ZselízZselíz Lévától 25 kilométerre, a Garam jobb partján fekszik. A települést templomával, malmával és kőhídjával először Selyzként említik 1274-ben.Nevét a Garamtól északra húzódó, vas szállítására használt ókori útról kapta.
Zselízt polgárainak állhatatossága emeli fel
Zselíz
Zselíz Lévától 25 kilométerre, a Garam jobb partján fekszik. A települést templomával, malmával és kőhídjával először Selyzként említik 1274-ben.
Nevét a Garamtól északra húzódó, vas szállítására használt ókori útról kapta. Püspöki Nagy Péter szerint a silis (sünös) szóból, Urbán György szerint a ziliz (vadmályva) nevéből származik.
A Hont-Pázmány nemzetség birtokaként jegyzett település 1308-ban a Zselizi, 1345-ben a Becsei család birtoka lett. 1557-ben önálló uradalmi központtá vált – előbb a Dessewffy, később az Esterházy család birtokaként. 1922-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Az 1923-ban létrehozott Zselízi járás 1960-ban szűnt meg. Városi rangot 1960-ban kapott.
A város 2015-ben elfogadott statútuma szerint címerének három formája használatos. Az egyik – eredeti – változatban a címer jobb része arany színű. Ebben a mezőben három piros tövis húzódik. A címer bal oldala kék színű. A bal oldalon egy arany griff emelkedik ki egy háromlevelű fa koronájából. A madár feje fölött arany kard, alatta három arany virág. A címer másik ismert változatát Püspöki Nagy Péter tervezte, a harmadik változat kiegészül a Perseverantia civium me florescit (polgáraink állhatatossága felvirágoztat) felirattal.
Legközelebb Óbars címerét mutatjuk be.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.