A Manchester United tragédiája

A 44 utasból 23 meghalt, amikor a Manchester United futballcsapatát szállító repülőgép balesetet szenvedett a müncheni Riem reptéren. A tragédia 50 évvel ezelőtt, 1958. február 6-án történt.

A Busby-bébik

Sir Matt Busby 25 éven át ült a Manchester Utd kispadján: 1956-ban és 1957-ben bajnoki címet nyert csapatával, s az 1956-os gárda átlagéletkora 22 év volt – innen a Busby-bébik elnevezés.

A tragédia

1958. február 6-án a manchesteriek Belgrádból utaztak haza, egy sikeresen megvívott BEK-negyeddöntő után. Gépük, a British European Airways légitársaság repülőgépe Münchenben szállt le, hogy üzemanyagot vegyen fel. A felszállás azonban nem sikerült: a gép másodjára sem tudott a levegőbe emelkedni. Harmadszorra igen, de azonnal vissza is zuhant a kifutó betonútjára. A gép szárnya beleütközött egy házba, ezért a repülő farka leszakadt, a törzse pedig egy fakunyhónak vágódott és kigyulladt.

A 44 utasból 23 meghalt, köztük az utazást szervező magyar származású ügynök, Miklós Béla. Nyolc manchesteri futballista vesztette életét.

A korona ékköve

A nyolcból heten szörnyethaltak, a legtehetségesebbnek tartott manchesteri játékos, a mindössze 21 éves Duncan Edwards pedig 15 napig tartó haláltusa után egy müncheni kórházban hunyt el. Edwards az ötvenes évek legnagyobb angol tehetségének számított: 16 évesen szerződtette a Manchester United, 17 évesen debütált az élvonalban, 18 évesen pedig bemutatkozott a válogatottban (ez a rekord 43 éven át tartotta magát, 1998-ban döntötte meg Michael Owen, azóta pedig Wayne Rooney és Theo Walcott is). A korona ékköve – így nevezték Edwardsot, aki a müncheni repülőtérről – miután a gép kétszer is sikertelenül próbált felszállni – táviratot küldött haza. „Ma minden járat törölve, csak holnap érkezem.” Egy járat még indult – Edwards pedig nem érkezett meg.

A ManUtd először 13 nappal a tragédia után lépett pályára, az FA-kupa 5. fordulójában a Sheffield Wednesday ellen, 60 ezer néző előtt. A toldozott-foldozott csapatot két túlélő, a hátvéd Billy Foulkes és a kapus Harry Gregg vezette harcba. A Manchester 3–0-ra nyert, a BEK-ben azonban kiesett a Milan ellenében (2–1, 0–4 – a másik ágon a Real Madrid a Vasast verte összesítésben 4–2-re).

Feltámadás

Az élet nem állt meg az Old Traffordon, a csapat edzője, Sir Matt Busby – aki a balesetben olyan súlyosan megsérült, hogy kétszer már az utolsó kenetet is feladták neki – felesége nógatására visszatért a futballhoz, és felépített egy új csapatot.

A müncheni tragédia után 5 évvel a Manchester United megnyerte az FA-kupát, 1965-ben és 1967-ben bajnoki címet szerzett, 1968-ban pedig – az első angol csapatként – megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, miután a BEK-döntőben 4–1-re verte a Benficát (a rendes játékidő után 1–1 volt az állás, s a hosszabbításban hat perc alatt hármat lőtt a Manchester).

Az volt a ManUtd történetének egyik legnagyszerűbb mérkőzése, az egyébként kemény ember hírében álló Busby elsírta magát, és könnyeivel küszködött a két gólt szerző Bobby Charlton is, aki szintén rajta volt a müncheni gépen, s akit később lovaggá ütöttek. Sir Matt Busby 1994-ben halt meg, 85 évesen. (g)