2019 a Himalája csúcsain: elképesztő nepáli rekord és Suhajda történelmi sikere

2019 rendkívül izgalmas év volt mind magyar, mind nemzetközi szempontból a magashegyi mászás világában. Suhajda Szilárd és Varga Csaba is egy új nyolcezres csúcsra jutott fel, de rajtuk kívül több izgalmas expedíció is megvalósult a Himalája legmagasabb csúcsaira.

Suhajda K2-sikere

Suhajda Szilárd és Klein Dávid az Eseményhorizont Expedíciók keretében a világ legnehezebb csúcsának tartott K2 megmászásával próbálkozott. A 8611 méter magas pakisztáni hegy megmászása az egyik legkiemelkedőbb teljesítménynek számít – a magyar páros ráadásul szokásához híven oxigénpalack nélkül vállalkozott a feladatra, ami jelentős nehezítés. Három akklimatizációs kör után, a csúcsmászás megindításának napján Klein Dávid súlyosbodó gyomorbántalmak miatt visszafordult, Suhajda Szilárd viszont július 25-én, utolsó aznapi mászóként sikeresen felért a csúcsra, oxigénpalack nélkül, első magyarként. Öröme azonban nem sokáig lehetett felhőtlen...

Az egyik magyar hegymászós szakoldal, a komarnicki.hu Facebook-oldalán a magyar magashegyi mászások egyik nyilvántartója előbb azt vitatta, hogy Suhajda egyáltalán a csúcson járt, majd amikor előkerültek a hiteles csúcsfotók, azt vonta kétségbe, hogy oxigénpalack nélkül történt a csúcsmászás. A krónikás bejegyzése kissé felkavarta az állóvizet a magyar mászóközösségben, és a két legnépesebb hegymászó témájú Facebook-csoportban hetekig komoly vita folyt az esetről. 

Suhajda Szilárd ezután elküldte a birtokában lévő GPS-adatokat, valamint minden képet és videót a nyolcezres mászások első számú krónikásának, a nemzetközi szaktekintélynek számító Eberhard Jurgalskinak. Ő alapos vizsgálat után alátámasztotta Suhajda Szilárd igazát, ezután az oxigénpalack nélküli megmászás tényét a Magyar Hegy- és Sportmászó-bizottság vizsgálata is megerősítette. Az ügy lezárult, miután a palack nélküli mászás ténye bebizonyosodott.

„Nagyon szomorú, hogy a hazatértem utáni időszakban, miközben csak örülnünk kellett volna a sikernek, egy ilyen őrület beárnyékolta a hétköznapokatˮ

– válaszolta megkeresésünkre Suhajda Szilárd a botrány után.

A többi magyar

2019-ben a Kalifa Alpin Csapat három expedíciójáért is szoríthattunk: a nagyváradi születésű Varga Csaba júliusban a 8080 méteres Gasherbrum I-et (másik nevén Hidden Peak) mászta meg, ezzel beérte Klein Dávidot a legtöbb megmászott nyolcezres számát tekintve (jelenleg mindketten négynél tartanak). Varga Csaba az ősszel kipipálhatott volna egy ötödik csúcsot is, de a nepáli Dhauligirin napokig szörnyű időjárással kellett szembenéznie, és végül két sikertelen csúcstámadás után a visszavonulás mellett döntött. 

Szintén a Kalifa csapattal, karrierje során először próbálkozott egy nyolcezres megmászásával Lengyel Ferenc, aki az őszi szezonban a nepáli Manaszlut célozta meg, de súlyosbodó lágyéktáji fájdalmak miatt 7100 méteres magasságban kénytelen volt visszafordulni. 

Herczeg Angelika és Kerekes Éva (független mászóként) szintén a Dhaulagirivel próbálkoztak szep-temberben. Siker esetén ők lehettek volna az első magyar nők a Fehér Hegy csúcsán, de a szélsőséges időjárás miatt korán feladták a küzdelmet.

Tömeg az Everesten

A világ legmagasabb hegyén évek óta problémát jelent a nagy tömeg, a helyzet ráadásul egyre súlyosbodik. 2019-ben minden eddiginél több mászóengedélyt adtak ki a hatóságok, és ezzel együtt minden eddiginél több sikeres kísérlet történt a 8850 méteres hegyen. Az Everestre hivatalosan az idén 1136 mászóengedélyt adtak ki, és összesen 11 haláleset történt – azaz a mászók nagyjából 1 százaléka nem élte túl a kalandot a világ legmagasabb hegyén. Az azonban megdöbbentő, hogy a 11 áldozatból hivatalosan négyen (egyes források szerint hatan) azért haltak meg, mert a nagy tömegben túl sokáig vesztegeltek a 8000 méter feletti halálzónában, a magashegyi betegség szövődményei pedig végeztek velük. Az egyébként leggyakoribb haláloknak számító lavinák ezúttal egyetlen halálos áldozatot sem szedtek, viszont három mászóval is szívroham végzett a hegyen.

Az Everesttel kísérletező 1136 mászóból 10 kivétellel mindenki tavasszal, májusban próbálkozott, és mindenki igyekezett azokra a napokra időzíteni a csúcstámadást, amikor tökéletes az időjárás. Ilyen alkalom nem sok adódik egy szezonban, így történhetett meg, hogy például május 22-én néhány óra leforgása alatt több mint 300-an érték el a csúcsot. 

A nepáli hatóságok keresik a megoldást az Everest-turizmus megfékezésére. Felmerült, hogy a jövőben egy másik nyolcezres sikeres megmászását kell felmutatni az engedély megszerzéséhez, de konkrét lépések még nem történtek az ügyben. Mivel az Everest megmászása egyre kevésbé a sportteljesítményről szól, a legjobb mászók egyre gyakrabban a hétezres csúcsokkal vagy kisebb nyolcezresek alternatív útjaival próbálkoznak.

Több szakportál előrejelzése szerint a K2-re is hasonló sors vár, mint a Mount Everestre, mivel ott is évről évre nő a mászók és ezzel együtt a tapasztalatlanok száma. Ez pedig – mivel a K2 közismerten sokkal veszélyesebb hegy az Everestnél – akár komolyabb tragédiákhoz is vezethet.

Egy elképesztő rekord

A leggyorsabb mászóknak eddig csaknem 8 évre volt szükségük, hogy feljussanak mind a tizennégy nyolcezresre, és ezzel teljesítsék az úgynevezett Himalája Koronája-küldetést. Idén már az év elején körvonalazódott egy rekordkísérlet terve, miszerint egy nepáli exkatona, a gorka etnikumhoz tartozó Nirmal Purja mindössze hét hónap alatt szeretné teljesíteni a kihívást. A komoly tapasztalattal rendelkező alpinista áprilisban egészen félelmetes tempóban kezdte kipipálni a csúcsokat és ezzel együtt elhallgattatni a kétkedőket – a nyári szezon végére már csak három csúcs hiányzott a sikerhez, és amikor október 29-én kis csapatával felért a kínai Sisapangmára, megszületett az elképesztő rekord – még az ígért hét teljes hónapra sem volt szüksége. Érdekesség, hogy a Sisapangmát 2019-ben egyedül Nirmal Purja és csapata mászta meg, a kínai hatóságok rajtuk kívül senkinek sem adtak engedélyt a hegy megmászására, pedig többek között Lengyel Feri eredeti terve is ez a hegy volt.

Purja páratlan teljesítményének ugyanakkor akadtak kritikusai is, hiszen a mászó mindig használt oxigénpalackot, és minden alkalommal a legnépszerűbb (tehát a legkönnyebb) úton mászott. Mindenképp mellette szól azonban, hogy három alkalommal is megszakította a mászását, hogy bajbajutottakon segítsen, valamint több alkalommal is ő rögzített  köteleket és épített ki utakat a csúcsrégiókban, amit utána a többi mászó is használhatott. Purja terve az év folyamán végig tökéletesen működött, kifejezett életveszélybe egyszer sem került, és több interjúban is inkább a logisztikai és anyagi nehézségekről panaszkodott. 

Ez jön 2020-ban

Napjaink egyik legjobb mászója, az orosz–lengyel Gyenisz Urubko és társa, Don Bowie jelenleg a pakisztáni Broad Peak téli megmászásával próbálkozik, ami korábban csak egy hegymászólegendákból álló lengyel csapatnak sikerült 2013-ban. A párosnak még ennél is komolyabb tervei vannak, hiszen egyúttal a K2 megmászására is van engedélyük. A világ második legmagasabb hegyét azonban (egyetlen nyolcezresként) még soha senkinek nem sikerült megmásznia télen, és Urubkóék is csak akkor próbálkoznak meg vele, ha biztatónak találják a körülményeket. Ha nekik nem sikerül, 2020 végére körvonalazódni látszik egy újabb téli K2-expedíció, amely során az Adam Bielecki nevével fémjelzett, több nagy legendát is felvonultató lengyel csapat vinné végbe a történelmi tettet. 
A magyar mászók tervei közül egyelőre a Klein Dávid–Suhajda Szilárd páros expedíciója tekinthető biztosnak. Ők tavasszal a nepáli Makalut veszik célba, ami a 2021-es Everest-expedíciójuk főpróbája lesz. A Kalifa Alpin Csapat, amely az elmúlt években kulcsfontosságú tényező volt a magyar magashegyi mászások világában, egyelőre nem hozta nyilvánosságra terveit, de kérdésünkre Bíró Dániel, a Kalifa sajtómenedzsere elárulta, hogy a jövő hét folyamán várható részletesebb tájékoztatás az ügyben.