A chamonix-i nemzetközi sporthét utólag lett téli olimpia

Az 1908-as játékok programjába azonban bekerült a műkorcsolya (London ugyanis már akkor fedett jégpályával büszkélkedhetett), s 1920-ban Antwerpenben a műkorcsolyázók mellett már a jégkorongozók is küzdhettek az érmekért. Skandináv ellenzők Egyre nyilvánvalóbbá vált tehát, hogy az olimpián a téli sportoknak is helyük van, s hogy a téli játékokban is van fantázia. A téli olimpia legnagyobb ellenzői meglepetésre a skandináv országok voltak – attól tartottak ugyanis, hogy az új rendezvény miatt erősen csökkenne az északi játékok népszerűsége. (Ebben végül is igazuk volt, az 1901-től négyévente sorra kerülő északi játékokat utoljára 1926-ban rendezték meg, aztán az érdeklődés hiányában megszüntették.)A Nemzetközi Olimpiai Bizottság is óvatosan közelített a téli játékok kérdésköréhez – 1924-ben Chamonix-ban hivatalosan nem is téli olimpiát, hanem „téli nemzetközi sporthetet” tartottak. Igaz, ugyanebben az időben a chamonix-i városháza NOB-közgyűlésnek adott otthont, és a közbeszédben is elterjedt a téli olimpia kifejezés. 110:3 A francia üdülőközpontban 16 nemzet 258 sportolója versenyzett 9 sportág 16 számában. A jégkorongtorna elképesztő kanadai fölényt hozott. A juharleveleseket a Toronto Granites együttese képviselte a játékokon, első csoportmeccsükön 30:0-ra legyőzték Csehszlovákiát, aztán átrobogtak a svájciakon (33:0), lesöpörték a svédeket (22:0), az elődöntőben nyertek Nagy-Britannia ellen (19:2), s végül a döntőben 6:1-re legyőzték az USA-t. Ezzel megvédték bajnoki címüket, összesített gólkülönbségük 110:3 volt. Bobot tombolán A négyesbobok versenyét az Acrobate nevű svájci egység nyerte, holott a favorit a másik svájci kvartett, a Kismet legénysége volt. Az Acrobate kormányosa, Eduard Scherrer sorshúzáson nyerte a bobját, amely rozoga tákolmánynak tűnt a többiek profi(bb) eszközeivel összehasonlítva. Scherrer többé-kevésbé viccből jelentkezett a hazai válogatóra, de egységét így is beválogatták a svájci küldöttségbe. S milyen jól tették – a megolvadt, kásás jégen a versenybobok nem tudtak jó eredményt elérni, a széles nyomtávú tombolabob viszont négy futamból hármat magasan megnyert, s ezzel az élen végzett. Haug, Thunberg, Henie Három aranyérmet nyert Chamonix-ban Thorleif Haug norvég síző és Clas Thunberg finn gyorskorcsolyázó. Haug megnyerte az 50 és a 18 km-es sífutást és az északi összetettet is, Thunberg pedig 1500 méteren, 5000 méteren és összetettben is győzött, 10 000 méteren ezüst-, 500 méteren pedig bronzérmes lett. Ezzel ő volt a játékok legeredményesebb sportolója.Közönségkedvenccé vált azonban egy utolsó helyezett is: a 11 éves Sonja Henie, akiről akkor még senki nem sejtette, hogy a műkorcsolyasport egyik legendája lesz. A norvég lányka kűrje közben néhányszor kikorcsolyázott a palánkhoz, hogy megkérdezze edzőjét, merre is kell mennie… Utólag Az 1924-es játékokkal kapcsolatban sok minden utólag dőlt el. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság utólag nyilvánította a sporthetet az első téli olimpiává, két versenyszámot, a curlinget és a katonai váltót (sílövészetet) utólag bemutató számnak minősítették, ezért a győzteseket sokáig nem tartották olimpiai bajnoknak, 2006-ban azonban a brit curlingcsapat hozzátartozóinak kérésére a NOB utólag kiosztotta a curlingeseknek az érmeket.Az egyik legkülönösebb utólagos korrekció azonban a síugrás eredményeiben történt – 1974-ben egy norvég sporttörténész felfedezte, hogy hibásan számították ki az eredetileg bronzérmes Thorleif Haug pontszámát, és a bronz valójában az amerikai Anders Haugennek járna. A 86 éves Haugen még abban az évben Norvégiába látogatott, ahol Thorleif Haug legfiatalabb lánya átadta neki a bronzérmet.