Drámai végjáték Szencen

Amikor már mindenki elkönyvelte az igazságos döntetlent, és a bíró már épp fújni akart a sípjába, Belkovics László lőtt egy utolsót, és a labda a hálóba táncolt. „A gömöriek a második félidőben tíz emberrel védekeztek. Én tényleg az utolsó pillanatig úgy éreztem, hogy nyerhetünk, bár a gólomra pontosan már nem is emlékszem, nagyon örülök neki” – nyilatkozta a szenciek házi gólkirálya.

A hazaiakkal madarat lehetett fogatni, a győztes találat szerzőjét még az sem érdekelte, hogy sárga lapot kapott a gólöröme miatt, a gömöriek azonban nem osztoztak a boldogságban. A játékosok rendkívül idegesen jöttek le a pályáról, Vas Ferenc edző pedig ahol csak tudta, reklamálta a mindent eldöntő találat körülményeit. „Ennek örülnek a hazaiak? Hát tegyék. A játékvezetőnek hosszabbítania sem kellett volna, azonban ő még többet ráhúzott, mint az előre jelzett két perc” – hallatta hangját a gömöri szakvezető.

A mérkőzés egyik legérdekesebb momentuma az volt, hogy a második félidőben elromlott az eredményjelző tábla, de a hangosbemondó folyamatosan közölte, hol is tart a találkozó. A gond csak ott volt, hogy a kispadról ezt nem lehetett hallani, így az edzők sokszor nem is tudták hol tart a találkozó. „Valóban nem hallottunk semmit a pálya széléről, azt sem tudom hol járt az idő, amikor a győztes gólt lőttük” – vallotta be Anton Jánoš, a szenciek edzője, aki újonc csapatatával a negyedik helyen zárta a bajnokság őszi idényét. (hp)