Az angol beteg

Ki lesz a világbajnokság gólkirálya? A bukmékerek válasza egy hónapja még egyértelmű volt: Wayne Rooney! Csakhogy Rooney azóta lábközépcsont-törést szenvedett, s egyelőre az is kérdéses, pályára léphet-e egyáltalán Németországban.

A csodacsatár azonban nem adja fel. „Egész Anglia mögöttem áll, és ez erőt ad” – üzente a szurkolóknak.

Még csak húszéves. Mire emlékszik az előző világbajnokságokról?

Owen góljára az argentinok ellen, az 1998-as vb-n. Az felejthetetlen este volt számomra. A legszomorúbb élmény pedig a négy évvel ezelőtti, brazilok elleni vereség.

Két éve az Európa-bajnokságon négy gólt lőtt. Tizennyolc évesen. Sven-Göran Eriksson akkor Peléhez hasonlította...

Engem akkor is csak egyetlen dolog foglalkoztatott: az, hogy csak a futballra összpontosítsak. Nem zökkenthet ki semmi és senki. Történhet bármi a „fejem felett”, lehet bárki az ellenfél, nekem a saját stílusomban kell futballoznom.

A szakemberek a nyári vb előtt Brazíliát favorizálják. Egyetért ezzel?

A barziloknak nagyon erős csapatuk van. Elég megnézni a névsort: félelmetes nevek. De ha világbajnokok akarunk lenni, akkor meg kell vernünk őket is, nincs mese. A csatársoruk és a középpályájuk hibátlan, de a defenzívájuk sebezhető, ha nyomás alá kerül. Rajtuk kívül az argentinok is esélyesek, kiváló egyéniségeik vannak, Messi vagy a csapattársam, Heinze...

...vagy az a Riquelme, aki a Villarreallal kiejtette a Manchestert a BL csoportkörében.

Amikor idegenben játszottunk ellenük, a szünetben azt kérdezgettük egymástól az öltözőben: Mi a fene történik itt? Riquelme annyira jól bánt a labdával, hogy megközelíteni sem lehetett, nemhogy szerelni!

További esélyesek?

Az olaszok, a hollandok és a németek is kellemetlenek lehetnek.

És a csehek? Vagy Petr Čechnek könnyű gólt lőni?

Na nem, azt nem mondanám, Petr rendkívül jó kapus, s nem csupán megbízható, hanem nagyon sportszerű is. A bajnokságban még nem lőttem gólt neki, talán majd a világbajnokságon.

Még csak néhány éve van jelen a futballban, mégis rengeteg sikerélménye volt már. Melyikre emlékszik vissza a legszívesebben?

Erre könnyű válaszolnom: az eddigi legizgalmasabb mérkőzés a törökök elleni 2003-as Eb-selejtező volt, Isztambulban. A vége 0:0 lett, azzal jutottunk tovább. Szó szerint tombolt a lelátó, amikor a meccs előtt kijöttünk melegíteni. Az a döntetlen ott, abban a közegben nagyon nagy eredménynek számított.

Két éve hagyta el az Evertont a Manchester Utd kedvéért. Nem bánta meg?

Megbánni? Épp ellenkezőleg. Tudtam, hogy Alex Ferguson odafigyel a fiatal játékosokra, hogy sok tehetségből faragott valódi futballistát. Én is érzem magamon a fejlődést. Idén a sérülésemig olyan erőben voltam, hogy akár naponta meccset játszhattam volna.

Amikor Manchesterbe érkezett, az első számú gólfelelős Ruud van Nistelrooy volt. Mi a véleménye róla?

A rekordjai önmagukért beszélnek. Ruud egyszerűen imád gólt lőni. Sokan csak azt látják, ahogy berúgja, de érdemes megfigyelni, hogy hogyan helyezkedik előtte, azt a rengeteg rövid sprintet a tizenhatoson belül. Mindig pontosan tudja, hol kell lennie, hova fog lepattanni a labda.

Futballistaként egy bokszoló a példaképe: Mike Tyson. Miért?

Gyerekként sok meccsét megnéztem, és nagyon imponált a stílusa. Ahhoz képest pedig, hogy hol kezdte, milyen körülmények között nevelkedett, milyen közegből indult, óriási eredményt ért el. Nálam ő minden idők legjobb nehézsúlyú bokszolója.

(A Mladá Fronta Dnes és külföldi sportlapok alapján.)