Beárnyékolja a dopping az atlétikai vb-t

A százméteres síkfutás döntője, Usain Bolt, Asafa Powell és Tyson Gay összecsapása lehetett volna a moszkvai atlétikai vb csúcspontja. Bolt hatszoros olimpiai bajnok és 100 méteren is világcsúcstartó, Gayé az idei év legjobb ideje ezen a távon, Powell is futott már 9,8 alatt, s egyre javuló formát mutatott. Az orosz fővárosban azonban végül csak Bolt versenyezhet – Powell és Gay megbukott a doppingteszten. A jamaicai Powell az országos bajnokság után szolgáltatott pozitív mintát (négy másik atlétával együtt, köztük volt például az olimpiai bajnok Sherone Simpson is), az amerikai Gayt egy versenyen kívüli tesztelésen kapták el. Mindketten tagadják, hogy tudatosan tiltott szert vettek volna magukhoz. Stuart McMillan edző szerint azonban ma már nem kifogás egy sportoló számára, hogy nem tudta, mit tartalmaz a táplálék-kiegészítője: „Bármely atléta, aki ezt a kifogást használja, vagy buta, vagy hazudik!” Szervezett dopping?Azóta kiderült, hogy a Konföderációs Kupán egy jamaicai futballista is pozitív mintát szolgáltatott, a FIFA emiatt egy hónapra fel is függesztette a jamaicai válogatott játékjogát. Az egész csapatét, nem pusztán az adott játékosét, ami akár arra is utalhat, hogy a karibi országban szervezett doppingolás folyhat.Tény, hogy 2010-ben a WADA feloszlatta a jamaicai doppingellenes ügynökség elnökségét, mert a helyi atlétikai szövetség elnöke is tagja volt, s fennállt a gyanú, hogy neki nem éppen az az érdeke, hogy az atlétákat leleplezzék. De Törökországban is felmerült a szervezett dopping lehetősége: a török szövetség néhány napja 31 sportolót tiltott el doppingolás miatt, köztük az Athénban ezüstérmes Esref Apak kalapácsvetőt. A botrány jelentősen ronthatja Isztambul esélyeit a 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezésére, bár a török sportvezetők éppen azzal védekeznek, hogy a tömeges lebukások bizonyítják, az ország komolyan veszi a doppingellenes harcot. A szervezett doppingolás nem új keletű dolog: a napokban került nyilvánosságra, hogy a hiedelmekkel ellentétben nemcsak az NDK-ban, hanem Nyugat-Németországban is folyt államilag finanszírozott, rendszerszintű doppingolás, például az 1966-os labdarúgó-világbajnokságon és az 1976-os montreali olimpián is teljesítményfokozó szereket kaptak a versenyzők. A német doppingmúltat feltáró anyag 800 oldalas, s címében „1950-től napjainking” határozták meg a vizsgált intervallumot. A „napjainkat” érintő információkat egyelőre nem tárták a nyilvánosság elé… Hosszú a listaBár a technika fejlődésével egyre több tiltott szert lehet kimutatni a vizelet- és vérminták segítségével, a pozitív tesztek százalékos aránya nem változott az elmúlt évtizedben. David Howman, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) vezérigazgatója szerint ma is, akárcsak tíz éve, a tesztek kb. 2%-a pozitív, miközben kétszámjegyűre tehető azoknak az aránya, akik doppingoltak, de nem buktak le. A két leginkább érintett sport a kerékpár és az atlétika. Az atléták doppingeseteit a Wikipédia közel 20 oldalon listázza, a névsorban tizenegy magyart is találunk, köztük Annus Adrián és Gécsek Tibor kalapácsvetőket, valamint Fazekas Róbert és Kővágó Zoltán diszkoszvetőket. Fontos hangsúlyozni, hogy a WADA jelenlegi szabályai szerint nem pusztán a pozitív doppingminta minősül doppingvétségnek, hanem a mintaadás megtagadása és az is, ha a sportoló adott időpontban nem tartózkodik az előre bejelentett helyen. Kilencből csak kettő tiszta?Usain Bolt neve tiszta. Sosem keveredett doppinggyanúba, minden teszten átment. Másrészt viszont a hétszeres Tour-győztes Lance Armstrong sem bukott le soha – eredményei akkor kezdtek igazán gyanússá válni, amikor egyre több volt csapattársáról és ellenfeléről derült ki, hogy tiltott szereket használt. E tekintetben pedig Bolt sincs egyszerű helyzetben – a történelem során kilenc vágtázó teljesítette a száz métert 9,8 másodpercen belül, közülük hétnél felmerült a doppinggyanú, hatukról pedig be is bizonyosodott, hogy pályafutásuk bizonyos szakaszában doppingoltak. A listán a legnagyobb név természetesen Ben Johnson, aki az 1988-as szöuli olimpián elképesztő, 9,79 másodperces világcsúcsot futott, de alig néhány órával később lebukott sztanozollal. Ez volt az olimpiák történetének legnagyobb doppingbotránya, ezután tizenöt évet kellett várni, hogy valaki ismét 9,8 másodpercen belül fussa le a százat. Az amerikai Maurice Greene-nek (9,79) sosem volt pozitív tesztje, de elismerte, hogy 10 000 dollárt fizetett egy mexikói diszkoszvetőnek, bizonyos „dolgokért”. A diszkoszvető szerint ezek a „dolgok” teljesítménynövelő szerek voltak. A szintén amerikai Justin Gatlint (9,79) 2001-ben két évre eltiltották amfetaminhasználat, aztán 2006-ban négy évre tesztoszteronhasználat miatt. Mindezek után is visszatért, a londoni olimpián bronzérmes volt. Az amerikai Tim Montgomerynek (9,78) törölték a világcsúcsát a krónikákból, miután elismerte, hogy tesztoszteront és növekedési hormont használt. (Párja, Marion Jones is beismerte, hogy tiltott szerekkel élt, olimpiai aranyait elvették, börtönbe is kellett vonulnia.) A jamaicai Yohan Blake (9,69) a 2009-es vb-n szolgáltatott pozitív mintát. Szervezetében olyan szert találtak, amely ugyan nincs a tiltólistán, Blake mégis visszalépett a versenytől, és három hónapra eltiltották. Asafa Powellt (9,72) és Tyson Gayt (9,69) már taglaltuk, mindkettőjük mintája pozitív lett, de egybehangzóan tagadják, hogy tudatosan csaltak volna. Jelenleg tehát csak két olyan vágtázó van, aki valaha 9,8-on belül futotta a százat, s nem követett el doppingvétséget – a jamaicai Nesta Carter (9,78), aki nem mellesleg Powell edzőpartnere, illetve Usain Bolt, aki 9,58-as űridejével az aktuális világcsúcstartó. Gyanús laborigazgatóMíg a világ egyik része azon töri a fejét, el lehet-e érni ilyen eredményeket doppingszerek használata nélkül, a britek amiatt aggodalmaskodnak, hogyan kezelik majd a moszkvai vb-n levett mintákat az orosz illetékesek. A Mail on Sunday bulvárlap leleplező riportjában rámutatott: Oroszországban egyetlen, a WADA kívánalmainak is megfelelő laboratórium található, annak igazgatója, Grigorij Rodcsenkov ellen nyomozás folyt, tiltott szerek beszerzése és árusítása miatt. Őt végül felmentették, de a lánytestvérét börtönbüntetésre ítélték, mert bizonyíthatóan tiltott szereket vásárolt, és ezeket aztán sportolóknak továbbította. Oroszoszágban jelenleg több mint 40 sportoló tölti eltiltását dopping miatt, de a pletykák szerint ha valakinek elég pénze van, biztosra mehet, hogy nem lepleződik le. A Mail on Sunday informátorai szerint a moszkvai laboratórium egyes mintákat manipulál, egy másik forrás pedig azt nyilatkozta, az oroszok jóval a világ mögött kullognak a doppingolás terén, olyan anabolikus szteoridokat szednek, amelyeket az NDK-ban fejlesztettek ki a 70-es években. Volt olyan brit atlétikai vezető, aki az oroszországi hírek hallatán kijelentette, el kellene venni Moszkvától a világbajnokság rendezési jogát – persze mérlegelendő, mennyire lett volna ez reális néhány héttel a megnyitó előtt, illetve az is, hitelt lehet-e adni egy bulvárlap anonim informátorainak. Az viszont tény, hogy az orosz doppingellenes ügynökség, a RUSADA csak 2008-ban alakult meg, miközben például Szlovákiában több mint húsz éve működik nemzeti doppingellenes szervezet. Négyéves eltiltásA Nemzetközi Atlétikai Szövetség a sokasodó doppingesetekre a szabályok szigorításával reagált: a küldöttek tegnap elfogadták, hogy 2015. január 1-jétől újra automatikus négyéves eltiltás jár minden doppingvétségért, tehát azoknak is, akik most először buknak le. Az IAAF 2004-ben csökkentette az eltiltásokat, azóta a szabályok első megszegése után kétéves eltiltás járt, csak a visszaesőket tiltották el négy évre.Bőd Titanilla