Vita a tanulás reneszánszáról

Előadásokkal kezdődött a Katedra Napok programja, délután kerekasztal-beszélgetéssel zárult a pedagógusok találkozója. Számos fontos téma merült fel a fórumon, egyebek mellett a PISA-felmérés eredményeinek értelmezésével is foglalkoztak a jelenlevők.

Hasznos előadások

Vass Vilmos, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense a tanulás és a tudás reneszánsza köré fűzte előadását. Tóth Erika, a Tallósi Alapiskola és Óvoda pedagógusa Hallgatom, olvasom, mégsem értem címmel tartott előadást a tanítóknak. A tapasztalati tanulás módszeréről Kaszmán-Saróka Liliána, a Farnadi Alapiskola tanára beszélt.

Milyen tudást akarunk?

A kerekasztal-beszélgetésen Pintes Gábor, a Katedra Társaság elnöke azt kérdezte az előadóktól, milyen tudást céloznak meg a tanítás során? A beszélgetésen számos érdekes megközelítésről esett szó. Vass Vilmos leszögezte, hogy tanuló társadalom vagyunk, és hangsúlyozta, hogy egy osztályban minden diákban máskor érnek meg a felismerések. Kaszmán-Saróka Liliána a tanulás folyamatára mutatott rá, szerinte az a legfontosabb kérdés, hogyan lehet megtanulni tanulni. Tóth Erika szerint új stratégiákra van szükség a megváltozott világban. Hiányolta az örömöt és az élményeket a tanulási folyamatból.

„Teljes krízist látok abban a kérdésben, hogy mire való az iskolaˮ

– szögezte le Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője, utalva arra, hogy a gyerekek a tudásuk 40-50 százalékát nem az iskolában sajátítják el.

Elvesznek a jó ötletek

A kerettanterv kötöttségeivel, az új módszerek alkalmazásával kapcsolatban Kaszmán-Saróka Liliána hiányolta, hogy nincs, aki bólintson az ötletekre. „Kevesen vevők a változásraˮ – jegyezte meg a fiatal pedagógus. Felmerült a kérdés, hogy az iskolákban a múlt eszközeivel tanítják-e a jövő nemzedékét. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke viszont úgy látja, soha nem volt még ekkora szabadsága a pedagógusoknak, mint most, ugyanis többféle módszer és képzés létezik, amelyeket például az SZMPSZ is kínál. A tanítók egyetértettek abban, hogy az adminisztráció miatt kevesebb idő marad a pedagógiai munkára.

Jó minőségű oktatás

A kerekasztal-beszélgetésen rámutattak az életszínvonal és a tanulmányi eredmények közötti összefüggésre. Azokban a régiókban, ahol magasabb az életszínvonal, igény van a jó minőségű oktatásra. Pintes Gábor a tudás kapitalizálódásáról is beszélt.

„2019-ben az a tudás fokmérője, hogy jó lesz-e valamire?”

– kérdezte Pintes, aki szerint a műveltség elsajátítását kell előtérbe helyezni.

PISA – nem elemzik 

A szlovákiai diákok szövegértése és a természettudományos ismereteik nem érik el az OECD-országok átlagát a friss PISA-felmérés eredményei szerint. Vass Vilmos eszközként tekint a PISA-felmérésre. Tóth Erika szerint is fontos a tesztelés, de hiányolja az eredmények elemzését.

„Az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) nincs kapacitása az eredmények elemzésére, nem tudja továbbítani a megállapításokat a tanárképzésbe, az állami pedagógiai intézetbe, vagy a módszertani központba. Nálunk ezek a mérések kidobott pénznek számítanak”

– mondta Fodor Attila, hozzátéve, hogy a rendszernek kellene reagálnia a rossz eredményekre. „Vannak olyan faktorok, amelyeket ezek a mérések nem mutatnak meg a gyerekekből” – mutatott rá Kaszmán-Saróka Liliána.

Lélekszobrászt díjaztak

1997-től a társaság évente átadja a Katedra díjat, amelyet idén Klemen Terézia vett át. 

Fibi Sándor nyugalmazott pedagógus, egykori iskolaigazgató a díjazott méltatásában hangsúlyozta, hogy az elismerés tulajdonosai kiemelkednek a kiválók közül, és példává válnak mind a pedagógusok, mind a tanítványaik számára.

„Nemcsak pedagógus, hanem lélekszobrász is. Következetesen oktat, alkalmazni is megtanítja a megszerzett ismereteket”

– mondta Klemen Teréziáról, a tatabányai Kultsár István Szakképzési Centrum Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógusáról Fibi Sándor, hozzáfűzve, hogy a pedagógus további fejlődésre ösztönzi a diákjait, akik évtizedekkel később is hálásak a segítségéért. 

Klemen Terézia társadalmi tevékenysége is kiemelkedő, ő a Szlovákiai Civil Becsületrend kuratóriumának elnöke. Publikációs munkájáért, a magyar zenei kultúra népszerűsítése terén kifejtett önzetlen, sikeres, elismerésre méltó tevékenységéért is díjazták.