<p>A 75 éves Jozef Adamec a szlovák futball egyik legismertebb alakja. </p>
Adamec a brazilok elleni mesterhármasát tartja a legtöbbre
A nagyszombati Spartak egykori 44-szeres csehszlovák válogatottjával, a négyszeres gólkirállyal a futballszövetség által létrehozott Hírességek Csarnokában beszélgettünk. Mit tart sikeres pályafutása legszebb mozzanatának? Elégedett vagyok a karrieremmel. A legszebb emlékek az 1968-as pozsonyi mérkőzésen a braziloknak lőtt három gólomhoz főződnek. Hatvanezer néző előtt sikerült mesterhármast elérnem a dél-amerikai labdazsonglőrök ellen a 3:2-re megnyert meccsen. Azóta ez a bravúr csak az olasz Paolo Rossinak sikerült. Ötvenöt éve, hogy Chilében a vb-ezüstérmes csapat tagja volt. Miként emlékszik vissza a világbajnokságra? Alig akarom elhinni, hogy már annyi idő eltelt azóta. Húszévesen az együttes legfiatalabb tagjaként mindhárom csoportmeccsen játszottam (Spanyolország 1:0, Brazília 0:0, Mexikó 1:3), a további meccseken viszont már nem kaptam lehetőséget. Igaz, akkor még nem lehetett cserélni. Így is óriási élmény volt a kispadról nézni a döntőt. Óriási megtiszteltetésnek tartom, hogy helyet kaptam a rendkívül erős válogatottban, amelyben Schrojf, Masopust, Popluhár, Pluskal és Novák is játszott. Beválogatásomban nagy szerepet játszott, hogy akkor katonaként a prágai Duklában fociztam, amelyre a nemzeti csapat épült. Masopusték nemcsak remek futballisták voltak, hanem nagyszerű emberek is. A négy évvel későbbi mexikói világbajnokságon miért nem sikerült továbbjutni a csoportból? Rendkívül erős ellenfelekkel, a brazilokkal, az angolokkal és a románokkal kerültünk szembe. Úgy emlékszem, hogy a tizenhatos mezőnyből a legutolsóként utaztunk ki a vb-re, így komoly akklimatizációs problémáink voltak. Az első félidőket még bírtuk, ám a szünet után rendre elfáradtunk. Kár, hogy pont nélkül búcsúztunk, mert remek kollektívát alkottunk. Miként gondol vissza az 1969-es, Ajax elleni nagyszombati BEK-elődöntőre? Amszterdamban lámpalázasan fociztunk, és 3:0-ra kikaptunk, a visszavágón viszont kapujukhoz szegeztük a hollandokat, Laco Kuna két gólt lőtt. Sajnos, több helyzetet is kihagytam, az utolsó percben egyedül törtem kapura, ám lövésemet a kapufa hárította. Vannak ilyen peches meccsek, amikor semmi sem sikerül. Ha a tévében felelevenítik a meccset, mindig elérzékenyülök, mert egy hajszálon múlt, hogy döntőbe kerüljünk. Mennyiben más a mostani futball, mint az önök idejében volt? Óriási változások történtek a fociban, a mi generációnk talán valamivel technikásabb volt, ma viszont a gyorsaság a legfontosabb. Az ön fénykorában Pelé vitte a prímet. Jelenleg kit tart a világ legjobbjának? Pelé fantasztikus játékos volt, szinte mindent tudott. A mostaniak közül nálam Lionel Messi a földkerekség első számú focistája. A futballszövetség a napokban kis összejövetelt szervezett a jubiláló egykori játékosoknak. Mit jelentett önnek ez az ünnepség? Olyan érzés, mint amikor a bíró egy kiegyenlített meccs hajrájában tizenegyest ítél a javunkra. Nagyon kellemes meglepetés ez számomra.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.