Repce helyett napraforgó

Az ország déli részén a téli fagyok miatt az olajrepce jelentős része vagy teljesen kifagyott, s ki kellett szántani, vagy olyan károsodást szenvedett, hogy akik a csodában bízva mégis meghagyták, a terméshozamok láttán, azok is kénytelenek voltak beismerni, jobban jártak volna, ha szintén kiszántják.

- Nálunk a repceállomány károsodása olyan mértékű volt, hogy noha az elején még próbálkoztunk a mintegy 90 hektár megmentésével, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a sorsát nem kerülheti el, ki kell szántani. Habár a vetőmagban és a munkálatokban több mint 100 ezer koronánk benne volt már, tudtuk, a további próbálkozás csak felesleges pénzpocsékolás lenne – foglalta össze a tavalyi tavaszelő keserű tapasztalatait Szikura Ferenc a királyrévi Agrostaar KB igazgatója. Mivel a gazdaságnak a Palmával szerződése volt az olajosok termesztésére, eleve adott volt a helyzet, hogy a repcét egy másik olajnövénnyel, a napraforgóval pótolják.

- A vetésforgónkban már eredetileg is 50 hektár magas olajtartalmú napraforgóval számoltunk, s a Pioneer Olsavil nevű fajtát el is vetettük. Az előállt kényszerhelyzetet úgy próbáltuk megoldani, hogy a kiszántott repce helyére is napraforgót vetettünk – vette át a szót Kaprinai József a gazdaság agronómusa. - Abban az időszakban nagy keletje volt ennek az olajnövénynek, s az idő szorítása miatt nekünk is gyorsan kellett döntenünk. A Limagrain LG 5634-es hibridjét választottuk, s túlzás nélkül állítható, hogy az eredmények beváltották, sőt, meg is haladták a hozzá fűzött reményeket.

- Annak ellenére, hogy a szárazság bennünket is jelentős mértékben sújtott, a napraforgó eléggé jól viselte a megpróbáltatásokat, sőt az utóbbi évek egyik legjobb eredményét könyvelhettük el a betakarítás után. Hektáronként 3,35 tonnás átlaghozamra még az elődeink is büszkék lehetnének – tette hozza Czakó Imre utalva az egykori 3,5 tonnás napraforgótermelők klubjára emlékeztető oklevélre, amelyet a gazdaság jogelődje, az egykori állami gazdaság kapott, s ami ma is ott lóg az egyik iroda falán. Az állami gazdaság ugyanis régebben, a 90-es évek elejéig ezen a területen is aktív szerepet vállalt, évente mintegy 30 fajta napraforgóhibridet teszteltek, miközben 200-300 hektáron termelték ezt az olajtartalmú növényt.

A napraforgó igényes növény, rendkívül magas szintű követelményeket támaszt a tápanyagellátásal, a növényvédelemmel és a vadkárok elleni védekezéssel szemben, tudtuk meg az agronómusoktól. Kaprinai József szerint az általuk termesztett LG fajta megfelelően ellenálló volt a gombabetegségekkel szemben, viszont a tetvek elleni védekezésre nagyon oda kellett figyelni.

Az utóbbi években az egymást követő aszályos időszakok miatt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a repce termesztése az ország legdélibb termesztői körzeteiben nem a legmegfelelőbb, s az utóbbi években a termőterületének határai egyre inkább északabbra, a nedvesebb, s a növény számára kedvezőbb termesztési feltételeket biztosító térségekbe tolódnak, vélekedett Szikura Ferenc igazgató. – Az utóbbi években az a tapasztalatunk, hogy a repce jó, ha minden harmadik évben hoz elfogadható termést, ezért vannak, akik ma már megkérdőjelezik a termesztésének a létjogosultságát is a szárazságtól sújtott déli termőterületeken. Ebben a térségben a kalászos gabonafélék mellett elsősorban a napraforgónak és a kukoricának vannak meg a megfelelő környezeti feltételei, annál is inkább, mert ezeknek a növényeknek a nemesítésében is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szárazságtűrő fajták kinemesítésére.

Közismert, hogy az olajnövények termesztése nálunk az egyik legmegbízhatóbb felvásárlói és értékesítési háttérrel rendelkező ágazat, amely már hosszabb ideje megfelelő anyagi biztonságot jelent a termelőknek, hiszen a szerződéssel lekötött repce vagy napraforgó mennyiségének garantált piaca és elfogadható ára van. Szikura Ferenc ezért is állítja, a kifagyott repce után ők kötelességüknek érezték, hogy a partnerükkel szemben vállalt kötelezettségeiket betartsák, nevezetesen az olajnövények szerződött menynyiségét leszállítsák. Pedig volt időszak, például 2002-ben, amikor a napraforgó szerződéses felvásárlási ára csak 8 ezer korona között mozgott, ugyanakkor a szabadpiacon több mint 9 ezret is kínáltak érte. Tavaly viszont már a szerződéses árak érték el a 9-10 ezer koronát, miközben a szabadpiacon csak 8 ezerért lehetett értékesíteni.

A vetőmagok kínálatában az igazgató véleménye szerint ma már szinte áttekinthetetlen és talán feleslegesen bő a kínálat, ezért ők inkább a náluk már bevált és megbízható partnereik által kínált és forgalmazott fajtákra esküsznek. A Pioneer és a Limagrain hibridekben vagy fajtákban eddig nem csalódtak, de természetesen egy-egy új fajtát azért továbbra is kipróbálnak, hiszen a fejlődéssel lépést kell tartani.

A vetőmagok tekintetében nálunk már évek óta gyakorlatilag a teljes uniós kínálat megtalálható, vélekedett Czakó Imre, tehát a belépés után nem kell nagyobb változásokkal számolni, várhatóan az engedélyeztetés bonyolultsága és hosszadalmas volta lerövidül, s ez könnyíthet a forgalmazók helyzetén. A termelőknek kínált előfinanszírozási lehetőségeket, noha elismerik, bizonyos esetekben nagy segítséget jelent a rászorulóknak, általában nem veszik igénybe, egyedül a cukorrépa finanszírozására használják ki, lévén, hogy a termesztése nagyon költségigényes.

Az idei repceállományok a tél beállta előtti leltár során az előző évinél jóval kedvezőbb képet mutattak. Hogy a 75 hektárnyi olajrepce hogyan viseli majd el a mostani kemény fagyokat, az a tavaszi számbavételezéskor kiderül. A királyréviek előző évi tapasztalataik alapján ma már kedvezőbb helyzetben vannak. Tudják, ha a repceállomány netán újra nagyfokú károsodást szenvedne, lesz mivel pótolni a kiesést. (sz)