A csehszlovák futballcsapat levonult a pályáról

Berlinnek kellett volna rendeznie a VI. Játékokat, de az elso világháború következtében elmaradt, és az ókori hagyományok tiszteletébol – lehetséges nem lebonyolítani egy olimpiát, sorszáma azonban megmarad – csak egy szám jelzi. Budapest és Antwerpen is jelentkezett a 20-as olimpia házigazdájának, de amiért végül is a belga városra esett a választás, azt az elso világégést követo európai politikai helyzet indokolta. A rendezok éltek a jogukkal (a szabály szerint nekik kellett elküldeniük a meghívókat), és nem hívták meg a háborúban vesztes központi hatalmakat (Németország, Magyarország, Törökország, Szovjet-Oroszország, Ausztria).

Huszonkilenc ország zászlaja lengett a megnyitóünnepségen. És még egy. Eloször. Az olimpiai ötkarikás lobogó. Az öt karika – kék (Európa), sárga (Ázsia), zöld (Ausztrália), vörös (Amerika) és fekete (Afrika) – az öt világrészt jelképezi, melyek ezentúl elismerik az olimpiai mozgalmat, és készek arra, hogy részt vegyenek annak vetélkedésein. Antwerpenben eloször tették le a résztvevok az ún. amator esküt (valószínuleg a Thorpe-ügy következményeként), eloször hangzott el a jelszó: Citius, Altius, Fortius – Gyorsabban, Magasabbra, Ero-sebben; eloször volt olimpiai falu. A bádogtetos deszkabódék vajmi kevés komfortot nyújtottak, de hát egy olimpián amúgy is ritka az elpuhult ember...

A belgák foleg azokat a sportokat forszírozták – nem újdonság a rendezoktol –, amelyekben reményük volt a sikerre. agy történhetett meg, hogy az íjászok tizenegy, a vitorlázók tizennégy (!) számban versenyeztek. Oscar Swahn hetvenhárom éves korában nyert ezüstérmet futószarvaslövésben, s bár az 1900-as olimpia lövészszámai vitatottak, o már ott is szerepelt, és elso lett egyéniben, akárcsak 12 évvel késobb a fia, s mindketten tagjai voltak a svéd olimpiai bajnokcsapatnak.

Hannes Kollehmainen, az elso „repülo” finn Stockholmban három aranyérmet szerzett, Antwerpenben „csak” a maratoni futásban gyozött, alig 13 másodperc elonnyel. Ez volt minden idok legszorosabb hajrája a leghosszabb futótávon. Bemutatkozott a második repülo finn, a késobbi híres Paavo Nurmi, megnyerte a mezei futást. A labdarúgótorna döntojében a csehszlovák csapat 2:0-ás belga vezetésnél levonult a pályáról (tiltakozván az angol játékvezeto ítéletei ellen), a soviniszta közönség pedig bevonult. Két és fél óráig védte a rendorség a játékosokat a felboszült tömegtol, amely letépte a csehszlovák zászlót is. A torna direktóriuma diszkvalifikálta a levonuló együttest, az ezüstérem a vigaszdíj gyozteséé, Spanyolországé lett.

Antwerpen legeredményesebb sportolója az olasz Nedo Nadi volt. Korának legsokoldalúbb vívójaként tartották számon, a magyarok távollétében minden fegyvernemben aranyérmet nyert. Ez eddig senkinek sem sikerült, és valószínuleg nem is fog sikerülni. A háborúban gyoztes hatalmak antwerpeni olimpiája nemcsak csonkasága, hanem a szellem, a színvonal, a rendezés és az érdeklodés szempontjából is nagy visszaesést jelentett a stockholmihoz képest.