„A NOB új irányvonalába Budapest illik a legjobban”

Mi volt a fő érv a riói Magyar Ház létrehozása mellett?

Magyarországnak ez egy régi adóssága. Magyarország a nagy olimpiai család egyik legöregebb tagja, a NOB alapítói között is van magyar, Kemény Ferenc. Részt vettünk már az első olimpián, és attól fogva mindegyiken, amikor a nemzet a szabad akaratából döntött. De nemcsak részt veszünk, hanem jól is szoktunk szerepelni, a nyári olimpiák összesített éremtáblázatán Magyarország a nyolcadik, az egyetlen az első tízben, aki még nem rendezett olimpiát. Igazi olimpiai nemzet vagyunk, rajongunk az olimpiákért, rajongunk az olimpikonjainkért. Nem értem, korábban miért nem volt magyar ház a játékokon. Rióban 52 nemzetnek van háza, Szlovákia 20 éve minden nyári és téli olimpián jelen van házzal. Jó apropót és lökést adott most, hogy Budapest olimpiát szeretne rendezni, versenyben van Los Angelesszel, Rómával és Párizzsal a 2024-es olimpiáért, és ez is egy lehetőség, hogy bemutassuk a gyönyörű országunkat, fantasztikus fővárosunkat és azt az olimpiai sporthagyományt, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.

A Szlovák Házak hagyománya is akkor kezdődött, amikor Poprád a 2002-es, majd a 2006-os téli olimpiára pályázott. Mennyiben segíthet a pályázat népszerűsítésében a nemzeti ház?

Nagyon nagy mértékben. Világvárosokkal versenyezni komoly feladat, főleg ilyen kis országok számára, mint Magyarország vagy Szlovákia, ezért egy ilyen ház nagyon nagy lehetőség. Ahogy Áder János köztársasági elnök úr is fogalmazott a megnyitó beszédében, ez a ház kapu Magyarországra. Ezen át megismertethetjük Magyarországot, elmesélhetjük, kik vagyunk, mi mindenre vagyunk képesek, olimpiától teljesen függetlenül is. Személyesen tapasztalom, hogy a külföldiek meglepődnek, mekkora sportnagyhatalom vagyunk, nem tudnak róla. Eltátják a szájukat az eredménylista láttán. A pályázatot nagyon jól tudja támogatni ez a ház, mert nagyon sok NOB-tag és nemzetközi sportszövetségi vezető megfordul benne.

Tervez itt tárgyalni jelentős sportvezetőkkel a magyar pályázat támogatásáról?

Már a megnyitón is több nemzetközi olimpiai bizottság tiszteletét tette, beszélgettünk, szót ejtettünk a magyar pályázatról is. El fog látogatni ide Thomas Bach, a NOB elnöke is. Bízom benne, hogy fontos és gyümölcsöző tárgyalásokat tudunk itt lefolytatni.

A Magyar Ház impozáns környezetben, a riói zsokéklub egyik épületében kapott helyet, belül pedig változatos dizájmegoldásokkal, interaktív elemekkel köti le a látogatót. Mekkora költségvetésből készült el ez a reprezentatív közeg?

Azt szoktam mondani, hogy amikor feltálaljuk a vasárnapi ebédet, akkor sem szoktuk firtatni, mennyibe került a zöldség és a csirke. 750 000 dollár volt kibérelni ezt a házat, ezzel egyébként jóval a vetélytársaink, az amerikaiak, az olaszok és a franciák mögött vagyunk. De mi a magyar leleményességre, találékonyságra is építettünk, és szerintem senki meg nem mondaná, mennyivel takarékosabb költségvetésből épült ez a ház, mint a riválisainké.

A bérleti díj volt tehát a költségvetés legnagyobb tétele?

A bérleti díj és az egésznek a felépítése. Sok mindent hoztunk Magyarországról, de sok mindent itt szereztünk be. Voltak elemek, amelyeket otthon terveztünk, de Brazíliában gyártattunk le. Az volt a fontos, hogy egy jó ízt adjunk Magyarországról, mutassuk be a múltunkat, de a jelenünket és a jövőnket is. Mindezt kortárs, modern eszközökkel, képi világgal, színvilággal, hangokkal, filmekkel – hogy legyen ízig-vérig magyar, de legyen nemzetközi is. Hogy bármilyen keveset tud is valaki Magyarországról, megértsen belőle minket.

A budapesti olimpiai pályázat igazgatójaként olyan szemmel nézi a riói eseményeket, hogy mit lehet hasznosítani, és mi az, amit másképpen kell majd csinálni?

Szenvedélyesen szeretem a városomat, Budapestet, és szenvedéllyel hiszem, van esélyünk, és jót tenne Magyarországnak, ha meg tudnánk rendezni a 2024-es olimpiát. Nem tudok ebből a szerepemből kibújni, én Rióban mindent úgy nézek, hogy mi az, ami segít, mi az, ami esetleg akadályoz, mit lehetne még jobban csinálni, hogyan tudnánk még többet tenni azért, hogy a 2024-es olimpiát nálunk rendezzék.

Mi Budapest legnagyobb gyakorlati előnye? A hagyományok is erős érvnek számítanak, de gyakorlati szempontból miért lenne jó egy budapesti olimpia?

A NOB most fogadta el az Agenda 2020-at, a gazdaságos olimpiáról szóló reformot. Maga a NOB az, amely azt mondja, elég volt a giga- és luxusolimpiákból, és abból, hogy csak a világ legnagyobb városainak a kiváltsága az olimpiarendezés. A NOB szeretne nyitni a közepes méretű nagyvárosok felé, és azt elérni, hogy gazdaságosan, fenntartható módon, a városnak az olimpiától független érdekeit szolgálva lehessen játékokat rendezni. Erre vonatkozóan nagyon sok konkrét ajánlást fogadott el, például azt, hogy minél kevesebb új stadion épüljön, a már meglévőket és ideiglenes létesítményeket kell használni, vagy hogy nem csak egy városban lehetnek események, hanem vidéki városokat is be lehet vonni. Ezeknek a reformoknak Budapest felel meg a legjobban. A mi ajánlatunk a NOB-nak, hogy váltsuk együtt valóra az Agenda 2020-at, mutassuk meg együtt, hogy működik a gazdaságos olimpia koncepciója. Sok közepes méretű nagyvárosban rendeztek már olimpiát, ne feledjük, hogy Barcelona, Stockholm, Helsinki, Antwerpen, Amszterdam mind nagyon sikeres játékokat rendezett a maga idejében. A NOB új irányvonalába Budapest illik a legjobban. Ha komolyan gondolják ezt a reformot, akkor Budapest – nem az egyedüli, de – a legjobb választás.

A közelmúltban a téli olimpia rendezésével kapcsolatban több népszavazást is rendeztek, Krakkó és Oslo is végül a lakosok elutasító állásfoglalása miatt lépett vissza a pályázástól. Magyarországon, Budapesten nem lesz népszavazás az olimpiáról. Nem tart attól, hogy sok ellenzője van a projektnek?

A komoly nemzetközi vállalkozásoknak mindig vannak ellenzői, a világ már csak ilyen. Nyitva állt a népszavazás lehetősége, ha valaki kezdeményezte volna, és összegyűjt 120 000 aláírást, akkor lett volna olimpiai referendum. Hozzáteszem, a népszavazás nem előírás, a NOB nem követeli meg, és sem Párizs, sem Róma, sem Los Angeles nem tartott népszavazást. A világon még sehol nem előzte meg a nyári olimpiát népszavazás. Örülünk, hogy Magyarországon erős többséggel születtek meg a döntések az olimpiai pályázatról. Budapest közgyűlése kilencven-egynéhány százalékos többséggel, szimbolikusan az olimpia napján fogadta el, hogy pályázzunk, a parlament pedig nyolcvan-egynéhány százalékkal, a kormány és az ellenzék közös támogatásával döntött úgy, hogy Magyarország adja be a pályázatot. A döntések megszülettek, sínen vagyunk. Most már dolgozni kell keményen az utolsó pillanatig, és majd meglátjuk, hogyan dönt a NOB.