Ameddig a takaró ér

Amikor még Bieliková (jobbról) is Rózsahegyen játszott. Azóta a Gdyniát erősíti. TASR-felvételJuraj Čech klubelnök, polgármester és vezetőségbeli társai a tavaly májustól eltelt zavaros időszak hátterét és összefüggéseit tárták a nyilvánosság elé, részben helyre rakva a korábbi klubvezetés egyoldalú és elferdített tájékoztatását.

ELŐZMÉNYEK. Tavaly a sztárokkal (köztük a brazil Alessandrával, akinek éves szerződése 110 ezer dollár volt) teletűzdelt liptói csapat negyedikként zárt az Euroliga legjobb négyesfogatának tornáján, a Final Fourban. „Máig a rózsahegyi és szlovák kosárlabda remek sikerének tartom a szereplést – húzza alá Juraj Čech. – Csakhogy az idény hatalmas tartozással zárult, olyannal, amelyet nem lehetett fél vállról venni.” Az adóssághalmozás megfékezésére nem mutatkozott más, mint egy új klub alapítása.

HOSSZÚ VAJÚDÁS. Elindult a csapat a bajnokságban és az Euroligában, de a régi klub színeiben. Jozef Smolek klubmenedzser közben folytatta ádáz csatáját a pénztelenség leküzdésére, tárgyalások tömkelege zajlott, legtöbbször a polgármesterrel. „Együtt is elmentünk mindegyik érintett szlovákiai szervezethez, de a beszélgetésekből azt a következtetést vontam le, hogy magunkra vagyunk utalva a Liptóban, támogatóként csak a város és főként a cellulóz- és papírgyár (SCP) jöhet számításba” – eleveníti fel a történteket a mostani klubelnök. Közben az SCP világosan kimondta, hogy a jövőben csak olyan klubvezetéssel vállal sorsközösséget, amelyik elfogadja feltételeit, vagyis kiegyensúlyozott költségvetéssel gazdálkodik és nem Jozef Smolek vezeti. Erre azonban csak 2003. február 20-án került sor, amikor a klubmenedzser írásban lemondott. Hosszú vajúdás után.

KÉTFÉLE ELKÉPZELÉS. Közben Smolek a régi úton tört a csúcsok felé. Játékosokat szerződtetett a nemzetközi piacon jegyzett értéküknek megfelelően, de kifizetésükhöz nem volt meg a szükséges anyagi fedezet. A klub átmentését is úgy képzelte el, hogy minden tartozást és kötelezettséget visznek magukkal. Ez a nézete a valós helyzetből kiinduló támogatók szerint megvalósíthatatlan volt. „A 30 ezer lakosú Rózsahegy nem Como, se nem Madrid, ahol összehasonlíthatatlanul nagyobb a szponzorok köre, s ennek megfelelően a pénzforrás is bőségesebb. Mi csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takaró ér. Tavaly kötöttünk egy szerződést az SCP-vel, s ennek alapján évente 15 millió jut a klubnak, további ötmillió a város kasszájából származik, s ehhez jöhet a többi támogató hozzájárulása. Az utóbbi években az SCP 160, a város 80 millió koronát áldozott a kosárlabdára, ami nem kis összeg. S mindenhol a világon úgy van, hogy aki a pénzt adja, az bele is szól elköltésének mikéntjébe” – közölte álláspontjukat az új klubelnök.

JÖVŐKÉP. Az MBK SCP vezetése a folytonosság híve. Állítják, hogy Jozef Smolek kiépített kosárlabda birodalmában a lehetőségek határain belül akarják éltetni a népszerű labdajátékot, felkínálva az alkalmat Szlovákia tehetségeinek. Korábbi céljuk pedig a bajnoki cím megszerzése, vagy legalábbis olyan helyezés elérése, amely után kiléphetnek az európai kupaporondra. Úgy látszik szerényebb idők következnek a liptói élklubban, de a szebb jövőről a mostani klubvezetés se mondott le. Vajon visszatér-e földrészünk csúcsára a rózsahegyi csapat? Sokan kíváncsiak rá.