rossz helyre „címezték“ a pettyest és azt a kevéske lövést is, amihez hozzájutottak (58.Špáník, 83. Jurčo). A 84.percben Mikuláš kezezéséért megítélt büntetőt Nečas élesen a jobb kapufa mellé küldte. Jellegtelen futballozás után nyert a Slovan, játéka újra igencsak felemásra sikeredett.