Vissza kell állítani Tornalja régi fényét – vallja a város első embere

A városban megerősödött néhány külföldi tőkét is maga mögött tudó üzemSomogyi Tibor felvételeDubovský László a gömöri régió egyik legfiatalabb polgármestere. Másodszor is harcba száll a polgármesteri posztért az idei önkormányzati választásokon. Úgy érzi, városa többet és jobbat érdemel. A térség helyzetét figyelve ugyancsak van még tenni való a gömöri kisvárosban.

Ön szerint mi volt az oka annak, hogy jó fél évszázadon át Tornalja fokozatosan háttérbe szorult, elfeledett, elszegényedett településsé vált?

A múlt század hatvanas éveinek elején elvesztett járási székhelyi rang egy kifejezetten rossz politikai döntés volt. A nehézipart, a mezőgazdasági feldolgozó üzemeket a későbbi járási székhelyekre telepítették, a peremvidékre pedig tessék-lássék megoldásként kihelyeztek ugyan üzemeket, de ez nem hozta meg a kívánt fejlődést, csak stagnálást eredményezett. Ebbe nem nagyon lehetett beleszólni, az egyeduralkodó párt akkor nem az itt élő emberek érdekét nézte. A bársonyos forradalom után abban látom a leszakadás okát, hogy nem voltak elég felkészültek az önkormányzati politika képviselői. Legalább fél évtizedbe került, míg megszokták, nem felülről kell várni a parancsot, hanem önállóan kell dolgozni és kezdeményezni. Mire felébredtek a helyi politikusok, megint olyan országvezetés kora köszöntött be (gondolok itt a mečiari időkre), amikor nem voltak számukra lehetőségek. Ha akkor keményebb, felkészültebb lett volna a városvezetés, ma biztosan előbbre lennénk. 2003-ra úgy felgyülemlettek a problémák Tornalján, hogy már-már tarthatatlanná vált a város helyzete.

Miként érintette a várost a közigazgatási reform?

Az új megyerendszer a kezdet kezdetén nem az elvárásoknak megfelelően működött, és nem szolgálta a peremvidékek érdekeit. Ez mostanra megváltozott. Például Besztercebánya megye regionális fejlesztési szakosztályának kihelyezett részlege Tornalján, a városháza felújított helyiségeiben működik. Jómagam a megye külügyi bizottságának elnökeként nemcsak Szlovákiában, hanem az unió minden tagállamában keresem a város fellendítését szolgáló kapcsolatokat. A városban megerősödött néhány külföldi tőkét is maga mögött tudó üzem, a foglalkoztatottság kérdése azonban máig égető probléma. Munkahelyeket kell teremteni az alacsonyabban képzettek számára is. Ennek esélye most már több mint terv, tárgyalások folynak több cég képviselőivel is. Sajnos Tornaljára is jellemző, hogy még mindig elvándorolnak a fiatalok. Ennek oka, hogy nem tudnak képzettségüknek megfelelő, stabil és jó megélhetést biztosító munkahelyhez jutni csak a nagyobb szlovákiai városokban, vagy külföldön. Elöregedőben van a lakosság, ezzel a tendenciával számolni kell és meg kell oldani.

Mit lehet tenni ezeknek a problémáknak a megoldására?

Életteret, lehetőségeket kell kialakítani, az itt élők igényeiknek megfelelő kulturális életet, jó minőségű szolgáltatásokat kell biztosítani. Akik elmentek, remélem, vissza-visszajárnak, akik itt maradtak, vagy turistaként idelátogatnak, azok pedig érezzék jól magukat. A tornaljaiak, állítom, soha nem tudják elfeledni szülővárosukat.

Mely szakterületeken kívánja megerősíteni a tevékenységet?

Az oktatásügy, az egészségügy, a szociális szolgáltatás, a munkahelyek teremtése. Ezek az elsődlegesek. Sajnos az elmúlt időszakban nem mindig születtek jó döntések, ennek okát a képviselők egy csoportjának olyan hozzáállása okozta, amelyen a jövőben változtatni kell. Az iskolaügy problémáit néhány személycserével és új koncepcióval meg lehet és meg kell oldani. Nyitott kérdés, és folynak a tárgyalások arról is, hogy kihelyezett egyetemi képzés induljon a városban. Erre a lehetőség adott. Az egészségügy kérdése ma Tornalján azonos a még megyei tulajdonú rendelőintézet kérdésével. Mi azt szeretnénk, ha városi tulajdonba kerülnének az épületek, ezt igényelni fogjuk, nem szeretnénk, ha idegen kézbe kerülnének. A szolgáltatások minősége javult, a gyorsmentő szolgálat Tornalján való elhelyezése pozitív visszhangot váltott ki. Lehetőségeinkhez mérten a városban dolgozó orvosok erkölcsi és anyagi megbecsülésén is javítani szeretnénk. Az elöregedő lakosság egészségére még jobban oda kell figyelni. Amíg máshol a szociális gondozói hálózatot leépítették, Tornalján próbáljuk megerősíteni. Olyan elektronikai jelző-, riasztórendszert szeretnénk kiépíteni, amely az egyedül élőket, a nehezen mozgó időseket szolgálná, rosszullét, baleset vagy egyéb problémák esetén egyetlen gombnyomással riasztaná a szolgálatost. Ilyen rendszer működése már máshol is jól bevált, és sok életet mentett meg.

Milyen területeken erősödött meg az elmúlt néhány évben Tornalja?

Azt gondolom, a régió kulturális életében kiemelkedően komoly, mondhatni, központi szerepet kapott a város. Rengeteg színvonalas rendezvényt szerveztünk, nagy tömegeket mozgató koncertek zajlottak a városban, rendszeresek a magyar és a szlovák színházak előadásai. Emellett a város saját csoportjait is igyekszünk fejleszteni és megtartani. Bővítettük a könyvtárat, jól működik a művelődési ház és a mozi. Gondosan figyelünk arra, hogy mind a magyar, mind a szlovák polgárok igényeiknek megfelelően részesedjenek a kulturális és művészeti élményekből. Tornalján nincs üres ház kulturális rendezvényen. Járnak hozzánk a környékről is.

Hogyan lehet Tornalja eredeti fényét visszaállítani?

A kerületi hivatalok megszűnése után újabb jogkörök szállnak át a megyére és az önkormányzatokra. Ezt ki kell aknáznunk. Az átruházandó jogköröket végrehajtó kirendelt hivatalokat kell a régióba hozni, ezzel új munkahelyek alakulnak ki. Környékbeli kistelepülésektől érkeznek jelzések, igény van arra, hogy a most huszonhét települést szolgáló közös hivatalunk még több szolgáltatást nyújtson. A Sajó menti kistérség településeinek vezetőivel már azon gondolkodunk, hogyan lehetne megerősíteni a térséget, akár a települések egyetlen közigazgatású konglomerátummá való egyesülésével. Ehhez elengedhetetlen az együttgondolkodás, az együttműködés.