A Barca nyerte a szezon legfontosabb meccseit, ezért lett bajnok

Spanyolországban a bajnoki elsőséghez nem elég csak a kicsiket legyőzni, a nagy mérkőzéseket is meg kell nyerni ahhoz, hogy valaki több pontot szerezzen a közvetlen riválisainál. 

A Barcelona idén oda-vissza megverte a Real Madridot és a Sevillát, majd a bajnoki címről döntő összecsapáson is felülkerekedett az Atlético Madridon.

1. Barcelona–Sevilla 4–2

A Barcelona négy nyeretlen bajnoki után fogadta a Sevillát a Camp Nouban. Ernesto Valverde állása egy pillanatig sem forgott veszélyben, de a majdnem egy hónapos sikertelenség után a spanyol sajtó kezdte megkérdőjelezni az alkalmasságát. A Pablo Machín irányította Sevilla parádés formában volt, három héttel korábban például 3–0-ra verte a Real Madridot, és a Barcelona ellen is valami hasonló bravúrra készült. A katalánok azonban hamar ellenfelük tudtára hozták, hogy semmi keresnivalójuk a mérkőzésen: a második percben Lionel Messi kihagyhatatlan helyzetbe hozta Philippe Coutinhót, aki közelről a felső sarokba tekert. 

A gól után rögtön egyenlíthetett volna a Sevilla, de Guilherme Arana csak a kapufát találta el. A Barcelona ellenben rendkívül hatékony volt, és a második helyzetéből megszerezte a másodikat: Luis Suárez kiugratásából Messi lőtt gólt. Néhány perccel később egy test a test elleni párharc során Messi rosszul fogott talajt, ami után kínkeserves arccal fogta a karját. Valverde azonnal lecserélte az argentint, akiről a mérkőzés után derült ki, hogy eltörte az orsócsontját, így három hétig nem játszhat. A Barcelona viszont legnagyobb sztárja nélkül is hozta a győzelmet, de figyelmeztető jel volt a számára, hogy a második félidőben az andalúzok több nagy lehetőséget is kialakítottak, és csak Marc-André ter Stegen bravúrjain múlt, hogy nem lett szorosabb az eredmény.

2. Barcelona–Real Madrid 5–1

2007. december 23. óta ez volt az első el Clásicó, amelyen sem Messi, sem Cristiano Ronaldo nem lépett pályára (Ronaldo nyáron a Juventushoz igazolt, Messi pedig sérült volt). A mérkőzés előtt a Barcelona a második, a Real Madrid a kilencedik helyen állt – gyakorlatilag biztos volt, hogy a meggyötört és magára maradt Julen Lopeteguinek az állása lesz a tét. A Barcelona kezdőjében nem volt meglepetés, Valverde ugyanazt a csapatot küldte pályára, amelyik hétközben (szintén Messi nélkül) remek játékkal verte az Intert a Bajnokok Ligájában. Mindkét csapat óvatosan kezdte az összecsapást, a Real mélyen visszahúzódott a saját térfelére, a Barcelona pedig próbált fogást találni. A madridiak védekezése csak egyszer lazult fel, de azt Coutino kíméletlenül ki is használta, miután Jordi Alba passzából a kapuba talált a tizedik percben. A gólt 30 passz előzte meg. Suárez büntetőjével a szünetben 2–0 volt az eredmény, a második félidőben azonban megfordult a játék képe, a vendégek kezdeményeztek, és Marcelo góljával az 50. percben szépítettek. A mérkőzés ezután teljesen nyílttá vált, óriási rohanás kezdődött a pályán, amiből végül a Barcelona jött ki jobban: az utolsó negyedórában Suárez és Arturo Vidal is gólt szerzett, az uruguayi ráadásul kettőt, így a vége kiütéses 5–1-es Barcelona-siker lett. A mérkőzés után két nappal a Real Madrid menesztette Lopeteguit.

3. Sevilla–Barcelona 2–4

A katalánoknak a 2019-es naptári évben is volt egy kisebb hullámvölgyük, amikor öt mérkőzésből csak egyet tudtak megnyerni (az is egy Valladolid elleni hazai 1–0-s bajnoki győzelem volt), az összes többit ikszre adták. Nem túl jó előjelekkel utaztak tehát a Ramón Sánchez Pizjuánba, Sevillába, de végül Messi zsenialitásának köszönhetően simán nyertek, ami nagy lökést adott nekik a folytatásra. A Sevilla kétszer is megszerezte a vezetést, de Messi mindkétszer egyenlített (zseniális gólokkal), sőt, az utolsó tíz percben rúgott még egyet, majd kiosztott egy gólpasszt Suáreznek. Az argentinnak ez volt karrierje 50. mesterhármasa.

4. Real Madrid–Barcelona 0–1

A két csapat három nappal korábban a Király-kupa elődöntőjének visszavágóján is megmérkőzött egymással, ahol a Barcelona 3–0-ra verte legnagyobb riválisát a Bernabéuban. A lélektani fölényen túl a katalánok mellett szólt, hogy kilenc pont előnyük volt a tabellán a Real Madriddal szemben, így felszabadultan futballozhattak. A hétközi találkozóval ellentétben a Barcelona jól kezdte a mérkőzést, nem húzta magára a madridiakat, de nagy iramról nem lehetett beszélni, egyik csapat sem tudott a másik fölé kerekedni. Az első félidőben kevés helyzet volt, de a Barcelona így is megszerezte a vezetést, miután Iván Rakitic a kivetődő Thibaout Courtois fölött a kapuba pörgette a labdát. A szünet után a Real Madrid kétségbeesetten támadt az egyenlítő gólért, de a befejezések rendszerint a 18 éves Viníciusra jöttek ki, aki minden esetben rossz döntést hozott. A Barcelona oda-vissza megverte a Real Madridot, így az utolsó két és fél hónapra már csak egyetlen csapat maradt, amelyik veszélyeztethette a bajnoki címét.

5. Barcelona–Atlético Madrid 2–0

Az a csapat pedig az Atlético Madrid volt. A mérkőzés előtt nyolc pont volt a különbség a két csapat között, így a Barcelona egy győzelemmel végérvényesen eldönthette a bajnoki címet. A hazaiak nagy iramban kezdtek, de nem tudták feltörni az Atlético szervezett védekezését, ha pedig mégis, akkor Jan Oblak kapus védett – a szlovén nyolc bravúrral zárta a találkozót. A fordulópont a 28. percben jött el, amikor Diego Costát kiállította Jesús Gil Manzano, amiért a spanyol csatár egy szabálytalanság után minősíthetetlen hangnemben kezdte szidni a játékvezető édesanyját (később a szövetség nyolcmeccses eltiltással büntette Costát). Emberelőnyben csak tovább fokozódott a katalánok nyomása, akik azonban képtelenek voltak bevenni Oblak kapuját – egészen a 85. percig. Ekkor Suárez kapott labdát a tizenhatos előterében, amit védhetetlenül csavart a bal alsó sarokba. Egy perccel később Messi vágtatott végig a madridi térfélen, majd miután elfektette José Giménezt, a kapuba passzolt. A gól után a Camp Nouban kint lévő 90 ezer ember „campeonest” (magyarul bajnokok) énekelt. Bár a mérkőzés után Valverde azt nyilatkozta, hogy még nem nyertek semmit, a bajnoki versenyfutás ezzel a győzelemmel lezárult.

6. Barcelona–Levante 1–0

Négy nappal a Liverpool elleni Bajnokok Ligája-elődöntő előtt a Barcelona azzal a tudattal fogadta a Levantét, hogy ha nyer, matematikailag is bajnok. A katalánok készültek erre az eshetőségre, hiszen Luis Rubiales, a Spanyol Labdarúgó-szövetség (RFEF) elnöke is kilátogatott a Camp Nouba, hogy győzelem esetén átadhassa a trófeát a csapatnak. Valverde már a Liverpool elleni mérkőzést szem előtt tartva csak a kispadra nevezte Messit, de végül ő volt az, aki a második félidőre csereként beállva eldöntötte az összecsapást, és így a bajnokságot is. Messinek ez volt pályafutása tizedik spanyol bajnoki címe, ennél több csak Paco Gentónak van (11).