Csalódott sportvezetők: Hamburg nem rendezne olimpiát

A vasárnap 21 órakor nyilvánosságra hozott adatok szerint körülbelül 650 ezren éltek szavazati jogukkal, ez nagyjából 50 százalékos részvételi arányt jelent. A voksok 92,6 százalékának feldolgozása után 51,7 százalék volt a rendezést ellenzők és 48,3 százalék a támogatók aránya. A helyi szakértők szerint jelentős változás már nem várható. A hivatalos végeredményt csak december 15-én jelentik be.    Nem sokkal később Olaf Scholz polgármester (SPD) hivatalosan is elismerte, hogy többen szavaztak a rendezés ellen, mint mellette. A városvezető nagy csalódásként értékelte a végeredményt, a kommentárok pedig az egész német sport vereségének nevezték a népszavazást, egyben emlékeztettek arra, hogy Németország két év alatt már a második "olimpiai vereségét" szenvedte el, hiszen 2013-ban a müncheni lakosok utasították el a város kandidálását a 2022-es téli ötkarikás játékokra.    Tavasszal még a hamburgiak 64 százaléka pártolta a rendezést, nagyrészt ezért határozott úgy a Német Olimpiai Bizottság, hogy Berlin helyett a kikötőváros jelentkezzen. A közelmúltbeli korrupciós ügy, a 2006-os németországi labdarúgó-világbajokság helyszínkijelölése körüli botrány, a párizsi terrortámadások és a terrorfenyegetés miatt elmaradt hannoveri Németország-Hollandia barátságos meccs után viszont - egy közelmúltbeli felmérés szerint - már csak 56 százalékos volt az olimpiarendezés támogatottsága.    Az ellenzők azt hangoztatták, hogy túl sokba kerülne az esemény lebonyolítása. Hamburg 11,2 milliárd euróból (3500 milliárd forint) rendezte volna meg a 2024-es játékokat, ehhez az összeghez az adófizetők 7,4 milliárddal járultak volna hozzá, a fennmaradó 3,8 milliárdot pedig egyéb forrásokból kellett volna előteremteni. A pályázó városok közül Hamburg büdzséje lett volna a legnagyobb.    A hamburgi szavazást követően már csak Budapest, Los Angeles, Párizs és Róma versenyez a rendezésért. A budapesti pályázatról elkészített júniusi megvalósíthatósági tanulmány 774 milliárd forintra becsülte a szükséges befektetés összegét.    A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja ki a rendezőt.  Csalódottak a német sportvezetők Hamburg visszalépése miatt Csalódottságának adott hangot több német sportvezető azt követően, hogy vasárnap este eldőlt: Hamburg nem pályázik a 2024-es nyári olimpiára, mert a lakosok ügydöntő népszavazáson nem támogatták a kandidálást. Nikolas Hill, a kandidáló bizottság ügyvezető elnöke elmondta: ők más eredményben bíztak, de el kell fogadniuk a végeredményt. A közel 650 ezer választó 51,6 százaléka az olimpia ellen, 48,4 százaléka pedig mellette voksolt. A vitorlásversenyek helyszínéül kiszemelt Kielben ugyan többségben voltak az igenek (65,6 százalék), ez azonban nem volt mérvadó.    "Nem lesz új párbeszéd, vagy újragondolása a rendezésnek" - tette hozzá Hill.    Hangsúlyozta: a hamburgi népszavazást olyan témák árnyékolták be, mint például a németországi migránsok ügye, a Német Labdarúgó Szövetség korrupciós botránya, terrortámadások és -fenyegetettségek, doppingbotrányok, s az ellenzők kiemelték a magas rendezési költségeket is. Hamburg 11,2 milliárd euróból (3500 milliárd forint) rendezte volna meg a 2024-es játékokat, ehhez az összeghez az adófizetők 7,4 milliárddal járultak volna hozzá, a fennmaradó 3,8 milliárdot pedig egyéb forrásokból kellett volna előteremteni. A pályázó városok közül Hamburg büdzséje lett volna a legnagyobb.    A visszalépés révén Budapest, Los Angeles, Róma és Párizs maradt versenyben.    Ez már a második olyan népszavazás volt Németországban, ahol nemet mondtak ötkarikás rendezésre: 2013-ban a müncheniek nem támogatták, hogy a bajor város 2022-ben téli olimpiára jelentkezzen. Az ország legutóbb 1972-ben volt olimpiai házigazda, München akkor nyári ötkarikás játékoknak adott otthont.     Alfons Hörmann, a Német Olimpiai Sportágak Szövetségének (DOSB) elnöke úgy fogalmazott, a jelek szerint az olimpia és Németország most nem jár együtt, és el kell fogadni a szavazók döntését.    Olaf Scholz hamburgi polgármester hivatalosan is elismerte, hogy többen szavaztak a rendezés ellen, mint mellette, és nagy csalódásként értékelte a végeredményt.    A népszavazás csalódás lehet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára is, hiszen - miután a 2022-es téli olimpia iránt érdeklődő hat város közül négy visszalépett - meghirdette a "gazdaságos olimpia" elvét, azaz az eddigieknél jóval kevesebb pénzből is meg lehetne rendezni a játékokat.    A NOB 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja ki a rendezőt.  A hamburgi "nem" nemzetközi sajtóvisszhangja  Francia, cseh és olasz sajtóvisszhang azt követően, hogy vasárnap este eldőlt: Hamburg nem pályázik a 2024-es nyári olimpiára, mert a lakosok ügydöntő népszavazáson nem támogatták a kandidálást. Franciaország: Le Monde:"Két éven belül a második német olimpiai pályázat vérzik el. Korábban a müncheniek is az ellen voksoltak, hogy a város 2022-ben téli játékokat rendezzen. A helyi olimpiai bizottság márciusban Berlinnel szemben Hamburgot favorizálta, mert azt gondolta, hogy a Hanza-városban több támogatást kap, mint a fővárosban."    L'Equipe:"Párizsnak eggyel kevesebb ellenfele maradt a 2024-es olimpiára. Már csak Los Angeles, Róma és Budapest van versenyben." Csehország: Lidové noviny:"A londoni olimpiára a brit kormány mintegy kilencmilliárd eurót adott ki. A hamburgi szervezők szerint az ő eseményük több mint kétmilliárd euróval kevesebbe került volna. A kritikusok azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a 2012-es büdzsé egy pontban jóval több pénzt emésztett fel, ez pedig a biztonság. Az a terület, amelyre a párizsi események után még a korábbiaknál is nagyobb figyelem irányul" Olaszország: La Stampa:"Róma elveszítette egy riválisát a 2024-es játékokért zajló versenyben. És ezen nincs mit ünnepelni. Négy város, Róma, Párizs, Los Angeles és Budapest maradt, valamint a bizonyosság, hogy jelenleg nem örvend nagy népszerűségnek az olimpiai játékok"    La Repubblica:"A Hamburg 2024 projekt elbukott a polgárok előtt. Rómának három riválisa maradt."    Corriere della Sera:"Németországban ez a második megbukott olimpiai pályázat az elmúlt két évben."