Amerikai és osztrák himnusz Bauer Rudolf tiszteletére

SZABÓ ZOLTÁN

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elsősorban a játékok szellemi atyja, Pierre de Coubertin érdemeinek elismeréseként adta a rendezési jogot a francia fővárosnak. Párizs azonban ebben az évben világkiállításra készült, olyanra, amilyen még nem volt a történelemben.

Zűrzavarok sorozata

A hivatalos francia körök az olimpiát, amely öt hónapig (!) tartott, a kiállítás elhanyagolható részeként kezelték: a kiírásokból mellőzték az olimpia szót, és csupán nemzetközi versenyeket hirdettek. Egyébként a maratoni versenysorozatnak összesen 50 ezer látogatója volt, a világkiállításnak pedig 48 millió! Ezek után nem csoda, hogy az 1900-as olimpia a „zűrzavarok olimpiájaként” vonult be a sporttörténelembe...

A játékokról nem készült hivatalos jelentés, így sporttörténészeknek máig sok nehézséget okoz a versenyszámok és az eredmények megállapítása, ebben a kérdésben többször is változott a NOB álláspontja.

Egyedül a versenyzőket nem lehetett elmarasztalni, akik a mostoha körülmények és a bántó érdektelenség ellenére remek teljesítményekkel rukkoltak ki, majdnem minden olimpiai rekord megdőlt. Egyetlen athéni bajnok sem tudta megvédeni címét. Az atlétikai versenyeket a Racing Club pályáján rendezték, amely egy hepehupás játszótérre emlékeztetett, a 100 méteres síkfutás egyenesének szintje például 60 centit emelkedett… Az amerikai atléták voltak a legsikeresebbek, a 23 számból 17-et megnyertek. Közülük is kiemelkedett a sokoldalú Alvin Kraenzlein, aki a mai napig az egyetlen olyan atléta, aki egy olimpián négy egyéni számban (távolugrás, valamint három gátfutószám – 60, 110, 200 m) is az első helyen tudott végezni.

A Gumiember

legyőzte a sorsát

Különös egyénisége volt az olimpiának a Gumiembernek becézett amerikai Ray Ewry. Három olimpián nyolc elsőséget szerzett – Párizsban háromszor nyert – helyből magasugrásban, távolugrásban és hármasugrásban. Ewry teljesítménye nemcsak a parádés teljesítménye miatt hihetetlen. Az amerikai fiú ugyanis évekre tolókocsiba kényszerült, s mivel a gyermekbénulás akkoriban gyógyíthatatlan volt, egész életét is így tervezte. Azonban 20 évesen felépült súlyos betegségéből és az ötkarikás játékokon sohasem (!) szenvedett vereséget. A Gumiember, aki legyőzte a sorsát.

Győzelme után

sportágat váltott

A diszkoszvető Bauer Rudolf 36,04 méteres eredménnyel szerezte a magyar atlétika első olimpiai bajnoki címét. Győzelme annyira meglepetésszámba ment, hogy az eredményhirdetésnél a zenekar megszokásból az amerikai himnuszt játszotta. Miután észrevették a tévedést, a himnusz felénél a zenekar az osztrákra váltott. Bauer 21 évesen Párizsban vett utoljára diszkoszt a kezébe, az akkori szokások szerint ötkarikás diadala után sportágat váltott, és az evezésnél kötött ki.

Nagy káoszt okozott a maratoni futás, amelyet Párizs utcáin rendeztek, s miután sok versenyző eltévedt (az amerikai Arthur Newton például úgy ért célba, hogy azt hitte, nyert...), a végső győzelmet a kiváló helyismerettel rendelkező hazai Michel Théato szerezte meg.

Párizsba már a nők is meghívást kaptak, szám szerint 22-en. Persze csak gondos, rendes ruhában teniszezhettek és golfozhattak.

Amikor befejeződött az olimpia, a sportújságírók azt állapították meg a rendetlen rendezőkről: egyetlen hibátlan húzásuknak az atlétikai versenyeket követő tűzijáték bizonyult. Egyébként a párizsi ötkarikás játékok szervezésére jellemző, hogy az érmeket csak évek múlva küldték el a győzteseknek és a helyezetteknek…