A nagy spanyol korszak egy újabb legendás alakja vonul vissza

„Jobb, ha én hagyom el a futballt, mielőtt az hagy el engem. 19 év profi karrier után úgy döntöttem, hogy a szezon végén befejezem a pályafutásomat. Köszönöm az összes csapatomnak, edzőmnek és játékostársamnak, hogy közreműködtek abban, hogy élvezhessem álomszerű karrieremet. Köszönöm a családomnak, hogy mindig mellettem álltak és támogattak” – jelentette be visszavonulását Twitter-oldalán a japán Vissel Kobe csapatában játszó Villa.

Hamar igazolta Luis Aragonés vitatott döntését

A fiatalabb szurkolók talán már nem is emlékeznek rá, de 2006-ban nagy port kavart, amikor a spanyol válogatott akkori szövetségi kapitánya, Luis Aragonés Raúl helyett Villának szavazott bizalmat. Villa a 2006-os világbajnokságon két gólt lőtt a csoportkörben, majd a nyolcaddöntőben a spanyolok az ő büntetőjével szerezték meg a vezetést a franciák ellen, akik végül fordítottak, és 3–1-re nyertek. Az áttörést azonban a 2008-as Európa-bajnokság jelentette, amelyen Villa döntő szerepet vállalt. Az első csoportmeccsen Oroszország ellen mesterhármast szerzett, majd a svédek ellen az ő egy góljával győztek a spanyolok. A nyolcaddöntőben az Olaszország elleni tizenegyespárbajban értékesítette a saját tizenegyesét, az elődöntő első félidejében azonban egy szabadrúgásnál meghúzódott, és le kellett cserélni. Négy góljával viszont így is gólkirály lett, és az Európa-bajnokság álomcsapatába is beválasztották.

Előbb a válogatottal ért fel a csúcsra

Az Eb után Aragonés távozott a szövetségi kapitányi posztról, helyét pedig az a Vicente del Bosque vette át, aki korábban Raúl edzője volt a Real Madridnál, így sokan arra számítottak, hogy a válogatottban is őt fogja favorizálni Villa helyett. Del Bosque azonban kitartott Villa mellett, aki a 2010-es világbajnokságon meghálálta a bizalmat, és öt góllal vette ki részét a végső sikerből: Honduras ellen kétszer talált be, majd Chile, Portugália és Paraguay kapuját is bevette. A spanyol válogatottra ekkoriban kezdett jellemző lenni az a közöny, ami aztán a 2012-es Eb-n tetőzött: a tiki-taka (vagy inkább tiki-takanaccio, amelyet a 2012-es Eb-n használt először egy spanyol kommentátor, és a tiki-taka, valamint a catenaccio keveréke) legyőzhetetlenné tette a válogatottat, cserébe viszont rendszerint unalmas, alacsony gólszámú meccseket játszottak. A gól, mint a futball fokmérője, így csak még inkább felértékelődött, ezért Villa éppolyan nélkülözhetetlen és fontos tagja lett a válogatottnak, mint Xavi, Iniesta és Busquets a középpályán. Villa az öt gólja ellenére sem lett gólkirály, mivel a virtuális tabellán a szintén ötgólos német Thomas Müller előtte végzett a több gólpassz miatt. Ennek ellenére a játékintelligenciája és a helyzetkihasználása miatt az El Guaje (kölyök) becenévre hallgató csatár nem csak a vb, de a nagy spanyol korszak egyik legmeghatározóbb alakjává is vált. „Ez a legnagyobb pillanat egy játékos karrierjében. Vannak célok, amelyeket vagy elérsz az évek alatt, vagy nem, de világbajnoki címet ünnepelni a hazáddal, na az semmihez sem fogható” – mondta a vb-győzelem után Villa, aki ezzel felért a csúcsra.

A Barcelonával is megnyert mindent

A legnagyobb sikerek azonban még hátravoltak. A Sporting Gijón, a Zaragoza és a Valencia korábbi futballistája még a vb előtt megállapodott a Barcelonával, amely 40 millió eurót fizetett érte. Pep Guardiola irányítása alatt Villa új impulzusokat kapott, a csatár pozíciójából kikerült a bal szélre, ahol ugyanolyan teljesítményre volt képes, mint az eredeti helyén, és nagyban hozzájárult a Pep-korszak legjobb Barcelonájának sikereihez. Még mielőtt átvette volna az uralmat az MSN, azaz Messi, Suárez és Neymar, valamint a BBC, azaz Bale, Benzema és Cristiano Ronaldo, volt egy másik legendás trió a futballban. Az MVP néven elhíresült Messi–Villa–Pedro hármas vezetésével a Barcelona 2011-ben spanyol bajnoki címet és Bajnokok Ligáját nyert, amelynek döntőjében a trió mindhárom tagja betalált a Manchester Unitednek: Villa a sajátját a 69. percben lőtte, ami mindmáig a BL-döntők egyik legemlékezetesebb gólja. A triplázás nem lett meg a Barcelonának abban az évben, mivel a Mestellában rendezett Király-kupa döntőjében a Real Madrid legyőzte a katalánokat. Mégis mindenki úgy emlékszik arra a csapatra, mint Guardiola legnagyszerűbb alkotására, amely még a 2009-es triplázós csapatot is felülmúlta.

Villa számára keserédes volt a folytatás, miután a decemberi klubvilágbajnokságon eltörte a lábát, aminek következtében a teljes tavaszi idényt ki kellett hagynia – a Barcelona ezzel egyidőben elbukta a bajnoki címet, és a Bajnokok Ligájából is kiesett, csak a Király-kupa maradt neki vigaszdíjként. Villa ráadásul az Európa-bajnokságra sem épült fel, amelyen a spanyol válogatott megvédte a címét. Visszatérése után már nem volt képes ugyanarra a teljesítményre, mint sérülése előtt, így harmadik évének végén távozott is a Barcelonától. A világ- és Európa-bajnok támadónak az Atlético Madrid dobott mentőövet, amelyben bár Diego Costa számított az első számú csatárnak, Villa a játékintelligenciájával és tapasztalatával remek kiegészítő embernek bizonyult, és nagy szerepe volt abban, hogy az Atlético megtörte a Barcelona és a Real Madrid dominanciáját, és spanyol bajnok lett. Emellett a Bajnokok Ligája döntőjébe is bejutott az együttes, de ott a 2x15 perces hosszabbításban kikapott a Real Madridtól, pedig egészen a 94. percig győzelemre állt.

A valaha volt egyik legjobb spanyol

Villa 2014-ben New Yorkba szerződött, ahol négy évet húzott le, és 117 meccsen 77 gólt szerzett. 2019-ben Japánba, a Vissel Kobe csapatához igazolt, ahol eddig 12-szer volt eredményes. A spanyol válogatottól 2017-ben vonult vissza. 98 alkalommal öltötte magára a válogatott mezt, amelynek színeiben 59 gólt szerzett, többet, mint bárki más. A sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette, hogy visszavonul, azt is elmondta, hogy szeretne a sportágban maradni, és szerepet vállalna a New York-i Queensboro FC néven alakuló új klubban, amely az amerikai másodosztályban szerepelne.