Bernal a Tour új bajnoka

A francia Julian Alaphilippe 14 napon át viselhette a sárga trikót az idei Touron, saját bevallása szerint is jóval tovább, mint gondolta volna. A pénteki kőkemény hegyi szakasz előtt 90 másodperc volt Alaphilippe előnye Bernal előtt, ám az időjárás viszontagságai miatt lerövidített szakasz után már a kolumbiai csodagyerek vezette az összetettet, 48 másodperces előnnyel.

A pénteki szakasz eredetileg Tignes-ben ért volna véget, de végül az Iseran-csúcsnál elért eredményeket vették figyelembe, mivel a 2770 méter magasan fekvő csúcs után sárlavina zúdult az útra, és a havas, jeges, sárral borított úton életveszélyes lett volna folytatni a versenyt.

Ekkor már Bernal vezetett, aki jó pillanatot választott a támadásra, az Iseranon mindenkit lerázott magáról. A lejtőn lefelé sem kímélte magát, igyekezett növelni előnyét, elsőre meg sem értette, mit akarnak tőle a pályabírók, amikor közölték vele, hogy törölték a szakasz hátralévő 36 kilométerét. Csak akkor fogta fel, mi történt, amikor anyanyelvén, spanyolul is elismételték neki az információt.

A Touron utoljára 1996-ban kellett lerövidíteni egy szakaszt a rossz időjárás miatt, akkor még a rajt előtt döntés született erről.

A pénteki verdiktet sem fogadta minden versenyző kitörő örömmel. Steven Kruijswijk, a Jumbo versenyzője mérgelődött, mert az utolsó emelkedőn, Tignes előtt akart támadni. „Ha ezt tudtam volna, már az Iseranon megpróbálom” – idézte a holland kerekest a sajtó.

„Bátraké a szerencse, ez volt a jelmondatunk a szakasz előtt – fogalmazott Dave Brailsford, az Ineos menedzsere. – Az Iseranon terveztünk támadni, és szerencsénk is volt.”

Alaphilippe rendkívül szimpatikusan nyilatkozott: „Mindent kiadtam magamból. Erősebb versenyzőktől kaptam ki. Hihetetlen volt a sárga trikót viselni, tovább lehetett az enyém, mint vártam. Minden egyes emelkedőn, minden egyes lejtőn harcoltam, hajtott az eufória, hogy a sárga trikó még mindig rajtam van. Az eredmény nem olyan fontos, ha tudom, hogy mindent kiadtam magamból. Nem bántam meg semmit.”

Szombaton szintén rövidített szakasz várt a mezőnyre – az eredetileg 130 kilométeres táv és három kategorizált emelkedő helyett csak 59 kilométer és a hegyi befutó, azaz egy közel 33 és fél kilométeres, 5,4 százalékos átlag meredekségű emelkedő a Val Thorens 2365 méteres csúcsáig. A Tour erre egyébként még csak egyszer járt, 1994-ben.

Bár már a rajt előtt eldőlt, hogy a szakasz rövidebb lesz, sokáig azt sem lehetett tudni, egyáltalán sor kerülhet-e az etapra, mert az Alpokban ismét vihar tombolt. Csak másfél órával a start előtt erősítették meg a versenyszervezők, hogy megrendezik a szakaszt.

Az utolsó előtti etapot végül az olasz Vincenzo Nibali, a Tour 2014-es összetett győztese nyerte, aki 13 kilométerrel a cél előtt támadott. Alaphilippe teljesen összezuhant, esélye sem volt csökkenteni a hátrányát Bernallal szemben, aki különösebb gond nélkül megőrizte a sárga trikót.

A kolumbiai versenyző csapattársával, Geraint Thomasszal együtt haladt át a célvonalon a negyedik helyen, de igazából győztesként. A tavalyi győztes Thomas nem győzte dicsérni Bernalt. „A Tour elejétől kezdve elképesztő volt. Fenomenális tehetség. Már tavaly is mindannyian meg voltunk róla győződve, hogy egyszer meg fogja nyerni a Tourt, bár arra talán nem számítottunk, hogy ez már idén megtörténik. De szupererős volt, a hegyekben a legjobbak közé tartozott.”

Bernal nem igazán találta a szavakat: „El kell telnie még néhány napnak, amíg felfogom, mit is értem el. Számoltam vissza kilométereket, s amikor célba értünk, és Geraint felemelte a kezemet, tudatosítottam, megnyertem a Tour de France-ot.” ⋌(bt)