Carlsen, a csodagyerekből lett világbajnok

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Ezzel ő minden idők harmadik legfiatalabb világbajnoka (az ukrán Ruszlan Ponomarjov 2002-ben tizennyolc évesen lett FIDE-világbajnok, Kaszparov pedig 1985-ben 22 és fél évesen szerezte meg a világbajnoki címet), pedig csak nyolcévesen kezdett komolyan a sakkal foglalkozni.

Először nem érdekelte

Bár a kis Magnus analitikai készsége és páratlan memóriája korán megmutatkozott – kétévesen már könnyedén elbírt az 50 darabos puzzle-vel, négyévesen majdnem minden norvég település lakosainak számát tudta, és ismerte a világ fővárosait is, ötévesen pedig bonyolult építményeket készített legóból, precízen meghatározva az egyes elemek helyét –, a sakk eleinte nem kötötte le. Édesapja ötévesen tanította meg neki a szabályokat, de Magnust nem igazán érdekelte a dolog, így aztán néhány parti után abbamaradt a sakkoktatás. Három évvel később – amikor Magnus már síugróedzésekre járt, és arról álmodozott, hogy egyszer válogatott lesz – az apa újra elővette a sakktáblát, s ezúttal fiát megfogta a játék varázsa. Oktatóhoz kezdett járni, de sokáig a sakkal párhuzamosan a síugrást is űzte. Az iskolában már senki nem akart vele sakkozni, mert senkinek sem volt esélye ellene, az interneten azonban több ezer partit lejátszott, s ezekből rengeteget tanult. A számítógép ellen azonban sosem játszott szívesen: „Számítógép ellen játszani olyan, mintha egy nagyon buta ellenfeled volna, aki mégis mindig megver” – nyilatkozta egyszer.

Kaszparovval is készült

Az áttörést az hozta meg számára, amikor édesapja bepakolta a családot egy furgonba, és egy éven át Európában kocsikáztak. Az akkor tizenhárom éves Magnus iskola helyett sakkversenyekre járt, egy év alatt 150 tornán indult. Sokat fejlődött, s ennek köszönhetően a sportág legnagyobbjaival is találkozhatott. 13 éves, négy hónapos és 27 napos korában lett nagymester (minden idők harmadik legfiatalabb játékosaként), 2004-ben egy reykjavíki tornán villámsakkban legyőzte Karpovot, másnap azonban rapidsakkban kikapott Kaszparovtól. Kaszparov állítja, már akkor észrevette Magnus tehetségét, a norvég versenyző pedig később edzőként alkalmazta Kaszparovot. Az együttműködés csak fél évig tartott, mert Kaszparov (aki főleg a megnyitásokkal kapcsolatban adott tanácsot Carlsennek), egyszer az utolsó pillanatban azt javasolta tanítványának, változtasson a tervezett megnyitáson. Carlsen elvesztette a partit, és kirúgta a méregdrága edzőt (mindezt Kaszparov utólag úgy interpretálta, hogy Carlsen megfutamodott a kemény munka elől, s páratlan lehetőséget hajított el magától).

Harmónia és költészet

Carlsen csodagyerek volt, s tehetsége úgy is kiteljesedett, hogy soha nem vetették alá olyan dresszúrának, mint a Polgár lányokat. Amikor egyszer megkérdezték a norvég klasszis apját, mit talál fia vonzónak a sakkban, azt felelte: „Csak élvezi a játékot. Őt a kíváncsiság hajtja előre, nem a fegyelem.”

Carlsen imád sakkozni, ma is szívesen játszik online, persze különböző álneveket használ. Ha egy partit elveszít, akkor szinte biztos, hogy az estét a számítógép előtt tölti majd, ismeretlen ellenfeleket verve agyon az internet anonimitásába burkolózva. „Ilyenkor szükségem van arra az érzésre, hogy képes vagyok megnyerni egy játszmát. Erre nagyon jó az internet” – nyilatkozta egy korábbi interjújában az újdonsült világbajnok.

A számítógépet azonban csak eszközként kedveli, mert szerinte a gép játékából hiányzik az elegancia, a saját játékában azonban harmóniát és költészetet vél felfedezni.

A 20. világbajnok

Múlt héten Magnus Carlsen a férfi sakkozás történetének 20. világbajnoka lett. A 12 játszmásra tervezett döntőt az indiai Csennaiban, a címvédő Viswanathan Anand számára hazai pályán rendezték, de a norvég sakkozó így is diadalmaskodott, az eredmény 6,5:3,5 lett Carlsen javára.

„Magnusnak az az előnye, hogy rengeteg arca van. Ha kell, taktikus, ha kell, támad, ha kell, a pozicionálásra helyezi a hangsúlyt” – Anand ezt két éve mondta mostani ellenfeléről. Az elvesztett vb-döntő után (ahol egyik szekundánsa a magyar Lékó Péter volt) pedig csak ennyit mondott: „Azt hiszem, úgy illik, hogy gratuláljak neki. A hibáim nem maguktól keletkeztek, egyszerűen kiprovokálta őket, vagyis minden elismerésem neki. Magnus egyértelműen dominált a meccsen. Az elején úgy gondoltam, esélyeim attól függnek, hogy kitartok-e a hosszú partikban úgy, hogy nem követek el sok hibát.”

Lezser zseni

Carlsen zsenialitásához nem fér kétség, de a norvég világbajnok egyáltalán nem sótlan és zárkózott, amilyennek a sakkozókat képzelni szokás. Facebook-oldala egy vagány huszonéves életéről ad képet – Carlsen sokat sportol (néha összetöri a teniszütőjét, mert mindig mindenhol győzni akar), hegyet mászik, divatos cuccokban pózol, és persze sakkozik – de még ezt is interaktívan, mert sokszor rejtvényeket ad fel a rajongóinak. Igazi lezser zseni, a mai kor világsztárja. S most már világbajnok is. (bt)