Csillaghullás és állócsillagok

A győzelem pillanata. Johansson a férfi és Capriati a női egyes megnyerése utánTASR/AP-felvételek A nőknél ismétlésre, a férfiaknál pedig ősbemutatóra került sor az ausztrál nyílt bajnokság egyeseinek döntőjében. Ennek előzményei az első játékhétre vezethetők vissza, amikoris a gyengébbik nem legjobbjainak teljesítménye, Mary Pierce-t és Arantxa Sanchez-Vicariót leszámítva, maga volt az állandóság, míg a férfiaknál a kiemeltek szinte egymással versengve hullottak ki. A melbourne-i elitviadal történetében eddig még nem fordult elő, hogy az első helyen rangsorolt teniszező már a nyitófordulóban búcsúzzon. Most viszont megtört a jég, e nem éppen dicsekvésre méltó tettet pedig éppen egy hazai játékos, Lleyton Hewitt követte el. Mentségéül legyen mondva, hogy előtte bárányhimlőn esett át, vagyis napokig nem tudott felkészülni. Hewitt kudarcával nem maradt egyedül, Kafelnyikov, Kuerten, Ivanisevics és valamennyi ausztrál játékos már a bemelegítőnek szánt fordulókban búcsúzni kényszerült. S ha ez nem lett volna elég, sérülések sora tizedelte a bajnokokat, Serena Williams és Andre Agassi például az utolsó pillanatban mondta le a versenyt. A szédítő csillaghullás láttán az Australian Opent a találékonyak sürgősen átkeresztelték Invalid Openre.

A végére a férfiaknál szinte nem is maradt közönségcsalogató név. Pete Sampras egy héttel ezelőtti kiesése már a negyeddöntők során egyértelművé tette: az idén új győztes nevét kell beírni az elittorna krónikájába. Végül a svéd Thomas Johanssonra mosolygott rá a szerencse, aki Edberg és Wilander nyomdokain haladva harmadik svédként nyerte el az ausztrál trófeát. Johansson, aki 25. Grand Slam tornáján ért fel a csúcsra, alaposan elrontotta ellenfelének, Marat Szafinnak a kedvét, aki speciális doppingként csupa szőke szépséget ültetett a páholyába. A hölgykoszorú bánatára az orosz fiú a fináléban kikapott, s ez bizony beárnyékolta 22. születésnapját. A hölgyek mezőnyét az első játékhéten elkerülte a legjobbak kiesése, a legelőkelőbb helyen kiemelt állócsillagok biztosan meneteltek tovább; ennek köszönhetően már a negyeddöntőkben finálénak beillő összecsapásokat láthattak a nézők. ĺgy nem meglepő, hogy az elődöntőbe a négy legmagasabban rangsorolt közül három is bekerült, s a negyedik sem volt éppen kakukktojás, hiszen Szeles Mónika korábban háromszor is diadalmaskodott Melbourne-ben. A Jennifer Capriati–Martina Hingis döntő mind a szereposztást, mind a végeredményt illetően a tavalyi megismétlődésének számított. Örvendetes, hogy Hingis hosszú sérülését követően az idén magára talált: Sydney-ben tornát nyert, az egyesben ugyan kikapott a fináléban, azonban a párosban Anna Kurnyikovával az oldalán részben kárpótolta magát a vereségért. Capriati pedig címvédőhöz méltóan szerepelt, ezzel is aláhúzva, hogy tavalyi kirobbanó sikere nem volt csupán egyszeri fellángolás. Arról nem is szólva, hogy Hingis ellen gyakorlatilag vert helyzetből fordított, négy mérkőzéslabdát hárított, miközben a Rod Laver Arenában közel 60 fokos volt a hőség.

A szlovák teniszezők helytálltak Ausztráliában. Bár a selejtezőkben nem igazán jeleskedtek, ám aki a főtáblára került, az többnyire elmenetelt a 3. fordulóig. Különösen az érsekújvári Martina Suchá előretörése dicséretes. Örvendetes, hogy a párosok népes mezőnyében a poprádi Daniela Hantuchová volt a legsikeresebb, aki előbb Arantxa Sanchez-Vicarióval az oldalán döntőt játszott a női párosoknál, majd a vegyespárosoknál a zimbabwei Kevin Ullyettel a fináléban is verhetetlennek bizonyult. A 18 éves Hantuchovának ez már a 2. Grand Slam-győzelme, hiszen tavaly Wimbledonban a cseh Leoš Friedllel szintén diadalmaskodott. Hantuchová most a legjobbaktól tanul, hiszen Sanchez-Vicariónál alig találunk tapasztaltabbat a mezőnyben, a következő tornákon pedig egyenesen egy legendával, Martina Navrátilovával lép pályára. A Melbourne-i siker meg is látszódik a WTA-helyezéseken: a tegnap közzétett ranglista első 50 helye között öt szlovák teniszezőnőt is találunk.